A következő címkéjű bejegyzések mutatása: RIP. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: RIP. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 4., hétfő

Heath. örök 28.

Sikerült elmaradnom és megkavarodnom a születésnapi felköszöntésekkel, ami mondjuk, legyünk őszinték, nem baj, bár azt például sajnálom, hogy Stefan Olsdalnak nem szenteltem bejegyzést. De úgyis mindenki tudja, hogy érzek a Placeboék iránt, nee? :) ♥ A mai napon viszont egy kivételesen fontos személy született, akiről, sajnos, nem sok apropóm adódik írni, pedig nagyon szeretem, így most mindenképp megragadom az alkalmat.

Boldog Születésnapot, Heath Ledger! ♥
Heath ma lenne 32 éves.


Heathcliff Andrew Ledger 1979. április 4-én született az ausztráliai Perthben. A különleges nevét Emily Brontë Üvöltő szelek című regényének egyik főszereplőjéről kapta, mivel ez volt a szülei kedvenc könyve. Érdekesség még, hogy a húgát pedig Kathynek hívják, ami pedig a főhősnő neve. Heath 1992-ben kezdett filmezni, első nagyobb szerepét az 1997-es Conor, a kelta c. sorozatban kapta meg. Az áttörést 1999-es 10 dolog, amit utálok benned és a 2000-es A hazafi hozta meg számára, innentől pedig nem volt megállás. A legnagyobb elismerést a 2005-ös Brokeback Mountain - Túl a barátságonban játszott főszerepéért kapta, amiért Oscar-díjra is jelölték. E film forgatásakor ismerkedett meg Michelle Williamsszel, akivel 2005-ben közös gyerekük is született, Matilda Rose. A kislány keresztapja, egyébként, Jake Gyllenhaal, Heath legjobb barátja, aki nem mellesleg a partnere volt a Brokeback Mountainben. Aztán eljött a végzetes 2008. január 22., amikor ezt a csodálatos embert holtan találták a hotelszobájában. Igazságtalan és korai halálát az okozta, hogy kétféle nyugtatót vett be, hogy aludni tudjon. A mennyiség nem lett volna halálos, a bajt a gyógyszerek egymásra gyakorolt kölcsönhatása okozta. Heath egy félkész és egy befejezett filmet hagyott az utókorra, az utóbbi A sötét lovag c. Batman-film, amiben Joker alakításáért posztumusz elnyerte a nagyon megérdemelt Oscar-díjat is.


Heath filmjei közül életében csak a 10 dolog, amit utálok bennedet láttam, amit nagyon szerettek, mert a tinivígjátékok között igenis nagyon jó. Szimpatikusnak találtam őt, de nagyon aktívan nem kezdtem el foglalkozni vele. Aztán jött a halálhír... A televízió ezután elkezdte adni a filmjeit, s pár nap leforgása alatt hármat is megnéztem tőle. Teljesen lenyűgözött a színészi játéka, olyan hatást gyakorolt rám, amilyet azelőtt és azután is csak kevés színésznek sikerült. Egyszerűen alig tudtam felfogni, hogy ő már nincs köztünk. Egyre jobban érdekelni kezdett, mind színészként, mind pedig emberként. Nagyon sok filmjét megnéztem és egyre többet olvastam utána, így szépen lassan az egyik kedvenc színészemmé lépett elő. Akkoriban számomra még minden új volt vele kapcsolatban, így, hiába voltam szomorú miatta, még nem éreztem azt az űrt, amit a halála okozott. Most már érzem. Már nincsenek többé új információk, hírek, filmek. Már minden befejezett. Már alig maradt filmje, amit eddig még nem láttam, s fáj a tudat, hogy ha ezeket is megnézem, több már tényleg nem lesz. Igen, most már igazán érzem a veszteséget, amit akkor még valamelyest gyógyított a rajongás újdonsága. Rossz érzés, hogy ő már nincs. Úgy gondolom, Heath a generációjának legtehetségesebb színésze volt. Ha több idő adatik neki, igazi színészlegendává válhatott volna. Bár, szerintem, ő így is az.


