Halloween

Pénteken volt iskolabálunk. Fénykorunkban évi kettő volt, de a tavalyi nem túl sikeres őszi után (Amit amúgy mi szerveztünk, és halálosan meglepődtem, de még beszámolóm is van róla!) a tavaszi elmaradt. Hát, meg kell mondjam, most is elég lapos buli sikeredett... A meghirdetett koncertek elmaradtak, és kevesen is voltunk. Bár azért én jól éreztem magam. :)

Az egész ötkor kezdődött, nekünk háromnegyed hatig táncunk volt, utána pedig nekiálltunk megcsinálni a sminkünket a mosdóban. Merthogy mindenkinek be kellett öltözni! (Hálisten 90%-ban meg is tettük.) Mivel este Vámpírfilmek Éjszakájára mentünk, nekem meg amúgy sem volt kedvem sokat költeni a jelmezemre, vettem egy vámpírfogsort, eljöttem piros-feketében, csizmában, hosszú fekete kabátban, aztán annyi volt. Meg kifestettem a szemem iszonyatosan feketére. Edit pedig beszólt, hogy nem is sokban különbözök a hétköznapi kinézetemtől. xD Ő és Kriszta cicák voltak, bár utóbbi sikeresen otthon hagyta a fülét, de így is nagyon kawaii volt. Miután elkészültünk, nekiálltunk fotókat csinálni.

én, Kriszta, Edit, Rita

Nem, Rita NEM útszéli prostinak öltözött, hanem boszorkánynak, de ember legyen a talpán, aki ezt megmondja. xD Egyébként, Edit nem ismerte meg őt, mikor először odament hozzá ebben a szerelésben. :D Mondjuk ez jól jöhetett, mert szegényke beteg volt csütörtök-pénteken, aztán egész bál alatt bujkált a tanárai elől, nehogy meglássák, hogy ide bezzeg eljött. Ahogy ott ácsorogtunk, odajött hozzánk Norie-chan, hogy csináljunk közös képet. Yukatát viselt, és olyan gyönyörűszép volt! :)

Utána elkezdtünk beszélgetni, Norie-t rendesen megleptem, mikor elkezdtük megtárgyalni, milyen zenéket szeretünk, és közöltem vele, hogy ismerem a kedvenc együttesét, az Arashit. Nézett rám nagy szemekkel, mire még felsoroltam neki pár J-Pop együttest. xD Utána elmagyaráztam, hogy nagyon szeretem a japán zenét, bár én inkább rockot hallgatok. Ő sajnos nem ismerte az én kedvenceimet. :( Aztán, kaptam Norie-tól gyönyörű evőpálcikát ajándékba. *-*  Krisztának sajnos nem sokára indulnia kellett, mert ő még hazament a következő programunk előtt. Miután elment, Norie-val leültünk a termünkkel szembeni kőpadra, ahol majdhogynem a bál háromnegyedét töltöttük. Nagyon sokat beszélgettünk, végre volt elég időnk arra, hogy leküzdjük a nyelvi akadályokat, amire a tízperces szünetek eddig nem voltak elegendőek. Próbáltam mindent magyarul mondani neki (tőszavakban), utána amit nagyon nem értett, azt lefordítottam angolra. Ezenkívül mutatott képeket is a fényképezőgépén a családjáról, barátairól, búcsúztatójáról. Valamint élőben meg tudta mutatni az egyik srácot, aki tetszik neki a sulinkból, s hosszas ügyeskedés után, még fotót is tudtam neki csinálni róla! Kiderült, hogy mindkét srácot, aki tetszik neki, ugyanúgy hívják. xD Nagyon jó volt végre jobban is megismerni Norie-t. Annyira szeretem ezt a csajszit! :D

Kicsit késve bár, de megérkezett Petra, valamint Kitti és barátja. A lányok Törpilláknak öltöztek! :) Hamarosan lecsapott ránk az angol tanárom, hogy menjünk jelmezversenyre, nagyon jó lesz, rock zenére kell végiglejteni a termen. Belementünk, mindanyian. Edit egyezséget kötött a tanárnővel, hogy cserébe kareoke-znia kell velünk. A versenyen sajnos egyikünk sem ért el helyezést, pedig olyan szépen vicsorogtam a zsűrire a fogaimmal... Mondjuk a velőtrázóan sikoltó halott menyasszonyok mellett esélyünk sem volt. xD Utána bementünk Norie-val a kareoke-hoz, amit régi kedves iskolatársunk, Norbi csinált idén is. :) Mivel Edittel már énekelni szerettünk volna, elindultam megkeresni Petráékat, de végül ott ragadtam a mosdóban Nominnal és barátnőivel rémtörténeteket mesélni. Nomin egyébként boszorkánynak öltözött. De a vámpír elkapta.

