200. bejegyzés

Most nem fogok olyanokat írni, hogy mennyi időbe telt ennyi bejegyzést összehozni, úgyis tudja mindenki, milyen borzasztóan sokat írok, szóval teljesen felesleges még ezt is kirészleteznem. xD Minden esetre 200, juhúúú. ^^

Az elmúlt héten azért nem voltam annyira aktív, se itt sem az Eyelid Movieson, mert sikerült egy kisebb balesetet elszenvednem. A hétfői tesiórán leestem a gerendáról, miközben másztam volna fel rá, így szépen lezuhantam a padlóra, mivel azon a részen még szivacs sem volt. Igazából nagyon nagy szerencsém volt, mert centiken múlt, hogy nem a gerenda hatalmas vas lábára vagy a közeli székrakásra estem rá. Így csak a jobb csuklóm rándult meg. Orvoshoz csak tegnap mentünk el, mert nem szűnt a fájdalom benne, sőt. Igazából nem tudtak semmi újat mondani, csak adtak tesi felmentést 10 napra. Aztán azóta rájöttem, hogy azért nem javult hét közben, mert túlterheltem az órai embertelen jegyzetelősdivel. Azért se nagyon blogoltam, mert a gépelés is eléggé fájdalmas tevékenységnek számított. De most már jobb, ha minden így halad, holnap -OZ- koncertre már fásli nélkül megyek! :)

Ma délelőttől kora délutánig Mollyval voltam. Tízkor találkoztunk a Sparnál (a szupermarket, aminek a két oldalán lakunk), miután késtem pár percet, még bementünk elemért fényképezőgépembe. Úton befelé a központba pedig megálltunk venni péksütit ebédre. Épp az apróimat pakoltam a néninek a pultra, miközben ő nagyban vigyorgott, majd megszólalt:

- Mondd csak, meddig tart, amíg...

*Valen riadtan felnéz, hogy most vajon problémázni fognak-e a sok aprópénz miatt*

- ... belerakosgatod ezeket a csatokat a hajadba?

Megkönnyebbül vigyorral közöltem, hogy nem sokba. Aranyos jelenet volt. Utána elindultunk a Művházhoz, mert igazából kis késéssel, de be terveztünk nézni az egyébként tízkor kezdődő Kamira. Már nem voltak ott, így fel akartam hívni őket, de ekkor rájöttem, hogy itthon hagytam a telefonomat... Anélkül fél ember vagyok. Végül bementünk a Malomba és elsőre meg is találtuk a kamisokat, a könyvesbolt előtt. Beszélgettünk kicsit Spaliékkal, aztán mindannyian bevonultunk, mivel a csapat másik fele bent volt a boltban. Ott aztán kis körbe állva fennhangon megvitattunk elég érdekes témákat, szerintem messzire elkerültek minket a vásárlók. xD Utána a kamisok elmentek együtt mozizni, de mi Mollyval nem mentünk, mert nem érdekelt minket a film amit választottak, ezért eleve úgy terveztük, hogy mi majd beülünk Az utazóra. Az még később kezdődött így addig még ettünk, beszélgettünk, végigjártuk a könyvesboltot, meg próbáltunk közös fotókat csinálni. Hát, nem mondom, hogy sokat léptünk volna előre "nincs normális közös képünk"-téren, de majd legközelebb tovább próbálkozunk, merthogy mostantól fotózás van. Mindig, mindent, mindenhol. A kedvencem volt, mikor felraktuk a fényképezőt az egyik kisebb könyvespolcra és csináltunk időzítős képeket. xD

Alexandra-reklám :D

Utána beültünk a moziba Az utazóra. Szinkronos volt, de hálisten megint Nagy Ervin volt Johnny Depp szinkronhangja, szerintem ő nagyon illik hozzá. (Végre rájöttek, mert Stohl...) Egyébként nagyon rosszakat hallottunk erről a filmről, pedig jó volt! Bár a vége kicsit agyoncsapta. Külön örültem Paul Bettanynak az egyik mellékszerepben, bár igazán kaphatott volna színesebb karaktert. Johnnynak nem előnyös a hízás, még ha tényleg csak a szerep kedvéért van is, mert az esztétikai szempontokon kívül, az arcmimikáján is ront a plussz súly... Azt viszont meg kell hagyni, hogy nagyon szerethető volt ebben a filmben (is). Angelina Jolie pedig hozta a végzet asszonya szerepet, ami mondjuk illik hozzá. Összességében mindkettőnknek tetszett, szórakoztató volt. És végigkommentáltuk az egészet. :D