Heathy, csak azt remélem, szép az álmod. Hiányzol. Sosem felejtünk el.

2010. december 8., szerda

Jim Morrison

Boldog Születésnapot, Jim Morrison!
A Gyíkkirály ma lenne 67 éves.


67. Bevallom, ezt leírni is furcsa, tekintve, hogy James Douglas Morrisonnak ennél pontosan 40 évvel sikerült kevesebbet élnie. 1943. december 8-án született, s 1971. július 3-án halt meg, Párizsban. A fürdőkádban ülve találták meg, a halál oka elvileg színroham, de - az esetében nagyon is nem ok nélkül - sokan kábítószer túladagolásra gyanakodnak. Jim a halála előtt többször megjegyezte, hogy ő a "harmadik". S igaza is lett, harmadikként csatlakozott a 27-esek klubjához (1970-ben halt meg ennyi idősen Janis Joplin és Jimi Hendrix - érdekes, ráadásul mindannyiuknak J-betűvel kezdődik a keresztneve.). Sajnálom, hogy nem adatott neki több idő, azonban, hálisten, neki ez is elég volt ahhoz, hogy olyan rengeteg értéket hagyjon maga után, aminek köszönhetően örökre beírta a nevét a hallhatatlanok közé.

Jim 1965-ben Ray Manzarekkel alapította meg a legendás The Doors zenekart. A nevet Aldous Huxley The Doors of Perception (Az érzékelés ajtói) c. regényének címéből kölcsönözték. Jim halála után az együttes még készített kiadványokat, új énekessel, sőt időről-időre újra összeállnak, más néven, de hogy őszinte legyek, erről sokat nem tudok, ugyanis számomra, és, gondolom, ezzel nem vagyok egyedül, a Doors 1971-ig tartott. Ez idő alatt hat stúdióalbumot készítettek el, az én kedvenceim az 1967-es lemezek (The Doors, Strange Days). Pszichedelikus rockot játszottak, és tisztán érződik is a zenéjükön, hogy Jim igencsak ritkán volt józan. Azonban a hangzás, Morrison senkiével sem összetéveszthető énekhangja, az elvont szövegek együttesen egy olyan izgalmas és egyedi egyveleget hoztak létre, amihez foghatót még azóta sem sikerült sokaknak alkotni. Ha Doors-t hallgatok, általában rám tör a vágy, hogy a hatvanas években éljek, s láthassam élőben a sámán-szertartásokat idéző koncertjeiket.

Az együttes összes dalszövegét Jim írta, aki, már a zenélés kezdete előtt is írt verseket. A legtöbb műve elvont, rejtett misztikus utalásokkal teletűzdelt, ám letaglózó hatású. Az én személyes kedvencem ez az alkotása:

"A lélek érzékeny műszer,
éltre kelti az anyagot.
A test pusztán hideg gép,
míg a lélek visszavonhatatlan
ajándék.
Nem változik, ha formát cserélsz.

Ami megöli a lelket, az a pénz.
Ezek lehetnének utolsó szavaim is."

/Jim Morrison - Hét pillanat/

Én a The Doors-szal Oliver Stone azonos címen készült, róluk szóló mozijában ismerkedtem meg. A film, s benne elhangzó zenék akkora hatással voltak rám, hogy nyomban előkerestem a két vékonyka Jim Morrison verseskötetet, amiket még anyukám (akinek egyébként a kedvenc filmje az előbb említett) vett egyszer régen, s még aznap éjszaka elolvastam őket, másnap pedig nekiálltam letölteni a lemezeiket. Azóta pedig nincs megállás, már két újabb verseskötettel gyarapítottam a gyűjteményemet, az imádott tornacipőmet is az ő logójuk díszíti, s kaptam névnapomra egy Jim Morrison életrajzi könyvet is, amit azonban még nem volt alkalmam elolvasni.

Dióhéjban ennyit szerettem volna elmondani Jim Morrisonról, a The Doors-ról és a hozzájuk fűződő kapcsolatomról. A végére, a kedvenc számom tőlük, a People Are Strange. Rövid, "könnyed", ám mennyire igaz...