Ahogy Editcicát is... Majd ellopta a füleit a maga számára, és bumm, így lett a vámpírmacska! xD

Végül összeszedtük Petrát és a tanárnőt is, majd együtt elénekeltünk két Nirvana számot, hálisten a mikrofon nem nagyon került a közelembe a mutatvány közben. xD Utána lassan szedelőzködni kezdtünk, mert a bál csak tízig tartott. Elbúcsúztam Norie-tól, utána nekiálltam összeszedni a többieket. Végül külön indultunk el Nominékkal, de útközben egyesítettük csapatainkat, s reménytelen kutatásba kezdtünk kaja és kávé után. Megismerkedtünk Nomin barátnőivel is, akik nagyon aranyosak voltak. :) Végül majdnem utolsó pillanatban ugyan, de beestünk az első vámpírfilmünk vetítésének kezdetére... De erről majd a következő bejegyzésben! :)

Az utolsó két képen a Hupikék Törpikék láthatóak, valamint az unaloműző foglalatosságunk Nominnal. xD

Valentin-napon

Hello, ma van a névnapom! xD Amúgy boldog Valentin-napot mindenkinek! :)
Nos, tehát. :D Pénteken voltunk Nova Prospect akusztikus koncerten, ami nagyon-nagyon jó volt. :) Sokat hallgattam a számaikat a napokban, és hát egyre jobban tetszik. Bé szavamra büszke vagyok Kecskemétre! :D A koncertre gyalog szándékoztam menni, de hatalmas köd szállt le, úgyhogy az eleve fél órás késésemet is kompenzálandó, a busz mellett döntöttem. Várakoztam hát a megállóban, és mikor 5 perccel hamarabb odaért a kedves jármű, gyanútlan örömmel ugrottam fel... Elindultunk, aztán megyünk, megyünk, és a busz egyszer csak elkanyarodik! Ebben az a durva, hogy egyenesen kellene haladnunk egészen a központig. Gyorsan felpattantam, elkezdtem fel-alá szaladgálni a buszban, hogy kiderítsem, mire szálltam fel, és hol tudok a Malomhoz legközelebb leszállni. Egy bácsi kedvesen felvilágosított, hogy hát, már csak a végállomáson... Jepp. Úgyhogy felhívtam Petrát, hogy induljanak el értem, mert elvisznek a rézfaszú baglyok a ködös éjszakában... Azt mondta, oké, csak megvárja Krisztát, én is induljak el az Rákóczi úton a központ felé. Kár, hogy én csak a Nagykőrösire jutást ismertem... De hát, oké, megpróbálom. Először két kislányt kérdeztem meg, akik kedvesen elmondták, hogy jutok el a Rákóczi útra, ami annyira nem is az volt, mert a Nagykőrösi. :D (Amivel amúgy az volt a probléma, hogy nem elég kivilágított.) Elindultam tovább. Jött szembe egy középkorú, szemüveges néni, elkezdtem volna megszólítani, hogy "Elnézést, elnézést!", mire keresztül nézett rajtam! Nem tudom még mindig mire vélni. Oké, hogy platform csizmában voltam, meg erősen ki volt húzva a szemem, de