A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adam Lambert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adam Lambert. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 29., szombat

Sok-sok szülinap

Boldog 42. Szülinapot, Hyde! :) ♥
お誕生日おめでとう!


Hyde 1969. január 29-én született, Hideto Takarai néven a japán Wakayamában. Szerény véleményem szerint ő az egyik legzseniálisabb japán zenész. 1991-ben alapította Tetsuyával és két akkori taggal közösen a méltán legendás L'Arc-en-Ciel együttest. Emellett megjelent három szólóalbuma is (Roentgen, 666, Faith), valamint szerepelt két filmben is (Moon Child, Kagen no Tsuki - Last Quarter). 2008 óta pedig van még egy zenekara, a VAMPS, a gitáros K.A.Z-zal közösen. Az egész munkássága annyira szerteágazó és gazdag, hogy be kell valljam, még én sem értem a végére. De talán pont ez a legjobb, belegondolni, hogy még azon kívül a sok-sok zseniális dolgon kívül is, amit eddig láttam-hallottam tőle, még mindig tartogat meglepetéseket, és nem csak a jövőre nézve... :)

De most, íme a legutóbbi újdonság. VAMPS - Memories PV. Imádom. ♥


................................................................

Boldog 29. Szülinapot, Adam Lambert! :) ♥


Adam 1982. január 29-én született, Adam Mitchel Lambert néven az amerikai San Diegóban. 2009-ben bejutott az American Idol nyolcadik évadának legjobb 12 versenyzője közé, előtte musical színészként és alkalmi énekesként kereste a kenyerét. A tehetségkutatón messze kimagaslott a társai közül, lehengerlő előadásaival egyaránt kivívta a közönség és a zsűri elismerését is. Érthetetlen okokból azonban csupán a második helyezést érte el. Azóta viszont a karrierje egyre nagyobb magasságokban száguld, egyértelműen ő vitte legtöbbre a mezőny versenyzői közül. Elsöprő erejű hangja és extravagáns, glam elemeket alkalmazó stílusa miatt szinte lehetetlen szó nélkül elmenni mellette. Engem is megnyert magának, hiába nem hallgatok rajta kívül sok electropop zenét, ő egyszerűen briliáns. ♥

Whataya Want From Me videoklip, mert ezt mikor anno éjjel-nappal hallgattam, ide nem tettem be. Na, de most. ^^


................................................................

Valamint, Boldog Szülinapot, Kael! :D ♥

Oké, azt hiszem mára már nincs más... :)
Adam Lambert kép: INNEN.

2010. augusztus 30., hétfő

Nyár vége

Tegnap végül mégsem néztünk Harry Potter 6-ot. :) Edit fél három körül ért ide, s mivel a többiek előre jelezték a késésüket, szabad kezet kaptam, és eláraszthattam őt megmutatni való videókkal és zenékkel. *.* Utána megbeszéltük, hogy berakom háttérzajnak az új D'espairsRay albumot, és tartunk egy rövid csendes foglalkozást, amíg én elolvasom a Mondójában a Versailles beszámolót, ő meg belenézeget a mangába, amit hoztam neki Egerből. :) Amint ennek nekiláttunk megérkezett Kriszta, majd nem sokkal utána befutott Petra is. xD Ekkor átvonultunk a nappaliba, és nekiláttunk beszámolni egymásnak a legutóbbi nyári élményeinkről. Közben rájöttem, hogy nem hűtöttem be a kulcstartó helyett (Elvileg ezt szoktunk, Petrától Balatonos hűtőmágnest kaptunk. ^^) szuvenírként hozott Egri Bikavért, szóval beraktam a fagyasztóba. :'D Utána meg, mikor önteni kellett volna, kicsit többet sikerült mindenkinek, mint az illendő, azt is a mosogató felett, de hát istenem, nem készülök pincérnek... xD Végül aztán inkább egész délután beszélgettünk és nem került sor a filmnézésre. Majd egyszer bepótoljuk, én úgyis kis szemét voltam júliusban, és nem bírtam ki, hogy ne nézzem meg az utolsó részt nélkülük. xD