Aztán Mollynak mennie kellett, én pedig hazajöttem. Próbáltam valamit tanulni, inkább kevesebb, mint több sikerrel, de nem tud érdekelni, majd valamit még egerészek holnap délelőtt. Meeert este -OZ- koncert. *-* Azt mondjuk nagyon sajnálom, hogy Molly nem tud jönni... De azért egyedül majd csak nem leszek, mert elég sok ismerősöm megy. :)

Sayanap

Szombaton Kata 20. szülinapjának alkalmából KamiNap került megrendezésre. :) Reggel találkoztunk a kamisokkal a vasútállomáson. Nomint kicsit megvárakoztattam, de a vonatot kényelmesen elértük. Olyan háromnegyed óra volt az út, addig beszélgettünk mindenféléről. Jászszentlászlón már ott várt minket Kata, aztán az anyukája kétszeri fordulóra elvitt minket a panzióba, ahol a szülinapi hepaj megrendezésre került. Mivel mi Nominnal az első turnussal mentünk, a helyszínen úgy döntöttünk kicsit körbenézünk a környéken, amíg a többiek is megérkeznek, úgyis Molly is nagy munkában volt még. Egy bácsi, miután megbizonyosodott róla, hogy tudunk magyarul, ajánlott nekünk egy tanösvényt, meg is mutatta hol kell bemenni, és hol fogunk kijönni. Gondoltuk, tíz perc alatt megjárjuk, miért ne? El is indultunk, először egy tó felett mentünk át egy fapallón, amin egy ijesztő megcsúszásom után csak összekapaszkodva mertünk tovább araszolni. Miután kikeveredtünk, annyira belemélyedtünk a beszélgetésbe, hogy egyszer csak arra eszméltünk, hogy már rég ki kellett volna érnünk, de ehelyett mi valami saras kocsiúton baktatunk... Ekkor rájöttünk, hogy valószínűleg eltévedtünk. xD Sétáltunk, sétáltunk a puszta közepén, néha fel-fel tűnt egy-két emberalkotta építmény, azonban az egyik sem a mi panziónk volt. Egyszer csak egy keresztúthoz értünk, ahol briliáns földrajztudással kiokoskodtuk, hogy merre menjünk, abból, hogy milyen szögben jöttünk el, merre kell tartanunk, valamint hogy a másik út közelében fekvő távoli tanya mellett nincs tó. Ahogy mentünk tovább, egy autó jött szembe, s mi elhatároztunk, hogy kérünk útbaigazítást. A kocsi lassított, én pedig közöltem, hogy egy panzióban vagyunk, és eltévedtünk, mire a bácsi megszólalt, hogy "Tündérbogárkáim, éreztem, hogy eltévedtetek!". Ekkor esett le mindkettőnknek, hogy ez az a bácsi volt, aki ajánlotta nekünk a tanösvényt. xD Mondta, hogy csak tovább, amerre az út kanyarog, jó fele megyünk, de siessünk, mert a lányok már keresnek minket. Mikor már csak pár méter választott minket el a panziótól, hallottuk, ahogy Molly valahonnan a tanösvény közepéről Nomin nevét kiálltja. Jeleztünk, hogy még élünk, mire először azt a választ kaptuk, hogy menjünk a hangja után, de végül inkább úgy döntöttünk, megvárjuk őket ott. Molly előrebocsátott nekünk egy-egy seggbe rúgást, ami hálisten elmaradt, de elérte, hogy úgy érezzük magunkat, mint két rossz kisgyerek. xD