azért nem valami romlott rockribancnak néztem ki, szerintem... Szóval nagyon kösz, mindenesetre. A következő szembejövő ezzel szemben nagyon kedvesen adott - végre megfelelő - útmutatást, még örült is nekem. :D És most megjegyezzem, hogy egy talpig feketébe öltözött, gothrockernek kinéző csaj volt? Érdekes következtetéseket lehet levonni... Na, de menjünk tovább. Megálltam a zebránál, várva a zöldre, mikor a mögöttem lévő rosszhírű parkból hirtelen egy csapat fiú kezdett kiszállingózni. Miután az összes alak kibontakozott a ködből, alaposan végigmértek, amit az ekkora már paranoikussá vált elmém egyetlen kívánság ismételgetésével próbált kezelni: "Ne arra jöjjenek, amerre én, ne arra!". Hálisten, ők elindultak a vaksötét Nagykőrösin, én meg sikeresen megtaláltam a Rákóczit! :) Nem tudom, jól jártam-e. Köd, sötét, és az egész utcán egy lélek sem járt. Ááá, nem féltem. xD Próbáltam erőteljest rávenni magam, hogy kizárólag az épp hallgatott zene szövegére koncentráljak, és szedjem a lábaimat. ~Lock me up, throw away the key~ És ekkor megláttam egy nagyon Petra-szerű alakot jönni a ködön át kettedmagával, ahogy közelebb érve megbizonyosodtam a kilétükről, kitörő örömmel rohantam oda hozzájuk és a nyakukba vetettem magam. Ezúton is köszönöm a megmentést! :D Utána visszasétáltunk a Malomhoz, ahol hosteskedő Szilvi barátnőnket boldogítottuk egy darabig, miközben bevártuk Editet, aztán pedig elindultunk az Amstelbe. Sajnos ülő helyet nem sikerült szereznünk, pedig nagyon szerettünk volna. Egyébként az Amstel, fellengzősebb nevén Kilele Music Café igazából csak egy kis lyuk. :) Aztán HIM és 30STM aláfestésre kiválogattuk a kedvenc zenészkéinket és jól szemmel is tartottuk őket, amíg ott voltak. ;D Később a zene Lady Gagába fordult, úgyhogy ideje volt kezdeni. A Nova Prospect nagyon jól szólt akusztikusan, nekem még sokkal jobban tetszett ez a koncert, mint a legutóbbi, bár lehet az is közrejátszott, hogy akkor még egyáltalán nem ismertem a zenéjüket. Utánuk egy Z.U.P. nevű együttes következett, akik tényleg nagyon aranyosak és lelkesek voltak, csak hát... egyáltó helyünkben el tudtunk volna aludni ott az első sorban. Britney Womenizertől kezdve Hienen át a Gorillazig midenfélét átdolgoztak a saját stílusukra, ami ilyen afrohangszeres andalító lágy zene volt... Kissé lenyomott minket, el kell ismerni. Két koncert között spanoltak velünk volt iskolatársaink, még az általánosból, és nagyon durva volt, Petrának még a vezetéknevére is emlékezett az egyik, mi meg... :o

