Várólisták

Aki olvassa a Plurkömet és/vagy a Twitteremet, az már végigizgulhatta mindezt velem vagy ha azt talán nem is, értesülni biztosan értesülhetett arról, hogy első körön sem engem, sem pedig Katát nem vettek fel a kollégiumba. Emiatt anyukámmal keddre kinyomtattuk az egyetem működési szabályzatából azokat a passzusokat, amik alapján a meglévő papírjaimmal fel kellett volna venniük és felmentünk Pestre az igazoló irataimmal. Mivel ő most szabadságon van, miután végeztünk megtartottuk a közös mininyaralásunkat. Én tegnap is megjártam Pestet, akkor mentem ugyanis beiratkozni az egyetemre.

Balaton II. felvonás

Szerdától vasárnapig megint a Balatonon voltam. Mondhatni, ez az öt nap most teljesen különbözött az előzőtől. A mostohatesóim nyári melóhelyén létszámleépítés volt, mivel nem volt elég vendég, és hát, a fiúkat is elküldték, így Gergely és a barátnője már pár nappal előttem hazamentek. Ezzel a teljes felső szint a miénk volt Gáborral, én aludtam Gergelyék megüresedett szobájában, a dupla ágyon. Hogy az mennyire jó volt! Úristen, annyi helyem volt, olyan jókat aludtam ott... *-*

Eger

Anyukámmal már nyár eleje óta tervezgettük, hogy szívesen elmennénk valamerre ketten nyaralni, de sehogy sem tudtuk kitalálni, hogy hova. Sokáig nézegettük Hajdúszoboszlót, de nagyon drágának találtuk, így végül 6-án úgy döntöttünk, hogy másnap elutazunk Egerbe, és majd ott keresünk szállást! :D Ez merész vállalkozásnak bizonyult, az első két helyről teltházra hivatkozva elküldtek minket. Végül találtunk egy középiskolai koleszt, ahol ellenben alig voltak. :) A második emeleten leginkább csak mi voltunk, éjszakánként kicsit paráztam is végigmenni a hosszú folyosón a mosdóig. Nyitva, sötéten ásító fürdők, sehol egy lélek, halvány éjszakai világítás... Ha ehhez ráadásul még valami olyat olvasol, amit nem kéne, akkor hajlamos lehetsz azt hinni, hogy mindjárt berántanak valahová. xD Egyébként ezt leszámítva kifejezetten szerettük a koleszt. ^^ Főleg az első két napban, amikor a nagyon kedves bácsi volt a portás. :)

Első nap feltérképeztük a várost és elmentünk inni egy-egy pohár bort a Szépasszony völgybe, ami borospincék rengetege. :D Amúgy, a hátralévő három esténk programja is ugyanez volt. :) Vasárnapra terveztük a városnézést, ám végül annyira kifárasztott minket a vár megtekintése, hogy délutánra pihenőt iktattunk be. Kifogtuk a hétvégente napi kétszeri, ágyúlövéssel egybekötött díszőrségváltást. :D Utána idegenvezetővel bementünk a Hősök Termébe, valamint le a Kazamatákba, a vár alatti alagútrendszerbe. Máshol jöttünk ki, mint ahol bementünk, és vagy negyed órán át nem találtuk a kijáratot a vár azon részéből, akármerre indultunk, mindenhol zsákutcába botlottunk. xD Végül sikerült elvergődnünk egy hídhoz, és eljött a szabadulás. ^^ Ennek örömére gyorsan meg is kerestük a várbörtönt. :F Ritkán fordul elő. hogy egy kiállításon elolvasom az össze kiragasztott szöveget a falon, nos, itt mind a ketten megtettük ezt. Hátborzongató részletességgel taglalták a különböző kínzási és halálbüntetési formákat. :S Miután kiborzongtuk magunkat, megkerestük a képtárat, ahol volt, hogy hangosan vihogtunk, mert annyira randa festmények függtek a hangzatos címek felett, hogy az valami kegyetlen volt. :'D Ezenkívül a városnézéseink alkalmával megnéztük a Minaretet, de csak kívülről, mivel már attól tériszonyom volt, hogy ránéztem. xD Valamint hosszas keresgélés után megtaláltuk a Fazola-kaput is (bele se merek gondolni hányszor mehettünk el mellette xD). Még első nap betévedtünk a Dobó téren álló nagytemplomba, amit az alábbi roppantul szimpatikus falragasz elolvasása utána csak "a köcsög templom" néven emlegettünk. :P (A legnagyobb poén, hogy rögtön emellett az abortusz ellen is kampányoltak. Rákattintva nagyobb lesz! ;D)