Nomin a Bánat Mocsarában ^^

Együtt visszasétáltunk a házhoz, aztán beszélgettünk addig, amíg Katáék meg nem érkeztek az ebéddel. Akkor mindenki asztalhoz ült, először megküzdöttünk a rántott hús életlen késsel való szeletelésével, aztán pedig következett a a szülinapi túrótorta. Utána nekiálltunk beszélgetni, illetve végignézegetni a lányok X-Japan photobookjait. Hiába volt kaminapnak kikiáltva az összejövetel, mangát végül senki sem hozott, ráadásul a békebeli panziós tévén sem sikerült beüzemelni a konzolokat... Most mondjam azt, hogy én nem bántam, hogy így alakult? :) Volt viszont táncszőnyeg, amit most próbáltam ki életemben először, és nagyon béna voltam, mint ahogy számítottam is rá. xD Aztán nekiálltunk közösen társasozni. Valami olyat játszottunk, amihez logikázni kellett volna, de nem nagyon kötött le, úgyhogy csak húzogattam és rakosgattam a kártyákat ahogy jöttek. De poén volt, mondták, hogy válasszam ki azt a karaktert, amelyik szimpatikus, így hát Orgyilkos lettem, majd építettem Szellemházat és Temetőt Fogadóval, ahol húsos pitét szolgálnak fel. xP Közben kapcsoltunk be zenét háttérnek, mire Stofi kérte, hogy valami rockos legyen. Mondta Molly, hogy nézzen már ránk, mi mást raknánk be? Erre közölte, hogy például belőlem nem nézi ki, hogy rockot hallgatok... Köszönöm, Stofi! ^^ Aztán nagy sokára véget ért a játék, aminek be kell, hogy valljam, örültem. xD

Martin, Kata, Ádám, Spali

Kimentünk a konyhába kávét főzni, de mivel nem volt kimérő, ezért saccra raktuk bele a vizet a gépbe. Ennek eredményeként ömlött a kávé mindenfele, még a bögrét sem tudtuk úgy kiszedni a főző rész alól, hogy ne folyjon ki még egy tetemes adag. Nem is jutott mindenkinek belőle, de mostohatesóm, Gergely átengedte nekem az övét, amiért nagyon hálás voltam. :) Utána Kata, Molly, Nomin és én nekiálltunk szendvicseket készíteni vacsorára. Evés után folytattuk a játék előtti foglalatosságokat, mi például beszélgettünk. Egyszer csak észrevettük, hogy Spali és Ádám az asztal másik végén azt parodizálják ki, ahogy egyik oldalon Nomin és Molly, a másikon pedig Kata és én fossuk a szót levegővétel nélkül. xD Közben Kata elment beizzítani a tracklistet az esti Kamikaze-jellegű J-Rock bulihoz, így átültem Molly és Nomin közé. Valahogy sikerült elvinnem a hülye paranoiáimmal a beszélgetést ilyen nagyon lelkizős irányba, aminek eredménye újabb parodizálás volt, majd megkaptuk Spali és Ádám férfiasan egyszerű megoldási javaslatait is. xD Időközben Kata anyukája készített nekünk nagyon finom bólét is, utána elment, s hamarosan vendéglátónk pár nem kamis barátja is.

Végezetül pedig kezdetét vette a buli! Pár szám után egy Girugämesh dal következett, amire valakinek az az ötlete támadt, hogy térdelve headbangeljünk rá. Naná, hogy mind a négyen benne voltunk! xD Nagyon nagy volt, de utána mindenki a nyakát fájlalta, illetve szédültünk is. Ennek ellenére a buli alatt még többször megismételtük ezt a mutatványt. Félidőtájt Nomin nagyon elfáradt, így fel ment pihenni, s Molly is egyre hosszabb és hosszabb ideig "nézte meg, hogy van". Azért pár számra sikerült őket még lerángatnunk, hiszen a Gackt: Vanilla kihagyhatatlan, illetve Molly állta a szavát, hogy Sex Machinegunsra tombolni fog. xD Kata, Spali, Ádám, Gergely és én a végéig álltuk a sarat, ami nem kis teljesítmény, ha belegondolunk, hogy hat órányi zene ment végig. Az egyik kedvenc jelenetem volt, mikor a Gackt: Jesus és D'espairsRay: Lost in re:birth között megszólalt a Vampire Knight második openingje, ami olyan szinten jelentett groteszk váltást, hogy Katával, komoly röhögőgörcsöt okozva ezzel a fiúknak, nekiálltunk balettozni rá. xD Bár a táncikálásaink eleve viccesek voltak, ugyanis szerintem a lelkes hét fős partyarc-gyülekezetünkből igazából senki sem tud valami nagyon jól táncolni, de azért igyekeztünk. ^^ Közben a többiek fent számítógépes játékoztak laptopon (hiperkockaaa), meg filmeket néztek. A vége felé már előre megnéztük, milyen számok fognak következni, és a nagyon erős blokkokra rápihentünk. Egyre ritmustalanabb ringatózást eszközöltünk a dalokra, amiken Nomin jókat szórakozott, mikor néha lenézett ránk. Hajnali négy körül, mikor már alig volt pár dal hátra, már konkrétan csak ültünk egy-egy széken és próbáltuk bealvás nélkül elviselni az ordító zenét. Csöppet mazochisták vagyunk, na... Azt hiszem, összesen két szám maradt csak ki, de helyettük időközben Gergely igényelt Nightwisht és Death Note-os számokat, szóval mennyiségre meg voltunk. xD Végül levezetőnek beraktuk Hyde Evergreenjét, amire szépen elsasszéztunk aludni.

