2010. február 2., kedd

Tartalmas hétvége

Huh. Most egyszerre akarnék ezerféle dologról írni. Gondolom sorban kellene haladnom. :)
Pénteken jött Niki. Délután visszamentünk a városba találkozni a barátaimmal, nevezetesen Anitával, Krisztával és Petrával. Először beültünk a Korzó Kávézóba, szokás szerint szórakoztatni a kiszolgáló srácot a sok-sok szörnyűség középhangos megtárgyalásával, amit csak a beteg agyunk kitermel. xD Utána Kriszta hazament, mi meg átmentünk a Sarok presszókocsmába, ott összeszedtünk még embereket, valamint úgy megvertek minket Nikivel csocsóban, hogy győzelemként ünnepeltünk, hogy egy gólt be tudtunk lőni. :D Aztán álltunk a WC-ben és egyszer csak hallottuk a szörnyű hírt, miszerint J.D. Sallinger meghalt!! Úgy, hogy Niki pont most olvas egy könyvet róla, aminek kapcsán mindenkivel, így alig pár órával azelőtt velem is, róla beszélt a napokban... Ijesztő. Nyugodjon békében! :'(
Utána átmentünk Kerékbe, ahol hihetetlen mennyiségűt csocsóztunk, valamint leszűrhettük, hogy az átlagéletkor felett vagyunk, s a 14 évesek mostanában csont nélkül kinéznek 17-nek... ;)
Másnap bemutattam Nikit apukáméknak, merthogy még nem találkoztak, mert egyrészt Apukám nyaranta nincs itthon, vagy ha év közben jött Niki, akkor nem volt elég rászánni való időnk, hogy elmenjünk. Na, de most. :D Beszélgettünk pár órát a szociális munkáról (Niki ezt tanulja, Hajni ezt csinálja), utána hazajöttünk és megnéztük a Kés/alatt keddi részét, mert azt muszáj volt, mert... SPOILER Született feleségek-Karl objectszexuális benne és aaannyira poén!! x'D SPOILER VÉGE Este meg koncertre mentünk a Dandybe. :) Elvileg Ritáékkal voltunk, de a végére már inkább csak ketten Nikivel. Az első koncert az I Don't Know volt, nem volt rossz, de a mááásodik! :D Mad Dolls. Hihetetlenül állati marha jó volt! :D Húúúúúúúúú. :) Egyébként az énekes pasi úgy nézett ki, mint Szabó P. Szilveszter. Ezt azért fontos megemlíteni, mert az előbbi csapat dobosa meg úgy, mint AFC Tomi. xD Halálkomolyan. :) A végén pedig 1 év 3 hónap után hirtelen újra összeállt az Enternix formáció, a Mad Dolls gitárosából (Akiből egyébként még nagy sztár lesz, mert olyan szinten el tudja adni magát a srác... Meg szebben tudja kihúzni a szemét, mint én. :@ xD), az I Don't Know dobosából, meg még egy srácból. Alig akartuk őket elengedni a végén. :) Már mindent játszottak az őrjöngő... pár embernek, aki még ottmaradt az utolsó busz után. :D Megérte ott maradni. Kegyetlen jó volt. :) Volt kisebb pogó is, amibe elszántan próbáltak néha berántani az első sorból, ill. 'Donnótomi' többször konkrétan nekem zuhant, amiért, bár nem kellett volna, de többször is bocsánatot kért a koncert után. :) Meg van bocsátva. ;D Nikit meg szabályosan felkapta egyik alkalommal és elszaladt vele. :D Az annyira aranyos volt! *.* :D A koncert egyetlen negatívuma, hogy utána napokig zúgott a fülünk... Már-már elkezdtünk tartani a maradandó halláskárosodástól. :S
Vasárnap végignyálaztuk az 501 filmsztár könyvemet, Niki 155 színésztől látott már filmet, én csak 150-től... Bele kell húzni! xD Utána meg lementünk hógolyózni, és megtámadtuk a 13 éves kisfiúkat, akik keményen felvették a harcot. :D Kicsit agresszívak voltak, de poén volt az egész, meg velem idén még senki sem volt hajlandó hógolyózni. :( Ja, és ők legalább tényleg annyi idősnek néztek ki, amennyik voltak! :D Utána összekészültünk a Hírszínházba. Krisztával ott találkoztunk. A hír, amiből az improvizációs darab készült, az volt, hogy a Fibernet megkérdezés nélkül elvett csatornákat. Volt benne minden, családi dráma, TV-függő anyuka, kórtermi harc a távirányítóért, betelefonálós pedofil mentalista (Puskás Peti), műsor-paródiák, Ort Péter beugrása a Lili bárónő egyik női szerepébe... :) Nagyon jó volt, csak sajna alig több, mint egy órás. Utána megvártuk Puskás Petit egy szóra, mialatt rájöttünk, hogy már annyira kinőttünk ebből a művészbejárózásból, annyira rég csináltuk, és olyan furcsa volt... :) Főleg, hogy egy másik csajszi durvábban nyomta, mint mi fénykorunkban, vagyis kb. 10 nagyjából ugyanolyan képet aláíratott, és a barátjával sorozatfelvételt csináltatott Petiről. :)
Aztán még színház után megnéztük a Hold (Moon) c. Sam Rockwell filmet, ami egy hiperalacsony költségvetésű film, David Bowie fiának, Duncan Jones első rendezése. Jó volt... de szóljon már, ha valaki érti a végét! :D Köszi! x'D Reggel Apukám nagy nehezen rávette magát, hogy felkeljen és eljöjjön értünk, aztán kivitt minket az állomásra, és Niki hazament, én meg iskolába...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.