Hétfőn nagy lelkesen elindultunk az egerszalóki élményfürdőbe, ahonnan elegánsan vissza is fordultunk, miután kiderült, hogy a napi belépő 4500 Ft/fő. :S Két kilométerrel arrébb a demjéni fürdőbe feleennyiért mentünk be ketten. :P Ugyan az sokkal kisebb volt, de a célnak megfelelt, főleg, hogy pár óra után eleredt az eső, így el is jöttünk. Kedden elmentünk Szilvásváradra megnézni a Fátyol-vízesést a Szalajka-völgyben. A forráshoz felmentünk kisvasúttal, visszafelé pedig gyalog, végig a patak mentén. Szép volt. ^^ Mivel a környék híres a pisztrángokról, elhatároztuk, hogy veszünk ebédre. Útközben be is mentünk az első helyre, ahol minden egyes ember előtt egy félig megevett hal hevert, a fejével. o_O Közöltem, hogy én nem vagyok képes itt enni, úgyhogy végül egy néptelenebb helyet választottunk, és megkértük, hogy ne úgy hozzák ki, hogy ott van a feje. :S Nincsenek vegetáriánus-hajlamaim, de... akkor is. *.* Késő délután még bementünk Egerbe meglátogatni a Marcipániát. :) Tényleg felfoghatatlan, hogy minden, ami ott van cukorból készült. :D Például ez a teljes barokk szoba is:

Az egyik nap betévedtem egy könyvesboltba (Ez úgy hangzik, mintha amúgy nem tévednék be minden egyes könyvesboltba. xD), ahol épp hatalmas nyári akció volt. Az amúgy 2000 Ft-os mangákat 300 Ft/db áron dobálták, úgyhogy kb. naponta jártom oda elcsábulni újabb és újabb kötetekre. *.* Aminek a legjobban örültem, az a Gravitation 1-3., mert erre egyébként is fájt a fogam, valamint Az ördög menyasszonya 1-2. manhwa (koreai képregény), amiből Editnek is vettem, és aminek az elolvasása után fél napig az járt a fejemben... Ezenkívül még vettem olyat, hogy JPop bálvány 1-2., A bárány panasza 1-2. és Vörös kert. Azt hiszem, kicsit elkapott a gépszíj, de nem bántam meg, mert még így se költöttem annyit, mint amennyibe kettő darab kerülne teljes áron. :D Meg 400 Ft-ért megvettem Kanehara Hitomi Pirszinget a kígyónak c. regényét is, amit eddig mindenki dicsért nekem. :) Egyébként nem sok akciós regény volt, és azok is leginkább csak romantikus ponyvák voltak, nem is értem ez hogy került oda. :S Mindegy is, nagyon örülök a szerzeményeimnek! ^^

Voltunk igazi csokoládé boltban, ahol darabra árulták a bonbonokat. :) Olyan volt, mint a Csokoládéban. *.* Mellesleg álomfinom. :) Egyik nap pedig ettünk legényfogó levest cipóból! :D Ezt is ezer éve ki akartam már próbálni. :) Meg ettünk egyszer-kétszer kínaiban, és megtanultam pálcikával enni. :D Mondjuk nem volt túl bonyolult. xD Sajnos kedd reggel felhívtak minket azzal, hogy folyik a víz a biciklitárolóba a fürdőszobánkból, úgyhogy ma kicsit hamarabb hazaindultunk. Viszont, miután egyszer rossz helyen fordultunk le, olyan poros földutakon és isten háta mögött kis falvakban bolyongtunk, hogy elég hosszú ideig tartott, mire végül hazakeveredtünk. xD (Szerencsére itthon nem történt olyan nagy baj, megnézte a vízszerelő, holnap meg is csinálja.) Összességében nagyon jó kis nyaralás volt, rég voltunk már anyukámmal így ketten valahol. :)