Ma délután pedig Dórival találkoztam. :) Őt még olyan három és fél éve ismertem meg Bereczki Zoli és a musicalek iránt érzett rajongásunk kapcsán. :D Csak, sajnos, az utóbbi időben nagyon keveset találkoztunk. :S Először elmentünk a postára, írószerboltba meg mindenfelé Dóri ügyes-bajos dolgait intézni, utána pedig elindultunk a Korzó Kávézóba. Ahogy mentünk, egy ismerős alakra lettem figyelmes, így hát elordítottam magam, hogy "KRISZTA!". :D Kiderült, hogy ő is épp oda tart, hogy ott befejezze még a művtöri OKTV vázlatát, mert utána találkozója lesz a rajztanárral. Így hát beültünk együtt, aztán később még el is kísértük Krisztát a tanárnő házáig. :) Közben kiderült, hogy Dóri is imádja Adam Lambertet, úgyhogy ő lett a napunk fő témája. :D Mivel ugyanolyan telefonunk van, megtanította bekapcsolni rajta a bluetooth-t (Öhmm... másfél éve van meg a telefon, segáz. xD), hogy átküldjem neki az Adames háttérképem, csakhogy még egységesebb legyen a telefonunk. :'D Én meg kaptam tőle csengőhangokat, szóval most If I Had You-ra csörgök. xD Miután elköszöntünk Krisztától, végigjártunk két könyvesboltot, majd leültünk a plázában beszélgetni az éttermekhez. Hozott nekem csokit. :3 Epres Milkát, s bár alapjáraton nem szeretem az epres csokit, ez nagyon finom volt, és alig volt eper íze. :P:D

Aztán este még átmentem apukámékhoz, mivel tegnap hazajöttek a Balatonról. :) Gábor adott nekem egy táskát, amit eredetileg ő kapott ajándékba, de szerinte buzisan nézne ki vele (Szerintem nem... de sajnos ezen a téren nem hiszem, hogy az átlagember szívesen ad a szavamra. :P), és én amúgy is sokkal inkább vagyok rocker, mint ő. xD Szóval most lett egy istenkirályul kinéző, stilizált koponyákkal díszített táskám. :D Majd rakok még rá kitűzőket és tökéletes lesz. ^^

Na, még egy akusztikus Whataya Want From Me-t a végére, mert illik a mai naphoz, nekem meg még mindig maximumon tart az Adam Lambert-mániám. xD Annyira gyönyörű a hangja ebben (is). *.*

2010. augusztus 29., vasárnap

Videózzunk... :)

Péntek este elmentünk a nagyszüleimékhez, de én tegnap délután hazajöttem, mert mára várom a drága barátosnéimet Harry Potter 6-ot nézni, meg élménybeszámolni. :) Szóval, egyedül lévén, tegnap éjszaka nem kellett azzal foglalkoznom, hogy csendben legyek, így fél éjszaka a YouTube-on lógtam. :'D Úgyhogy most szentelnék egy röpke kis bejegyzést egy-kettőnek a sok szépség közül, amiket tegnap megnéztem. :D

Úgy szeretem Adam Lambertet. :) A Music Again eleve nagyon kis bájos szám, de ez a videó még aranyosabb, mint vártam! :D Olyan hangulatos, és Adam hangja továbbra is lehengerlő élőben! :)


.................................................................

És most jön az a rész, amiért szerintem a szomszédok legjobban szerethettek. xD Mert jó éjszaka hörgős rockot hallgatni! ;D Miután nyár közepén rongyosra hallgattam az -OZ- best ofját, tegnap beütött, hogy utána keresek a PV-iknek, mivel szégyen, nem szégyen, eddig még csak a Rain Delay-hez volt szerencsém. Hihetetlenül tetszenek, az egész színviláguk, hangulatuk... Egyre jobban felkelti az érdeklődésemet ez az együttes, tegnap el is kezdtem további zenéket is letölteni tőlük. :) Nagyon érdekes és egyedi hangja van az énekesnek, meg a zenéjük is izgalmas. És a PV-k...!

A Detox volt a Rain Delay mellett a másik kedvencem a best ofról:


A Colorsot is szerettem eddig is, de csupán tegnap éjjel került be az abszolút kedvenc -OZ- számaim közé. Annyira megfogott a PV-je... Olyan sötét és sejtelmes... Natsukit, az énekest pedig csak egy szóval tudnám jellemezni: őszinte. A hangja, az arca... Zseniális ez a PV.


