Hát, mit ne mondjak, meglátszik az érdeklődési köröm mostani leredukáltsága, azon, hogy már majdnem egy hete írtam utoljára. És megint csak Jinnel lesz tele a bejegyzésem, ami mondjuk így reális, mert a fejem is leginkább vele és a KAT-TUN-nal van tele, továbbra is. Bár, most már amúgy jobb a helyzet, pár napja már nem csak őket hallgatom, hanem sok-sok Miyavit is. Rám jött, hogy igazából mennyire nagyon várom már a koncertet. *-*
Aztán, tegnap óta, még ugyan csak elég erőtlenül, de újra elkezdett fellobbanni bennem a félelem az érettségitől, ami abból a szempontból jól jönne, hogy hátha rávenne, hogy tanuljak normálisan. Mert jelenleg még mindig az van, hogy akárhogy határozom is el, a vége mindig az lesz, hogy jó, ha napi egy tantárgyra tanulok rendesen, s még csak lelkiismeret furdalásom sincs miatta. De hagyjuk is, nem akarom újrakezdeni.
Vasárnap találkoztam Claudiával, akinek most, sajnos, haza kellett jönnie Japánból, a történtek miatt... Látta a blogomon, hogy Jin & KAT-TUN mániám van, aztán mondta, hogy ha szeretném, tud nekem adni még három KT koncertet. Úgyhogy, leleveleztük a találkozót, amire, az óraátállítás dacára, egészen pontosan sikerült is odaérnem. Felmentünk a Malomba az éttermekhez és leültünk hátul. Claudia hozott laptopot, amiről nekiálltunk kiírni a DVD-ket, közben meg néztünk mindenféle videókat, megpróbálva elnyomni a plázarádiót. Ennek következtében, mikor egyszer körbenéztem, azt vettem észre, hogy az öt méteres körzetünkben nem ül senki. xD Beszélgettünk, megnézegettem Claudia Japánból hozott magazinjait, meg a KAT-TUN kislemezét, mert volt olyan aranyos, hogy még ezeket is elhozta megmutatni nekem. Nagyon jól éreztem magam, de a koncerteket nem köszönöm meg, mert azt mondta, ha még egyszer megteszem, visszaveszi. xD ♥
A Cartoon KAT-TUN II You DVD-t már meg is néztem azóta. Nagyon-nagyon tetszett ez is, bár most már nem volt az a letaglózott rácsodálkozás, ami a Break the Records esetében még igen. Ezúttal már tényleg csak alig akadt egy-két szám, amit nem annyira ismertem, legtöbbnek még a szövegét is tudtam (kamujapánnal, persze). Óóó, én annyira szeretem őket. ♥ Most tartok ott, hogy továbbra is teljesen érhető számomra, hogy Jin miért akarhatott váltani, de azért sajnálom, hogy én már soha nem láthatom őket élőben, így hatan. Tényleg, Jin az abszolút kedvenc, de mindet szeretem. Néztem PV Making of-okat, amikből aztán emberként is nagyon belopták magukat a szívembe. Húúú, meg néztem tévéreklámokat is, na, az valami nagyon kész volt. xD Egyébként, meglepően dinamikusan lehet haladni egy együttes feltérképezésével, ha szabad- és nemkénehogyszabadlegyen-időm nagy részében csak velük foglalkozom.
Visszatérve a koncertre, a szólók közül ezúttal Ueda tetszett a legjobban a LOST-tal. Egyébként is ez az egyik kedvenc számom a Cartoon KAT-TUN II You lemezről, de így élőben még ütősebb volt.
Ami nagyon nem tetszett, az Junnoé... Összegészében pedig, milyen meglepő, megint csak Jin volt rám a legnagyobb hatással. Annyira szeretem a hangját, már rögtön felismerem, amikor megszólal, még ha nem is épp őt veszi a kamera. Viselkedésileg pedig itt szimpatikusabb is volt, mint a Break the Recordson. Szeretem, mikor ennyire erőteljesen érzékelhető az... aurája (megártott a Bandage xD). Szeretem Jint, úgy ahogy van, az egész személyiségét és a különleges kisugárzását. ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.