SURVIVOR aka KAMICamp

Augusztus 2-5. között zajlott le a Kecskeméti Anime Meet tőserdei tábora, összesen 16-an vettünk rajta részt. Hétfőn fél 11 körül értem ki vasútra a hatalmas csomagommal, amiben esküszöm nem vittem annyira rengeteg cuccot, de az ágynemű és a két törölköző csak ebben fért el. :'D Az állomáson összeismerkedtem Dorkával és Mesivel, akikkel ugyan találkoztam már szombaton az arborétumos kamin, de akkor elmaradt a bemutatkozás. :S A vonaton Mai (továbbiakban Molly :D) szólt, hogy van hely mellettük, üljek oda hozzájuk. Leültem és elkezdtünk beszélgetni. Ha rövid akarnék lenni, elég lenne annyit írnom, hogy innentől négy napot megállás nélkül végigbeszélgettem Mollyval és Sayával. xD Viszont én nem akarok rövid lenni. ^^

Lepakolás után tudatosult bennünk, hogy a meghirdetett 5 ágyhely valójában csak 2 + 1 franciaágy, s a ház maga is elég kicsi, így a földön is csak hering-stílusban lehet elférni. Ez azonban a kisebbik gond lett volna, ugyanis hamarosan megtudtuk, hogy fürödni csak az udvar közepén elkerítés nélkül álló kerti zuhanyzónál lehet. :o Nos, még ha mindenki bent is marad addig a házban, amíg valaki zuhanyzik, akkor is vannak körös-körül szomszédok! Látszik, hogy fiúk szervezték a tábort, már nem azért. xD Úgyhogy végül inkább a mosdókagyló segítségével oldottuk meg a fürdést, valamint kedden a strand zuhanyzójában. Hát, azt kell mondjam, ennyire még sosem örültem a fürdőszobánknak, mint mikor tegnap hazaértem. :F Mivel az ebédet mindenkinek magának kellett intézni, miután szembesültünk a nomád körülményekkel, Molly és Saya elmentek ebédet szerezni, én pedig leültem az otthonról hozott kosztommal Dorkához, Mesihez, Almihoz és Bellához. Ők újak, úgyhogy gyorsan megismerkedtem velük. :) Ebéd után mindannyian nekiálltak mangát olvasni, úgyhogy én is választottam egyet a házigazda, Zalán 119 mangája közül. Elkezdtem az Élnit, de kb. a negyedéig jutottam, mert után visszaért Molly és Saya, s elkezdtük a végeláthatatlan beszélgetést a fúriafűz alatti pléden heverészve. Egymástól függetlenül én ugye most néztem újra az összes Harry Potter filmet, Molly most olvasgatja újra a könyveket, és Saya is épp elkezdte újranézni a filmeket, szóval akármiről beszéltünk, folyton visszacsatoltunk a HP-hez, valamint megállás nélkül a filmekből és/vagy a könyvekből idézgettünk. :D Valamelyik nap Molly alkotott is egy táblát, és kiragasztotta a sátrunkra: Harry Potter meet. xD A délután folyamán rendszeresen zaklattuk Koolát és Dai-t azzal, hogy mikor lesz már bemutatkozás, mert nem ismerjük az új lányokat, de mindig a "majd" választ kaptuk, és végül az egész elmaradt, ahogyan a meghirdetett "A környék felfedezése is". :S Bent, a sötét nappaliban elkezdődött a non-stop videojátékozás, ami az egész táborunkat jellemezte, valamint közben elkezdtek laptopról animéket nézni. Mivel úgy volt, hogy egy egészestés anime levetítése lesz az esti közös program, így mi inkább az előtérben folytattuk a beszélgetést, ám egy idő után kiderült, hogy a vetítés elmaradt, inkább a megkezdett sorozatot nézik. Abba viszont mi már nem tudtunk bekapcsolódni. :S Miután végeztek vele, most már tényleg együtt nekiültünk az Occult Academynak, de egy rész után villanyoltás következett (és pár óra múlva el is aludt mindenki xD). A délután folyamán Molly és Saya meghívott a sátrukba, amit örömmel el is fogadtam, látva a benti tömegnyomort. :D

