Japán nagyfiú rock

Elmondjak egy titkot? Hmm? Naaa?! :D Most írtam az előző bejegyzés 90%-át, de psszt! xD

Egyébként brutális mennyiségű látogatóm van. 144. Az sok. Az a durva, hogy tudom, hogy mikor jöttek az emberek. Volt egy nagy dömping, mikor megírtam első, és ezidáig egyetlen bejegyzésem a MyChem fórumra, ill. mikor a minap írtam LD50 fórumba visual kei-ügyben. Micsoda? Egészségemre? Nem. Visual Kei. Megsúgom, japán zenei stílus! :D Nyugi, én sem hallottam felőle soha az életben, mielőtt Edit nem közölte velem, mikor a Cinema Bizarre kinézetéről beszéltem, hogy ők ezt a stílust követik. Egyébként azok a srácok bizonyára állati nacionalisták lehetnek, végtére is csak németek lévén angolul énekelnek japánnak öltözve. xD Éljen a világpolgárság, jeee! :D Szóval, rákeresgéltem erre a stílusra, olvastam valami nagyon lehúzó kritikát, ami felkeltette az érdeklődésemet, aztán végső lökésként kaptam egy SAJÁT Mondo magazint Edittől és Krisztától névnapomra, még a nyári Animeconon szerezték be nekem a benne található Halállistás plakát miatt, amit azóta ki is raktam. :D Tehát, kinyitottam a zenei rovatnál: "Kagrra, - Visual kei és hagyomány". Felnéztem Editre, és közöltem, hogy na, most már hallgassunk visual keit, mert marhára érdekel, mi lehet ez! :) Jelentőségteljesen visszanézett rám, és el lett döntve! :D Bár, hogy őszinte legyek, eddig a munka oroszlánrészét én végeztem. :) Nehéz ám nem angol nyelvű zenékhez hozzájutni, főként ha a kedves együttesek nem képesek, csak 30 másodperces részleteket felpakolni MySpace-re a számaiktól. Párat meghallgatok belőlük, és a hirtelen váltásoktól az együtteshez való kedv helyett szimplán idegbajt kapok... :S De már ne tudjátok meg, mennyire ki vagyok művelve! :D Olvasgattam honlapokat, fórumokat, tudok egy rakat együttes nevet, kész! xD A műfajt leginkább az jellemzi, hogy az alapjáraton széparcú és fiatalos (vannak 10 éves együttesek, ahol a tagokat simán nem nézném többnek 20-nál) japán férfiak igencsak extravagánsan öltöznek fel, s a j-rock egyik altípusát nyomatják. Angolul ez a "Visual Rock", amit leginkább látványrocknak lehetne fordítani. Azt kell mondjam, nagyon-nagyon tetszik ez az egész, csak épp nehéz eligazodnom a zenéik között. Szerencsére az LD-sek kisegítettek egy kicsit, most is épp D'espairsray-t (képen) hallgatok, ami az eddigiek közül a legjobban tetszik. A másik meg a Nightmare, amivel már közelebbről ismerkedtem, miután ráeszméltem, hogy az ő számuk A halállista első fő- és végcímzenéje is. :) De az előbbi együttes azért még mindig jobban. :D
Egyébként vicces, mikor angolul énekelnek, az egyik eggyüttesnél egyszer csak feltűnt, hogy sokat hallom azt, hogy "she", aztán odafüleltem, és jéééé, ez már nem japán! :D Érdekelne ebből mit értenek az angol anyanyelvűek... Mert spec. a TH is olyan, hogy elolvastam a World Behind My Wall szövegét, de még így se hallom ki belőle azt, amit kellene... A saját házunk táján pedig az AFC Why Do I Lie-a is eléggé magyar-prozódiás, legyünk őszinték. :D Nem baj ez... csak aranyos. :)
Aztán... Nem tudom. Többet kellene tanulnom. Vagy jobban. Meg kötelezőket olvasni. Ajjj...
Hmm... milyen publikus mesélnivalóm van még? Óóó, tudom! :D Tegnap voltunk Anettéknél anyukámmal, akivel ezer éve nem találkoztunk már, és akkorát nőtt a kisfia! :) Ma meg Szilvivel voltam egy háromnegyed órát a Malomban, amíg szórólapot osztott, őt se láttam már régóta. :) Előtte meg kávézóban voltunk a lányokkal, ahová többé nem megyünk, mert sznob volt, unszimpatikus és rohadt drága. :@
Huhh, most ennyi.