2010. február 2., kedd

Tartalmas hétvége

Huh. Most egyszerre akarnék ezerféle dologról írni. Gondolom sorban kellene haladnom. :)
Pénteken jött Niki. Délután visszamentünk a városba találkozni a barátaimmal, nevezetesen Anitával, Krisztával és Petrával. Először beültünk a Korzó Kávézóba, szokás szerint szórakoztatni a kiszolgáló srácot a sok-sok szörnyűség középhangos megtárgyalásával, amit csak a beteg agyunk kitermel. xD Utána Kriszta hazament, mi meg átmentünk a Sarok presszókocsmába, ott összeszedtünk még embereket, valamint úgy megvertek minket Nikivel csocsóban, hogy győzelemként ünnepeltünk, hogy egy gólt be tudtunk lőni. :D Aztán álltunk a WC-ben és egyszer csak hallottuk a szörnyű hírt, miszerint J.D. Sallinger meghalt!! Úgy, hogy Niki pont most olvas egy könyvet róla, aminek kapcsán mindenkivel, így alig pár órával azelőtt velem is, róla beszélt a napokban... Ijesztő. Nyugodjon békében! :'(
Utána átmentünk Kerékbe, ahol hihetetlen mennyiségűt csocsóztunk, valamint leszűrhettük, hogy az átlagéletkor felett vagyunk, s a 14 évesek mostanában csont nélkül kinéznek 17-nek... ;)
Másnap bemutattam Nikit apukáméknak, merthogy még nem találkoztak, mert egyrészt Apukám nyaranta nincs itthon, vagy ha év közben jött Niki, akkor nem volt elég rászánni való időnk, hogy elmenjünk. Na, de most. :D Beszélgettünk pár órát a szociális munkáról (Niki ezt tanulja, Hajni ezt csinálja), utána hazajöttünk és megnéztük a Kés/alatt keddi részét, mert azt muszáj volt, mert... SPOILER Született feleségek-Karl objectszexuális benne és aaannyira poén!! x'D SPOILER VÉGE Este meg koncertre mentünk a Dandybe. :) Elvileg Ritáékkal voltunk, de a végére már inkább csak ketten Nikivel. Az első koncert az I Don't Know volt, nem volt rossz, de a mááásodik! :D Mad Dolls. Hihetetlenül állati marha jó volt! :D Húúúúúúúúú. :) Egyébként az énekes pasi úgy nézett ki, mint Szabó P. Szilveszter. Ezt azért fontos megemlíteni, mert az előbbi csapat dobosa meg úgy, mint AFC Tomi. xD Halálkomolyan. :) A végén pedig 1 év 3 hónap után hirtelen újra összeállt az Enternix formáció, a Mad Dolls gitárosából (Akiből egyébként még nagy sztár lesz, mert olyan szinten el tudja adni magát a srác... Meg szebben tudja kihúzni a szemét, mint én. :@ xD), az I Don't Know dobosából, meg még egy srácból. Alig akartuk őket elengedni a végén. :) Már mindent játszottak az őrjöngő... pár embernek, aki még ottmaradt az utolsó busz után. :D Megérte ott maradni. Kegyetlen jó volt. :) Volt kisebb pogó is, amibe elszántan próbáltak néha berántani az első sorból, ill. 'Donnótomi' többször konkrétan nekem zuhant, amiért, bár nem kellett volna, de többször is bocsánatot kért a koncert után. :) Meg van bocsátva. ;D Nikit meg szabályosan felkapta egyik alkalommal és elszaladt vele. :D Az annyira aranyos volt! *.* :D A koncert egyetlen negatívuma, hogy utána napokig zúgott a fülünk... Már-már elkezdtünk tartani a maradandó halláskárosodástól. :S
Vasárnap végignyálaztuk az 501 filmsztár könyvemet, Niki 155 színésztől látott már filmet, én csak 150-től... Bele kell húzni! xD Utána meg lementünk hógolyózni, és megtámadtuk a 13 éves kisfiúkat, akik keményen felvették a harcot. :D Kicsit agresszívak voltak, de poén volt az egész, meg velem idén még senki sem volt hajlandó hógolyózni. :( Ja, és ők legalább tényleg annyi idősnek néztek ki, amennyik voltak! :D Utána összekészültünk a Hírszínházba. Krisztával ott találkoztunk. A hír, amiből az improvizációs darab készült, az volt, hogy a Fibernet megkérdezés nélkül elvett csatornákat. Volt benne minden, családi dráma, TV-függő anyuka, kórtermi harc a távirányítóért, betelefonálós pedofil mentalista (Puskás Peti), műsor-paródiák, Ort Péter beugrása a Lili bárónő egyik női szerepébe... :) Nagyon jó volt, csak sajna alig több, mint egy órás. Utána megvártuk Puskás Petit egy szóra, mialatt rájöttünk, hogy már annyira kinőttünk ebből a művészbejárózásból, annyira rég csináltuk, és olyan furcsa volt... :) Főleg, hogy egy másik csajszi durvábban nyomta, mint mi fénykorunkban, vagyis kb. 10 nagyjából ugyanolyan képet aláíratott, és a barátjával sorozatfelvételt csináltatott Petiről. :)
Aztán még színház után megnéztük a Hold (Moon) c. Sam Rockwell filmet, ami egy hiperalacsony költségvetésű film, David Bowie fiának, Duncan Jones első rendezése. Jó volt... de szóljon már, ha valaki érti a végét! :D Köszi! x'D Reggel Apukám nagy nehezen rávette magát, hogy felkeljen és eljöjjön értünk, aztán kivitt minket az állomásra, és Niki hazament, én meg iskolába...