Másnap felkeltünk fél tízkor, reggeliztünk és elkezdtünk készülődni a strandhoz. Páran, köztük Molly, Dai és Xeaph is, otthon maradtak különféle okokból, ám mi lelkesen elindultunk, Koola vissza is kiáltott az otthon maradóknak, "Este hét körül jövünk!". A strandon először nagy közös labdázásba kezdtünk a hideg medencében, majd kb. egy óra múlva a társaság fele fogta magát és elindult vissza a szállásra. :o Mi elmentünk Sayával ebédelni, aztán pedig vissza a vízbe, s mire kijöttünk, rajtunk kívül már csak Mesi és Bella maradt a strandon. Sayával még meglátogattuk a termál medencét is, utána zuhanyzás (♥), és lassan visszaballagtunk mi is a házhoz. A többiek épp a lányok pici, leeresztett redőnyű, villannyal megvilágított szobájában szaunáztak, úgyhogy mi is csatlakoztunk hozzájuk. Immár mindenki megismerkedett mindenkivel, és nagyon jól elbeszélgettünk. :) Én közben csináltam neskávét, amihez kértem Dai-tól cukrot, ami sajnos só volt, de szerencsére megúsztam hányás nélkül. xD Csináltam egy újat. ^^ Utána kintről szóltak, hogy kezdődik az animevetítés, úgyhogy kivonultunk. Megnéztük a hat részes Murder Princesst. Nem volt rossz, bár néhol elég sablon volt, és a felirat olyan szintű helyesírási és fogalmazási hibáktól hemzsegett, hogy azt már nem bírtuk megállni röhögés nélkül. xD Közben hatalmas vihar tört ki, csak úgy csapkodtak a villámok. Gyorsan kirohantunk a sátrunkba, bementettük a cuccainkat, és megágyaztunk magunknak az előszoba kövén. Dai és Xeaph olyan rosszul aludt előző este a konyhában, hogy erre az estére inkább a sátrat választották. Mivel aggódtunk az életükért, Zalán egy szál gatyára vetkőzött és kivetette magát az esőbe, ám pár pillanat múlva visszarohant: "Nem lehet kijutni!". Erre Molly felpattant és hősiesen kirohant a viharba és elkezdett kiabálni Dai-ék sátra előtt, hogy "Gyertek be, meg fogtok halni!!". Ám ők inkább kint maradtak, mi pedig reszkettünk az életükért. o_O

Másnap délelőtt, miután is mindenki életben maradt, azokkal akiket le lehetett választani a konzolról, elindultunk egy kis kirándulásra a környéken. Fagyiztunk, aztán a csoport elindult megkeresni a játéktermet. LOL xD Mi pedig, mivel Sayának pénzt kellett felvennie, megérdeklődtük a boltos nénitől, merre van a legközelebbi takarék szövetkezet. Elirányított minket egy irányba, azzal, hogy 10-15 perc séta, és ott vagyunk. Így tettünk jó nagy kerülőt, majd újabb útbaigazítás után ráléptünk a helyes útra, és átsétáltunk Lakitelekre. xD Útközben hozzánk csapódott egy haláli aranyos kutyus, akit el is neveztünk Tapmancsnak/Siriusnak (igen, még mindig HP :D). Útközben megpihentünk párszor, de úgy egy óra alatt el is értük a takszövet. xD Mielőtt elindultunk volna visszafelé, Saya még bement egy boltba, addig mi Mollyval játszottunk falusi vagány csajosat, és a közért előtt kis padon D'espairsRay-t hallgattunk a mobilomról. xD Egyszer csak elhaladt előttünk egy család, és hát Sirius nem ott hagyott minket értük?! A kis hűtlen... :@ Bár jobb volt így, mert rossz érzés lett volna, ha nekünk kell elküldeni. :( Pedig Saya vett neki pástétomot is, amit végül mi ettünk meg reggelire másnap. Hazafelé, mivel már órák óta ebéd nélkül bolyongtunk, betértünk még egy boltba túrirudit és Hello Kitty-s jégkrémet venni, ami Molly szavaival élve úgy nézett ki, mint egy rózsaszín műf*sz. xD Meg Sayával még vettünk egy-egy könyvet is. :D (én: Katherine Paterson: Híd Terabithia földjére, 399Ft) Aztán fél négy körül sikeresen vissza is érkeztünk. :D Nekiálltunk ebédet főzni, aztán a kajánkkal kiültünk az udvarra. Nagyjából vacsoráig kint beszélgettünk, időközben egyre többen csatlakoztak is hozzánk, nagyon jó volt. ^^ Utána elkészült a tábortűz, így hát körbeültük, s nekiláttunk nyárson megsütni a vacsoránkat. Közben Zalán felvetette, hogy meséljünk rémtörténeteket. Mesélt Eszter néniről, akinek ezüst fogai vannak és csak pár szál haja, a szomszédban lakott, de három éve meghalt, és mindig megette Zalán chipsét. Innentől beindult az Eszter néni-mánia, aminek a csúcspontja az volt, mikor fél 11-kor egy idős néni elbaktatott a házunk előtt. xD A szúnyoginvázió miatt végül csak mi hárman, valamint Dai és Xeaph maradtunk a tűz körül. Idővel elkezdtük őket arról faggatni, hogy mikor lesz a meglepetés program, ám kiderült, hogy elmarad, akárcsak az anime és zene kvíz, ez most épp Koola fáradtsága miatt. Nem baj, végül mi öten felkerekedtünk, hogy elindulunk sétálni, beszóltunk a kockáknak is a házba, hogy lehet csatlakozni, de végül csak Almi tartott velünk. Éjszaka már nem volt lelki erőnk kicuccolni a sátorba, így megint csak az előszobában töltöttük az éjszakát. Mi olyan kettő körül békésen elszenderedtünk a pittyegés-Action!-zene-pittyegés mellett, a nappaliban azonban "Utolsó este, használjuk ki!"-elven ötig bambulták a videojátékokat. xD