Tegnap volt a 20. Keresztény Polgári Bál Kecskeméten. Namármost, a Málta is a szervezői között volt, akiknél meg apukám barátnője dolgozik, így hát az ő két fia, valamint én is be lettem szervezve önkénteskedni. Egyre kellett menni főpróbára, ahol örömmel konstatáltam, hogy angolostársammal, Timivel leszek a büfébe beosztva. Na, de kiderült, hogy még szerepelnünk is kell! Voltak jelmezeink, azt már előzőleg kiválaszthattuk. Nekem sajnos már nem jutott szép, fehér, abroncsos ruha, így egy zöld, bársony reneszánsz ruhában voltam. A próba alatt a hasonlóan totál tanácstalan Gábortól (Hajni kisebbik fia, aki nálam egy évvel fiatalabb) próbáltam mindig megtudakolni, hogy Akkormostmivan?, de rendszerint ő sem tudta. :) Mindketten először csináltunk ilyet, na! :D Nem volt nagy feladatunk, leginkább csak ácsorognunk kellett a ruhánkban, hogy a vendégek megcsodálhassanak minket. Próba utána hazasiettem, és elszántan megpróbáltuk begöndöríteni a hajam, ami viszonylag össze is jött, csak aztán az este végére totálisan kirúgta a hullámokat... Este fél hatra kellett visszamennem. Miután lement a kis "műsorunk", Timivel és Vivivel (előbbi osztálytársa) birtokba vettük a büfét. Gyönyörű tortaszeleteket, sütit és különféle kávékat árultunk. Hát, akármennyire is igyekeztünk, sajnos nem volt túl nagy sikerünk... A király svédasztalos vacsorához kiadós desszertek is tartoztak, amiket még később is ingyen lehetett fogyasztani, így a sütik 90%-át ingyen elosztogattuk. A kávé meg... Rengeteg embert láttam egy "felfedezőutam" alkalmával, akik a bárban vásárolt kávéjukat kortyolgatták. Köszi! Na, de mindegy, összességében nagyon jó volt ez is, mert megismertem jobban Timit, aminek nagyon-nagyon örülök! :) Utána leküldtek a megmaradt bon-bonokat osztogatni a távozóknak. A többi önkéntes fiatal folyton oda járkált kunyerálni belőle, így egyik alkalommal felmentem, megraktam egy tálcát bon-bonnal, és levittem nekik a terembe, ahol már leginkább csak pihentek és beszélgettek. Nem sokára átpasszoltam a feladatot másnak és én is bementem a többiekhez. Itt jegyezném meg, hogy valami eszméletlenül aranyos volt mindenki. Valahogy annyira jó volt ilyen sok emberrel úgy megismerkedni, hogy teljesen pozitívan és előítéletek nélkül álltak hozzám (meg mindenkihez), és így önmagam tudtam lenni velük, és az egész hihetetlenül jó volt. Rég volt ilyen élményem. :) Egy idő után úgy döntöttünk, hogy átöltözünk és felmegyünk táncolni. Ígyhát farmerban-pólóban benyomoltunk a kis létszámú még ottmaradt vendégség közé. :D Először csak leültünk és beszélgettünk, aztán valami egészen... öhm... szokatlan körtánc-szerű izébe kezdtünk, ami a ritmussal pl. még csak köszönő viszonyban sem volt. A mellettem álló Pistivel megállás nélkül röhögtünk magunkon, mire közöltem vele, hogy oké, elég volt, jöjjön, és akkor táncoltunk ketten. Ez sem volt valami profi, de annál a táncnak csúfolt akárminél azért jobban nyomtuk. XD Viszont kiderült, hogy fiú-szerepben fogom meg az partnerem kezét, mire közölte, hogy lassan, de biztosan összezúzom a férfiúi önbecsülését, mert már felkérni is én kértem fel, és most már ő jön. Na, ezek után még ráadásul meg sem engedtem hívni magam vkb-ra. xD Öhmm... :D Utána ittunk vbk-t, majd kisvártatva visszaért apukám a Katonából, ahol karikatúrákat rajzolt a szülői bálon, és indultunk. Meg kell jegyeznem, hogy apukám kb. úgy nézett ki, mint Drakula gróf. :D Bársony frakkban volt, fodros nyakkendőmiazban, ráadásul még a szeme is ki lett húzva, és mindehhez párosult a méltóságteljes siklása, de komolyan, állati volt. xD Amúgy ő, mint korabeli festő volt jelen a bálon. :)