2009. december 21., hétfő

R.I.P. Brittany Murphy

Basszus, meghalt Brittany Murphy! Nem igaz, nem hiszem el!!! Általában nem annyira tartom számon a kedvenc színésznőimet, valahogy férfiakért jobban tudok rajongani (biztos, mert lány vagyok...), de őt nagyon szerettem. Róla még a MySpace-emen is volt kép a Who I'd like to meet mappámban... Hát ennyit erről. Hátborzongató belegondolni, hogy ha megnézem szombat este A port, akkor még akkor látom azt a filmet, mikor még él, de így, hogy az amúgy szar A falut néztem és előbbit videóra vettem, kénytelen leszek úgy megnézni, hogy ő már nincs... Ez nem igaz.

"Brittany Murphy vasárnap reggel szívmegállás következtében elhunyt - jelentette a TMZ. A színésznő Los Angeles-i otthonához nyolc órakor hívták ki a mentőket. A TMZ forrásai szerint Murphy édesanyja a zuhany alatt talált rá a lányára eszméletlen állapotban. A helyszínre érkező mentősök szívmegállást diagnosztizáltak, megpróbálták újraéleszteni, de a színésznő szervezete nem reagált az újraélesztési kísérletekre. A Cedars-Sinai kórházba érkezése után nem sokkal Murphy-t halottnak nyilvánították. 32 éves volt." (origo)

Nagyon szerettem őt, mert sokoldalú volt. El tudott játszani mindenféle szerepet, a Ne szólj, száj! őrültjétől a Nagydumás kiscsajok bájos rocksztár-örököslánykáján át a 8 mérföld vad Alexéig. Hihetetlenül kár érte.

Összegyűjtöttem melyik filmjeit láttam:
Spinédzserek
Észvesztő
Ne szólj, száj!
Kapás van (félig)
8 mérföld
Szakítópróba
Nagydumás kiscsajok

Ashton Kutcher azt írta a twitterén:
"2day the world lost a little piece of sunshine. My deepest condolences go out 2 Brittany’s family, her husband, & her amazing mother Sharon."
Ma a világ elveszített egy darabka napfényt. Legmélyebb részvétem Brittany családjának, a férjének és a fantasztikus anyukájának, Sharonnak.
"see you on the other side kid."
Találkozunk a másik oldalon, kölyök.

Mindig is az volt a fixa ideálom, hogy hiába házas mindkettő, nekik végül egyszerűen MUSZÁJ lesz újra összejönniük, mert annyira hihetetlenül illenek egymáshoz... Hát, már ez sem történhet meg.
Nyugodj békében, Brittany!