Az utolsó nap délelőttjét végigfetrengtünk az előszobában, beszélgettünk, majd később a lányok is csatlakoztak hozzánk. :) Mivel senkinek sem volt hangulata főzni, együtt elmentünk a strand melletti büfékhez ebédelni. Vettünk Sayával barackos-túrós óriáspalacsintát csokiöntettel. Izgalmasan hangzik, mi? :D Utána fent összepakoltunk és a maradék időben még beszélgettünk egy kicsit hármasban az udvaron. :) Elképesztő mennyiségű közös témánk volt, egyébként, az állandó Harry Potteren kívül beszélgettünk mi mindenről, a musical színészektől Johnny Deppen, Nikki Sixxen és a sulin át a mindenféle japán és egyéb zenékig mindenről. :D Akármennyire kis elbénázott szervezésben zajlott a tábor, én nagyon élveztem! :) Roppantul örülök, hogy megismerhettem Mollyt és Sayát (az eddigi "Szia, Mai/Saya vagyok!"-nál mélyebben xD). Köszönöm Nektek ezt a fantasztikus négy napot! ^^

Képek:
1.: A SURVIVOR túlélői. :D Én vagyok baloldalt a legszélső leányzó. xD
2.: A gyönyörű táblánk a sátron. :D
3.: Saya a fagyizó melletti faházikóban.
4.: Molly és Tapmancs. *.*

~Balaton~

Nikiéktől 18-án utaztam el Balatonfüredre. Ott élnek a nagyszüleim, mikor kisebb voltam egész nyarakat töltöttem náluk, mivel apukám meg lent a parton portrézott, csak az utóbbi 3 évben ezt Olaszországban tette. Azonban idén újfent Füreden volt. Sokat voltam lent a parton, jó volt újra találkozni a régi rajzosokkal,(meg árusokkal :D), de ez egyben ráébresztett, hogy idén nem fogok találkozni Attilával, akivel apukám Olaszországban szokott rajzolni. Tényleg jó fejek a füredi portrés srácok, de velük nem tudok olyan jól elbeszélgetni, mint Attilával, aki minden évben azzal várt, hogy "Na, idén milyen filmeket láttál?", mivel ezen a téren majdhogynem megegyezik az ízlésünk. :) Remélem jól megy neki ott kint. ^^