Egyelőre még nem sokat tudok róluk, de a jövőben mindenképp több figyelmet fogok szentelni nekik. :)

2010. augusztus 26., csütörtök

Adam Lambert

Már korábban írtam, hogy szoktam hallgatni Adam Lambert lemezét, ám csak pár napja jutottam el arra a pontra, hogy teljesen hidegen hagyjon, hogy milyen műfajt játszik, ezzel beillik-e a többi kedvencem közé, valamint a tényt, hogy a Viva előszeretettel adja a klipjeit. Menthetetlenül megszerettem őt, és egyáltalán nem bánom, mert nagyon is megérdemli! :)

Majdnem egy éve hallottam róla először, annak kapcsán, hogy koppintja Bill Kaulitz stílusát, ezért közutálatnak örvend a Tokio Hotel-rajongók körében. Kíváncsiságból rákerestem ki lehet ő, majd elkönyveltem, mint "kis Jeffree Star". Utána "imádott" zenecsatornám, a Viva elkezdte játszani a Whataya Want From Me klipjét, eleinte még sokszor elkapcsoltam, majd egyre többször néztem végig. Egyik ilyen alkalom után letöltöttem Adam teljes nagylemezét (For Your Entertainment). Meghallgattam, de nem tetszett, a többi szám annyira más stílusú volt... Viszont ezek után kb. négy napig állandóan WWFM-t hallgattam. Tovább nem foglalkoztam Adammel, míg meg nem láttam a tévében a For Your Entertainment klipjét. Hogy őszinte legyek, konkrétan a Lomtárból állítottam vissza a CD-jét, hogy adjak neki még egy esélyt. A törlése elhamarkodottnak bizonyult, második nekifutásra már sokkal jobban tetszett, s minél többször hallgattam meg, annál inkább beleszerettem. Az első nagy kedvencem róla az If I Had You lett, de mivel ennek már egyszer beraktam a klipjét, ez alkalommal a másik nagy kedvencemet, a Sleepwalkert szeretném megmutatni. :) Annyira tetszik, hogy egyik nap a szövegét is lefordítottam, ezt ITT tudjátok elolvasni.


Lassacskán felébredt bennem a kíváncsiság, hogy belenézzek az American Idolba, merthogy Adam e műsor nyolcadik szériájának második helyezettjeként futott be. :) Rákerestem, ez az évad megy-e az Animaxen, és miután meggyőződtem erről... hetekig nem volt egy olyan szombat, mikor meg tudtam volna nézni. xD Végül most szombaton jutottam el odáig, hogy leüljek egy adás (TOP8) elé. A tapasztalatom az volt, hogy a mezőny eléggé gyenge, a versenyzők nem igazán egyéniségek, a képességeik is inkább csak átlagosak. A műsor végén azt mondtam, csak akkor vagyok hajlandó elfogadni, hogy Adam csupán második lett, ha Allison Iraheta nyerte meg az évadot, mert egyedül ő volt még, aki kimagaslott a többiek közül. Mint már azóta megtudtam, ő a negyedik helyezett lett, ami előtt mondjuk szintén értetlenül állok. :S Adam produkciója annyira lenyűgözött, hogy másnap nekiálltam YouTube-on megkeresni a TOP8 előtti döntős dalait, majd - miután ennyi nem volt elég - nekiestem az összesnek, egészen a nagy döntőig. Még mindig a hatása alatt vagyok. Adam fantasztikusan tehetséges énekes, hihetetlenül sokszínű és erőteljes hanggal. A számait legtöbbször a közönség állva, szűnni nem akaró tapsviharral ünnepelte, ehhez sokszor a zsűri is csatlakozott, ráadásul még a mindenkivel mindig kukacoskodó Simon Cowell is többször megdicsérte. Teljesen jogosan! Majd' minden egyes száma utána én is teljes extázisban ültem a gép előtt, olyannyira átéltem az egészet, hogy a végére kifejezetten rosszul esett a tudat, hogy nem Adam nyert. Kris Allennek szép hangja van, de az alapján az egy-két dal alapján, amit megnéztem tőle, nem tudom megérteni, miért ő lett a befutó... Ízelítőül most következzenek a kedvenc videóim:


Tear for Fears: Mad World, Gary Jules verziójában, végső döntő. Ezt énekelte abban a bizonyos TOP8-ban is. :) Mivel odavagyok ezért a számért (Gary Jules-verzióban), ezért már az mindent elmond, hogy Adam el tudta érni nálam, hogy nagyon tetszett az ő előadásában. :)


Johnny Cash/Anita Carter: Ring of Fire, TOP11. Simon Cowell szerint "rubbish ~ szemét", szerintem viszont Adam egyik legjobb előadása! :D