Három és fél - négy óra alvás után nagy nehezen levonszoltuk magunkat, de fájt mindenünk, legjobban a nyakunk. xD Próbáltunk valamit pakolászni, de leginkább csak a lufikat gyilkoltuk le. Aztán megérkezett Kata anyukája, hogy kiszállítson minket a pályaudvarra. Először a fiúkat vitte, s annyira elment az idő, hogy a következő turnussal, azaz Mollyval, Nominnal, Grass-szal és velem már autósüldözésbe illően száguldani kellett. Egy osonó útvonalon, a házak között rohantunk a sínek felé, hogy elérjük a vonatot. A kalauznő ránkiálltott, hogy álljunk meg, mert elüt a másik vágányon közlekedő vonat, amit mi észre sem vettünk... Hálisten, épségben feljutottunk a járatunkra, ahol viszont a néni elkezdett összeszidni minket a vakmerő akciónk miatt, illetve rémtörténetet mesélni egy vonatbalesetet szenvedett lányról... A pályaudvarra kijött értem és Gergelyért Hajni, aztán hazavittük Mollyt is. :)

Nagyon-nagyon jó buli volt! Hihetetlenül jól éreztem magam Veletek. ♥ Még sok-sok ilyet! És, természetesen, itt is:

Nagyon Boldog Születésnapot, Kata! :) ♥

nagyKami

Nem írtam arról, hogy szombat délelőtt voltam Kamin. Már ezer éve nem volt alkalmam elmenni, és már, bevallom, hiányoztak is a kamisok. :) Ez volt az első igazi nagy Kecskeméti Anime Meetem, amit az Ifjúsági Otthonban kibérelt teremben tartottak. Együtt sétáltunk be a központba Mollyval, mivel kb. két percere lakik tőlem (Még így is sikerült megvárakoztatnom szegényt.). Mikor beléptünk a terembe, már nagyban be voltak izzítva a konzolok, kipakolva a mangák, és indult az AMV vetítés, aztán nem sokára Molly következett a PV-félórával. Nagyon jókat válogatott össze, én élveztem. ^^ Miután végignéztük őket, Mollynak sajnos mennie kellett, de előtte még elkísértem antikváriumba, meg a Malomba. Utána én még visszamentem Kamira. Filmvetítés előtt még beszélgettem egy kicsit Koolával, valamint megismerkedtem az új lánnyal, Lillával. :)