Voltunk két kiállításon is, az egyik Füreden volt a felújított Vaszary Villában, ahol három tárlatot néztünk meg, egyet Vaszary Jánostól, egyet, ami A műtárgyakba rejtett élet névre hallgatott, és A gesztus művészete címen Nádler István műveit. Utóbbitól raktam be képet. Gyűlölöm, mikor az emberek lehúznak dolgokat a blogjukban, de ez már megint olyan volt, hogy... Most nézzétek meg! Ezt zenére alkotja, és a kis szóró füzetkében (aminek Hajnival minden egyes mondatát kielemeztük  xD) még meg is tudja idealizálni. Hát, bocs már, de ennél 8-10 évesen, mikor anno megtanultam használni a Photoshopot, biztosan sokkal művészibbet is alkottam. xD Én nagyon szeretem a modern művészetet, de könyörgöm, ez nem művészet! A művészet érzelmeket vált ki, de ez nem vált ki semmit! És akkor az ilyen "művészeket" elhalmozzák díjakkal, annak a sok igazán tehetségesnek meg, mint apukámék, alig adnak lehetőségeket. -.-'

A másik kiállítást Veszprémben néztük meg, a Munkácsy - Képek Amerikából c. tárlatot. Volt pár képe, ami kifejezetten nagyon tetszett, de továbbra sem ő lesz a kedvenc festőm. Egyébként csak három kis teremnyi kép volt, sajnos.

Utolsó este voltunk A dzsungel könyvén. A FüredFest keretében egész nyáron jobbnál jobb előadások vannak, én annyi mindent megnéznék a kínálatból, istenem, még Bereczki-Szinetár koncert is lesz. *.*  De mindegy, már ennek is nagyon örülök. ^^ Megint a Pannon Várszínház előadásában láttam, mint két éve. A szabadtéri színpadon volt, ami hihetetlenül hangulatos volt, annyira illettek a díszlethez a színpad mögötti park fái, meg a Hold... :D A nézőtér pedig olyan görög kőszínházasan volt kialakítva. Egyetlen hátrány a gigantikus méretű szúnyoginvázió volt, ennyit még sosem láttam egy helyen... :S És belerepültek a nagy reflektorokba, ahol bűz és füst kíséretében megsültek. :Ł Oké, befejeztem a témát. xD Az előadás jó volt, nagyon szeretem ezt a darabot, a zenéjét... :) Nem minden színésszel voltam elégedett, valamint továbbra is fáj, hogy az első dalt, ami az egyik kedvencem, playbackről játsszák. :\ Sánta Lászlót továbbra is szeretem ebben a szerepben, de az abszolút kedvencem az előadásból a Kát, a kígyót játszó Kovács Ágnes Magdolna. Teljesen egyedien fogja meg a karaktert, és valami borzongatóan briliánsan adja elő. Minden elismerésem az övé!

Voltunk strandon is, kétszer. A strand-utálatom alól csak a balatonfüredi szabadstrand (mondjuk már nem az...) a kivétel. A part füves és hatalmas fűzfák vetnek rá árnyékot, ami nem csupán szép, de még heverészni is kellemes alatta. :D Valamint a Balaton az édesvíz. *.* Imádom. Mondjuk igazából egész Füredet, valahogy a véremben van. Sokat változott az évek során, most már igazi elit nyaralóhely lett, de az életérzés még mindig ugyanaz. Rengeteget sétáltam közvetlenül a vízpart mellett, meg a mólón. Szeretem zenét hallgatva nézni a vizet... Mondjuk ezt speciel a tenger esetében is. :) Tavaly Olaszországban minden estét azzal kezdtem, hogy amint megérkeztünk a tengerpartra, ahol apukámék portréztak, mentem naplementét nézni a kikötőbe. :D Óóó, akármennyire is szeretem a Balatont, azért hiányzik Olaszország, az utóbbi években, már az is úgy igazán az életem része lett. Majd talán jövőre, ha már meg lesz az öcsém, megint oda megy apukám is rajzolni. :) Most csak hat napot töltöttem a Balatonon, de majd még lehet megyek a nyáron. Nem nagyon vagyok még képbe az augusztusomat illetőleg. :D

Mosonmagyaróvár

Halihó! :D Hazaértem. ^^ Rengeteg mesélni valóm van. :) Így hát a következő napokban valószínűleg bejegyzés-dömping várható. :'D Balatonfüreden volt időm beszámolót írni a Nikiéknél töltött 10 napról, csak felrakni nem tudtam, de legalább most ennyivel előrébb vagyok. :P:D