Led Zeppelin: Whole Lotta Love, TOP4. Randy Jackson valamelyik értékelésében azt mondta Adamnek az előadása után, hogy "You should make a rock album and you should be a rockstar 'cause that's wath you are! ~ Készítened kell egy rock lemezt, rocksztárrá kell válnod, mert ez vagy te!", ez a videó kellőképp kifejezi, miért mondhatta ezt. :)

Miután végig néztem Adam produkcióit, arra jutottam, hogy akármennyire is megszerettem a lemezét, még ennél is sokkal-sokkal több van ebben a srácban. Igen, simán lehetne rocksztár, simán lehetne BÁRMI, mert gyakorlatilag MINDENT el tud énekelni, élőben is olyan tökéletesen, mint egy stúdió-felvételen, ezt a műsor alatt pontosan bebizonyította. Brian May a Queenből egy interjúban azt nyilatkozta, Adamet is számon tartják, mint lehetséges frontembert együttesük élére, valamint több zenei nagyság, mint pl. a Kiss is nagyon elismerően nyilatkozott róla. Ám ő úgy döntött, nem áll rocksztárnak, inkább a saját útját járja. A zenét, amit játszik, még ő sem tudja rendesen aposztrofálni: "rock-pop-elektronikus-dance cucc". Legyen, egyedül azt nem szeretem, hogy idekeverik a glam-rockot is, amihez szerény véleményem szerint vajmi kevés köze van, ha eltekintünk a glittertől. Sajnos, a számait nem ő maga írja, csupán három készítésében működött közre (Strut, Pick U Up, Aftermath). Ennek ellenére én úgy gondolom, valóban az ő személyiségét tükrözi az anyag, mert valahogy illik ez az egész hozzá. Miután már ennyire kiművelődtem a zenei karrierjéből, kicsit utána olvastam magának az embernek is. Elolvastam az életrajzát, valamint egy nagyon hosszú riportot, amit a Rolling Stone magazin készített vele. Azt kell mondjam, ezek és az Idolos kisfilmek alapján még, mint ember is szimpatikus. :) Az Idol előtt musical színészként, valamint hivatásos énekesként (kórista) kereste a kenyerét, de valahogy nem találta a helyét. Ahogy láttam, jelenleg aktív polgárpukkasztásban éli ki magát, ami alapján egyeseknek talán unszimpatikusnak tűnhet, de engem már végérvényesen levett a lábamról. :)

2010. július 1., csütörtök

Taste in

A napokban elgondolkodtatott az a tény, hogy fent van Adam Lambert lemeze a gépemen, és még hallgatni is szoktam. xD Nem is olyan rég még olyan konkrétan be tudtam határolni a zenei ízlésemet. Mit hallgatok? Britpopot és alternatív rockot. Mit nem? R'n'B-t, és semmit, aminek tuc-tuc alapja van, vagy hörögnek benne.

Igazából az, hogy elkezdtem japán zenéket hallgatni, ha nem is változtatott meg mindent, hiszen annak ellenére, hogy mostanában már főként ilyen zenéket hallgatok, a régi kedvenceimet ugyanúgy szeretem; jelentősen kiszélesítette a zenei látókörömet. És ezt nem csupán a hallgatott előadók nemzetiségére, illetve nyelvére értem. Olyan műfajokból is kikerültek kedvenceim, amikről addig azt hittem, egyáltalán nem is szeretem. :)

Nálam ez az egész J-Rock dolog a D'esparsRay-nél kezdődött. Miután megnéztem a REDEEMER PV-jét, úgy gondolom, eldőlt a "sorsom". :) Ők lettek az első japán kedvenc együttesem. Először, mint gondolom rajtam kívül még sokan mások, a REDEEMER lemez dalaival ismerkedtem meg, amelyek a régi számokhoz képest már könnyebben emészthetőek, lágyabbak. Viszont, természetesen, ennyi nekem nem volt elég belőlük, így rövid úton továbbléptem a régebbi lemezeik felé. És itt jött be az életembe a hörgős rock... xD Előtte a legkeményebb zene, amit hallgattam, a 30 Seconds to Mars volt, ahol összvissz annyi volt, hogy bizonyos számok végén Jared előszeretettel "kiabált", de be kell valljam, ez akkoriban kicsit zavart is bennük... Viszont mikor komolyan nekiálltam Despát hallgatni, valami történt. Egyszerűen imádom az igazán zúzós, hörgős számaikat, teljesen átszellemülten tudom hallgatni. :D Rengeteg kedvenc számom ezek közül került ki. Odavagyok Hizumi hangjáért, hogy tud simogató lenni, majd hisztérikus... Igazából az egész D'espairsRay-ért odavagyok. :) Hát, így gabalyodtam bele a japán zene ezen ágába. Ezek után, már nem hogy visszariasztana a hörgés-kiabálás a dalokban, hanem konkrétan szeretek hörgős ScReW, Dir en Grey, exist†trace, the GazettE és újabban -OZ- számokat hallgatni! :D Azért nem semmi idáig eljutni onnan, hogy pár éve még csak musicaleket, illetve a musical színészek popba-hajló lemezeit (Most már szigorú rostán kell ezeknek átmenni! xD) voltam hajlandó hallgatni. :P