A film egy japán kardozós film volt, a címe Death Trance. A történet talán kissé zavaros volt és nem kellőképp kidolgozott, viszont eléggé elvont ahhoz, hogy mégis izgalmasnak találjam. Az alaptörténet, hogy létezik egy koporsó, amit egy kolostorban őriznek, s amit ha kinyitsz, bármit kívánhatsz. Ezt lopja el a történet kezdetén az ügyes kardforgató főhősünk. Szinte azonnal újabb emberek tűnnek fel, akiknek a koporsóra fáj a foguk, van köztük szerzetes, harcosnő, harcos, s talán nem is mindegyikük ember... A film legnagyobb részt az összecsapásokra épül. Érdekesség, hogy a szereplők között találjuk Steven Seagal fiát, Kentaro Seagalt is, aki hálisten azért több érzelmet is meg tud jeleníteni, mint a híres apuci. :) Ami nagyon tetszett a filmben, az egyrészt a hihetetlenül ütős filmzenéje, ami nem is csoda, hiszen a Dir en grey jegyzi. Valamint olyan csodaszépen volt fényképezve a film, hogy ilyen gyönyörűt még nem sokat láttam. Voltak benne fantasztikus montázsok (kiemelném a végső összecsapást), de már egyszerű közelkép valamelyik szereplő arcáról is annyira szép volt mind színeiben, mind beállításaiban, hogy nem győztem ámuldozni! Előzetesen nagyon rossz kritikát olvastam a filmről, ami gondolom leginkább a valóban gyengécske történetnek köszönhető, de szerintem ennek ellenére mégis érdemes esélyt adni neki! :)

Sajnos a rossz minőségű YouTube-os videók közel sem adják vissza a látványvilágot, de azért kedvcsinálónak:

Kami után megbeszéltük Dorkával és Almival, hogy elmegyünk ebédelni a Himalája kínai étterembe. Csatlakozott hozzánk Hikari is, így úgy döntöttünk, hogy majd felezzük az adagokat. Igen ám, de csak másfél adagnyi mézes csirke volt, így a miénkre Hikarival várni kellett, s addig Dorkáék sem kezdtek el enni. Már tiszta lelkiismeret furdalásom volt, hogy miattunk kihűl a kajájuk... Elég sokáig tartott, míg elkészült a miénk, de legalább addig is tudtunk beszélgetni. :) Jó volt. ^^

SURVIVOR aka KAMICamp

Augusztus 2-5. között zajlott le a Kecskeméti Anime Meet tőserdei tábora, összesen 16-an vettünk rajta részt. Hétfőn fél 11 körül értem ki vasútra a hatalmas csomagommal, amiben esküszöm nem vittem annyira rengeteg cuccot, de az ágynemű és a két törölköző csak ebben fért el. :'D Az állomáson összeismerkedtem Dorkával és Mesivel, akikkel ugyan találkoztam már szombaton az arborétumos kamin, de akkor elmaradt a bemutatkozás. :S A vonaton Mai (továbbiakban Molly :D) szólt, hogy van hely mellettük, üljek oda hozzájuk. Leültem és elkezdtünk beszélgetni. Ha rövid akarnék lenni, elég lenne annyit írnom, hogy innentől négy napot megállás nélkül végigbeszélgettem Mollyval és Sayával. xD Viszont én nem akarok rövid lenni. ^^