Voltam pár napot Kiskőrösön a nagyszüleimnél, utána 8-án elutaztam Mosonmagyaróvárra Nikiékhez. :D A vonatom fél órát késett, úgyhogy Pesten se értem el a csatlakozásomat, így a vártnál később érkeztem. Egy kupéban ültem egy olyan szinten rossz kisfiúval… Folyamatosan káromkodott, futkosott fel-alá, és az ablakhoz csapkodta az üdítős üvegeket. Konkrétan az enyémet is, úgyhogy egy idő után fogtam a cuccaim és inkább utaztam háttal a szomszéd kupéban, de már nem bírtam őt tovább elviselni. Az anyjának meg gratulálok a gyereke neveléséhez és fegyelmezéséhez. -.-'

10-én délelőtt találkoztunk Renivel, akit még anno Nikivel együtt ismertem meg a Musical Fórumon, és mentünk a tradicionális nyári programunkra a Majrokiak Napjára. :D Ez igazából egy nagyon pici rendezvény a helyi iskola udvarán az e városrészben élők számára. De mi imádjuk. ^^ Ez volt a harmadik alkalom, hogy részt vettem rajta, tavaly sajnos lemaradtam róla. :( Az idei sztár-szervezőnk Dév volt. :D Kaptunk tőle ingyen kajajegyeket is, mert úgy jöttünk ki, hogy szívesen segítünk bármiben, ha szükséges, s annak ellenére, hogy nem volt az, ingyen kaja az igenis járt! xD Aztán hazamentünk Nikiékhez, és ittunk valami likőrt, majd fogtunk egy-egy sört, mivel úgy ítéltük, hogy a helyi ugrándozós tánccsapat műsorát csak így lehet majd elviselni. Leültünk szépen először hátra az iskola lépcsőjére inni, majd a színpad elé. xD Közben kaptunk Dévtől még egy hatalmas pohár sört, mert tartozott vele Reninek, így kellemes hangulatban néztük tovább a műsort, minek keretében a lányok szigorú volt töri tanára a Táncoslábú Anyukák kánkánja közben annyira felhúzta a szoknyáját, hogy kilátszott a hasa is. xD Utána visszamentünk Nikiékhez, ahol kiderült az egyik üvegről, hogy házi pálinkát tartalmaz, s ennek örömére Renivel pertut ittunk Niki szüleivel. :D Aztán kint kipróbáltunk minden programot, játszottunk ördöglakatokkal, csináltattunk az arcfestővel tetkót a bokánkra, iszonyat jó volt. :D Közben Dév is megvendégelt minket többször is valaki más pálinkájával. xD Ennek az lett a végeredménye, hogy Reni vőlegénye, Peti az iskola tornatermében talált meg minket, ahol épp a nagy szivacs tetején ücsörögtünk. xD Együtt elindultunk Nikiékhez vacsorázni, s közben megállapítottuk, hogy Peti túl józan hozzánk. Úgyhogy elővettük a pálinkát, és szépen megittuk az összeset. :D Petinek minden alkalommal teletöltöttük a poharát, magunknak csak úgy félujjnyiakat, mert hát be kellett hoznia minket. :D Végezetül mindannyian fogtunk egy-egy sört, és kimentünk utcabálozni. :D A helyi Koktél zenekar játszott olyan számokat, mint a Valami Amerika, Részegen ki visz majd haza stb. :D Nagyon-nagyon jó volt az egész nap! :) Az meg, ahogy így végig ittuk, akkora poén volt. :'D Főleg, hogy Reni mondta, hogy pedig nem is szereti a sört, mire közöltem vele, hogy ja, én a pálinkát se. xD Ez volt az eddigi legjobb Majrokiak Napja! :) Jövőre, veletek, ugyanitt! ;D

Képek:
1.: Niki, Reni, én. Azon a bizonyos iskolalépcsőn. :')
2.: Enyém, Nikié, Renié. :D
3.: Niki kisöccse és Reni. Érezd a kontrasztot. ^^
4.: "De jóóó, van új közös képem Renivel!" xD