Ám ott a másik vonulat is! :D Hosszú időn keresztül (nem írom, hogy világ életemben xD) jobban vonzódtam a depressziós, elmélázós, vagy épp világmegváltós számokhoz, igazából - Mikát leszámítva persze :D - kifejezetten taszítottak a happy-minden-jajj-de-jó típusú dalok. Bizony, ezt az írja, akinek a fejlécén ott virít Takeru és az LM.C (Egyébként már egészen sikerült megbarátkoznom a blogom új kinézetével! :D). :P Míg az előzőt valamelyest meg tudtam magyarázni, ezt nem fogom tudni. Valami átállítódhatott bennem, mert már nem a világfájdalom számok tudtak felvidítani, ha esetleg rossz kedvem volt (azonos azonosat olt ki-elv), hanem épp hogy az ilyen minden ízéig vidám és pozitív zenék. :D Egyszerűen az van, hogy szeretem az oshare kei bandákat, és kész! :D Egyébként pedig igenis értékes az, amit csinálnak, és csomó számnak sokkal több a mondanivalója - számomra legalábbis biztosan - mint amennyinek elsőre tűnik. ;) Amúgy, valószínűleg a fentebb említett ok miatt szerettem meg az Owl City-t is, hogy ne csak folyton japán együtteseket említsek. :)

Britpopot már elég régen hallgattam. Legutóbb tavasszal volt a Blur kapcsán utoljára úgy igazán terítéken. Valahogy mostanában nem ahhoz van hangulatom. :S Pedig tartom, hogy az egyik legszínvonalasabb zenei műfaj. Talán az is közrejátszik, hogy feloszlott a két legfontosabb együttes (Oasis, The Verve). De július 19-én megjelenik Richard Ashcroft új együttesének, a United Nations Of Soundnak az első lemeze, az majd biztos visszarángat egy kicsit. :) Igazából Ashcroft is az a kategória nálam, hogy szívesen meghallgatok mindent, amihez hozzányúl, nem kötelező azt a Vervével tennie. xD Szóval, jó lesz. ^^

Összességében nem bánom, hogy ilyen színes a zenei ízlésem. :) Nagyon szeretem az összes kedvencemet, egyik hallgatásáról sem tudnék lemondani. :D Viszont, hogy visszakanyarodjak az első mondatomhoz, vannak újabban (vagy nem is annyira újabban?) olyan furcsa defektjei az ízlésemnek, hogy én csodálkozom rajta a legjobban. xD A Wikipédia definíciói alapján ők Electropop, ill. Electronic Rock. Annyi a lényeg, hogy tuc-tuc az alapja, na! :F Fogalmam sincs, miért tetszenek... De személyes legnagyobb betegségem, Jeffree Star után, most az enyhébb verziójának, Adam Lambertnek is tetszik a zenéje. :S


Azt már elfogadtam, hogy Jeffree Startól nem szabadulok, de legalább az ő védelmére fel tudom hozni, hogy kegyetlen jó dalszövegei vannak, viszont Lambert átlagosabb ezen a téren... Na, meg játssza őt a Viva. xD Valamiért mégis tetszik...

Talán meg kellene világosodnom, hogy nem minden szar, aminek tuc-tuc az alapja, mint ahogyan nem minden szar, ami hörgős? :S Mert akkor hallgathatnám ezt is nyugodtan. xD Hiszen hallgatok én szimfonikus metált (Within Temptation♥), glam rockot (Mötley Crüe♥), magyar undergroundot, néha még punkot is, ezt ugyan miért ne? Ettől még nem lesz szar a zenei ízlésem. Csak még vegyesebb. xD

Azért, ha valaki mostanában egy beszélgetés alkalmával megkérdezné, milyen zenéket hallgatok, csont nélkül csak annyit mondanék: j-rock, britpop, alternative rock. Mert ezek a számottevőek és a legfontosabbak. :)