Ende. :)

Nemvámpírok Bálja

Tegnap megvolt az őszi ifjúsági bálunk! :D Minden évben két bál (őszi, tavaszi) van a suliban a gólyabálon felül, amiket mindig két 11.-es osztály szervez. Most rajtunk volt a sor. Igazándiból erre vártunk 9. óta, amikor is először mehettünk a bálra (manapság már jöhetnek a 7.-esek is). Anitával tele voltunk ötletekkel, legyen kiöltözős, legyen péntek 13.-án, lépjen fel az Angeldust! Utóbbi időközben megszűnt, mert az énekes a NoThanxbe emigrált. :P xD Aztán az egész elcsúszott 27.-éig, és mivel úgy nézett ki kevesen lesznek, elvetettük a kiöltözés ötletét. Hihetetlenül szar osztályközösségünk van, mindenkinek csak az volt a fontos, hogy "Muszááááj itt maradni a végéééig?"... Vár a Bling, nincs mese... Fúj. Na, mindegy. A szervezés abból állt, hogy én próbáltam beszervezni az Angeldustot, utána egy ismerősünk zenekarát, meg Bódi Norbi elballagott iskolatársunkat, a tradícionális kareoke főszervezőjét... egyik sem jött össze. :( Utána Petra szerzett együttest a suliból, rögtön kettőt! :D Csak sajnos ő maga nem tudott végül eljönni. :( Anita bátyja és DJ Cumcum jöttek Retrodiscót csinálni, Rita meg bevállalta a Kareoket. :) Utolsó nap döntötték el Lajosék, hogy lesz D'n'B szoba is. A büfé és a ruhatár feladatait ofőin felosztottuk magunk között... Egyébként azt mondtam már, hogy közösen szerveztük a B-sekkel? Ja, hogy ők akkor mit csináltak? Váltásban szedték a belépőt. Bizony, bizony, nagy meló lehetett... Bocs, ők csinálták a plakátokat is. Szegénykéim.De aztán csak összejött! :D És annyira nagyon jóóó volt!!! *.*
Délután hazajöttem és sütöttem 20-30 palacsintát a büfé számára, aztán kb. háromnegyed hétre értem vissza a suliba. Berendeztük a büfét, s má-már kezdtünk aggódni, mikor fél nyolckor még mindig nem jött senki... De aztán be indult, be ám! :D Én életemben nem csináltam még annyi melegszendvicset és olyan gyorsan, mint tegnap. xD Attól tartok pár szendviccsel meg is vágtak a kis hetedikesek, mert Lehelnek, Balázsnak, és főként Gábornak (Megjegyeztem ám a neveiket! :D) szerintem annyit gyártottam le, hogy az már nem emberi... Onnantól Gábor akármikor jött oda hozzánk, mindig megkérdeztem, hogy ezúttal három vagy négy melegszendvicset kér? Egyébként áron alul adtuk, úgyhogy időközben emeltünk is. Kriszta meg folyton vásárolni szaladgált, mert folyamatosan fogytunk ki az alapanyagból. A végén kicsit el is ragadtatta magát, így megmaradt másfél kiló kenyér, meg egy hatalmas sajt, amit az ofő hazavitt, hogy megveszi, én meg elhoztam a sonkát. :P Volt tea. xD Szegény Lehel várt kb. negyed órát a sajátjára, miután a kezébe nyomtam, beleöntve a cukrot. Ehm... MásikPetra utána felvilágosított, hogy meg kéne kavarni a teákat előbb. xD Úgyhogy fogtam magam, elordítottam a terem végéig, hogy "LEHEL! Ha idehozod megkavarom!". :F Szegény nagyon megkönnyebbült. :) Egyébként nagyon élveztem a büfét, bár kicsit erős volt, mikor tiszta vajas-pizzakrémes kezed és szólnak, hogy csinálj már egy baracklekváros palacsintát. xD Egyébként volt fügelekváros is! :D Kb. egy olyat kértek, mert nagyon szar volt... én hoztam. :P xD Aztán kilenckor meglógtam és elmentünk Edittel a koncertre! :D Annyira jó volt!! Játszották a The Subwaystől a Rock & Roll Queent! :D Szééép Szigetes emlékekek. <3 Meg volt Knockin' On Heaven's Door stb. , jó volt. :) Csak utána... Basszus kibírta a szemüvegem a Sziget Fesztivált, de a már második iskolai bulin töröm el!! Direkt leraktam a párkányra, de mikor mentem kifelé valaki szólt, megfordultam, nekimentem a hangfalnak, elejtettem a szemüvegem és... Letötört belőle egy darab... (Ilyen keret nélküli.) Nem tudom most mi lesz...
Koncert után kezdődött ott a disco, mi pedig visszamentünk a büfébe, meg elnéztünk a D'n'B-hez, ami nagyon menő volt, az egész keleti folyosó állt a füstben a teremben lévő füdtgéptől. xD Oda épp csak benéztünk és kijöttünk. Nem a mi műfajunk. :) (Főként nem magasított sarkú csizmában. xD) Elmentünk kareokezni Ritához! :D (Egyébként Norbi eljött végül, de csak vendégként.) Edittel és Ritával énekeltünk Groovehouse: Hajnalt. xD Utána meg voltak még olyanok, hogy Zanzibár: Szólj már, Nem vagyok tökéletes, de bűn hamisak voltunk. :D Nem tudok ilyen erőltetett hangon magasan énekelni, alaphangomon meg nem énekelgethetek a mikrofonba, mert az hogy hangzik már? :D Úgyhogy egy idő után leléptünk. Közben közeledett a bál vége, úgyhogy csináltunk ingyen süti akciót, amit aztán az ofő leállította, és végül csak az A-sok vihettek haza belőle... Hoztam haza vagy 10 palacsintát és 3 túrós sütit... Fogadjunk, hogy édességmérgezésem lesz? xD
Összességében azért nagyon jó volt! :D Ilyenkor annyira szeretem az iskolatársaimat, meg úgy eleve, szeretek Katonás lenni! :D