Egyik nap eljött Niki és Reni egy másik, a környéken lakó barátnője is, és négyesben elmentünk fagyizni meg jégkását inni. :) Pénteken Kell egy csapat! Focifesztivál volt Mosonmagyaróváron. A hatórási kezdés potom két órát csúszott, mivel bevárták az embereket, akik sötétedés előtt nem nagyon akartak kijönni. :S Nikivel és a húgával hősiesen kivártuk Hadházi László Showder Klubos humorista fellépését, végighallgatva közbe a cigány zene koronázott(!) királynőjét, valamint a bűn hamisan éneklő csemetéit, de megérte, mert Hadházi nagyon jó műsort nyomott. :) Este itt is fellépett a Koktél és még egy másik zenekar, de úgy ítéltük meg, hogy nincs hozzá elég energiánk. Viszont hajnali 3-ig az erkélyen fetrengve elhallgattuk őket, mert simán elhallatszott hozzánk. :D Ja, mert a nagy melegben bevezettük azt, hogy leterítettünk egy plédet az erkélyen, és fél éjszaka ott ücsörögtünk. :) Szombaton pedig Győrött voltunk, ahol épp középkori stílusú nyári fesztivál van. Egyik barátnőnk lépett fel ott a színjátszó csoportjával. Népmeséket, életrajzokat (pl. Zrínyi Miklós, Jeanne d'Arc) adtak elő, úgyhogy egyes eseményeknél mindig fotóvá merevedtek. :D Nagyon-nagyon ügyesek voltak! :) A Radó-szigeten fel volt állítva egy magyar és egy török tábor. Utóbbiban dolgozott Peti egyik szaktársa, akinél kartonból szablyát lehetett készíteni. Naná, hogy csináltunk! xD Aztán este nekiajándékoztuk Niki kisöccsének. ^^

Egyébként pedig borzalmasan meleg volt, de ez gondolom mindenkinek feltűnt. xD A legdurvább akkor volt, mikor egyik nap sütöttünk banános-nutellás csodapalacsintát… Ez Szabó Dávid (a színész, aki iránt érzett rajongásunk miatt sikerült 4 éve megismerkednünk :D) kedvenc kajája, egyszer három éve sütöttünk neki, és azóta minden nyáron tradicionálisan megismételjük. :D Meg csináltunk sok mindent, pl. játszottunk Sims 2-vel (bizony, továbbléptem^^), meg Zsákutca 13. társassal, mindkettővel a saját elborult, beteges szabályaink szerint. xD

Idén nyáron eddig megtekintett filmek:
Mr. Nobody (Jared Leto új, állati jó filmje ♥)
Viharsziget
Fehér Leander
Az osztály (észtül^^)
Labirintus
Eden Lake
Lost and Delirious
Rémálom az Elm utcában 2. (minden évben egy xD)
Kecskebűvölők (aaannyira fárasztóóó vooolt)
Ádám almái

+koncertek:
30 Seconds to Mars – Rock am Ring 2010 (MTV Worldstage)
Nirvana (MTV Worldstage)
Mika – Live in a Cartoon Motion DVD
(Igen, készülünk a Szigetre! :D)

A Labirintus után ránk jött a David Bowie-mánia, úgyhogy egyik nap neki is estünk a YouTube-nak, s megnéztünk kismillió videóklipjét. A Space Oddity az első klipjei közül való, és annyira jó! :)

Egyébként Nikivel megbeszéltük, hogy ennyi Barátok köztöt és Viva TV-t egyhuzamban évek óta nem néztünk, mint most. xD Hát, de most… Magdi néni visszatért. *.* A Viva meg, akármilyet is, de sokkal több zenét ad, mint az MTV a hülye hangalámondásos valóságshow-ival. :S Meg „reggelente” komásan az ébredezéshez tökéletesen megfelelt a Randikommandó és a Váratlan páros az igényeinknek. xD Viszont utolsó nap megszámoltuk hányat nem kapcsolnánk el a Viva Chart Show 40 számából… Ez általában olyan 4 szám szokott lenni, ez alkalommal mindkettőnk rekordja megdőlt, nekem pl. 12!! Igen, túl sokat néztük. xD Kitoltuk a tűréshatárt. :D És még ezenkívül is mi mindent összehallgattunk, hujujj. :D Megint nagyon-nagyon jól éreztem magam náluk. :) Gyorsan eltelt... De augusztusban folyt. köv. ;)