Lepakolás után tudatosult bennünk, hogy a meghirdetett 5 ágyhely valójában csak 2 + 1 franciaágy, s a ház maga is elég kicsi, így a földön is csak hering-stílusban lehet elférni. Ez azonban a kisebbik gond lett volna, ugyanis hamarosan megtudtuk, hogy fürödni csak az udvar közepén elkerítés nélkül álló kerti zuhanyzónál lehet. :o Nos, még ha mindenki bent is marad addig a házban, amíg valaki zuhanyzik, akkor is vannak körös-körül szomszédok! Látszik, hogy fiúk szervezték a tábort, már nem azért. xD Úgyhogy végül inkább a mosdókagyló segítségével oldottuk meg a fürdést, valamint kedden a strand zuhanyzójában. Hát, azt kell mondjam, ennyire még sosem örültem a fürdőszobánknak, mint mikor tegnap hazaértem. :F Mivel az ebédet mindenkinek magának kellett intézni, miután szembesültünk a nomád körülményekkel, Molly és Saya elmentek ebédet szerezni, én pedig leültem az otthonról hozott kosztommal Dorkához, Mesihez, Almihoz és Bellához. Ők újak, úgyhogy gyorsan megismerkedtem velük. :) Ebéd után mindannyian nekiálltak mangát olvasni, úgyhogy én is választottam egyet a házigazda, Zalán 119 mangája közül. Elkezdtem az Élnit, de kb. a negyedéig jutottam, mert után visszaért Molly és Saya, s elkezdtük a végeláthatatlan beszélgetést a fúriafűz alatti pléden heverészve. Egymástól függetlenül én ugye most néztem újra az összes Harry Potter filmet, Molly most olvasgatja újra a könyveket, és Saya is épp elkezdte újranézni a filmeket, szóval akármiről beszéltünk, folyton visszacsatoltunk a HP-hez, valamint megállás nélkül a filmekből és/vagy a könyvekből idézgettünk. :D Valamelyik nap Molly alkotott is egy táblát, és kiragasztotta a sátrunkra: Harry Potter meet. xD A délután folyamán rendszeresen zaklattuk Koolát és Dai-t azzal, hogy mikor lesz már bemutatkozás, mert nem ismerjük az új lányokat, de mindig a "majd" választ kaptuk, és végül az egész elmaradt, ahogyan a meghirdetett "A környék felfedezése is". :S Bent, a sötét nappaliban elkezdődött a non-stop videojátékozás, ami az egész táborunkat jellemezte, valamint közben elkezdtek laptopról animéket nézni. Mivel úgy volt, hogy egy egészestés anime levetítése lesz az esti közös program, így mi inkább az előtérben folytattuk a beszélgetést, ám egy idő után kiderült, hogy a vetítés elmaradt, inkább a megkezdett sorozatot nézik. Abba viszont mi már nem tudtunk bekapcsolódni. :S Miután végeztek vele, most már tényleg együtt nekiültünk az Occult Academynak, de egy rész után villanyoltás következett (és pár óra múlva el is aludt mindenki xD). A délután folyamán Molly és Saya meghívott a sátrukba, amit örömmel el is fogadtam, látva a benti tömegnyomort. :D

Másnap felkeltünk fél tízkor, reggeliztünk és elkezdtünk készülődni a strandhoz. Páran, köztük Molly, Dai és Xeaph is, otthon maradtak különféle okokból, ám mi lelkesen elindultunk, Koola vissza is kiáltott az otthon maradóknak, "Este hét körül jövünk!". A strandon először nagy közös labdázásba kezdtünk a hideg medencében, majd kb. egy óra múlva a társaság fele fogta magát és elindult vissza a szállásra. :o Mi elmentünk Sayával ebédelni, aztán pedig vissza a vízbe, s mire kijöttünk, rajtunk kívül már csak Mesi és Bella maradt a strandon. Sayával még meglátogattuk a termál medencét is, utána zuhanyzás (♥), és lassan visszaballagtunk mi is a házhoz. A többiek épp a lányok pici, leeresztett redőnyű, villannyal megvilágított szobájában szaunáztak, úgyhogy mi is csatlakoztunk hozzájuk. Immár mindenki megismerkedett mindenkivel, és nagyon jól elbeszélgettünk. :) Én közben csináltam neskávét, amihez kértem Dai-tól cukrot, ami sajnos só volt, de szerencsére megúsztam hányás nélkül. xD Csináltam egy újat. ^^ Utána kintről szóltak, hogy kezdődik az animevetítés, úgyhogy kivonultunk. Megnéztük a hat részes Murder Princesst. Nem volt rossz, bár néhol elég sablon volt, és a felirat olyan szintű helyesírási és fogalmazási hibáktól hemzsegett, hogy azt már nem bírtuk megállni röhögés nélkül. xD Közben hatalmas vihar tört ki, csak úgy csapkodtak a villámok. Gyorsan kirohantunk a sátrunkba, bementettük a cuccainkat, és megágyaztunk magunknak az előszoba kövén. Dai és Xeaph olyan rosszul aludt előző este a konyhában, hogy erre az estére inkább a sátrat választották. Mivel aggódtunk az életükért, Zalán egy szál gatyára vetkőzött és kivetette magát az esőbe, ám pár pillanat múlva visszarohant: "Nem lehet kijutni!". Erre Molly felpattant és hősiesen kirohant a viharba és elkezdett kiabálni Dai-ék sátra előtt, hogy "Gyertek be, meg fogtok halni!!". Ám ők inkább kint maradtak, mi pedig reszkettünk az életükért. o_O

Másnap délelőtt, miután is mindenki életben maradt, azokkal akiket le lehetett választani a konzolról, elindultunk egy kis kirándulásra a környéken. Fagyiztunk, aztán a csoport elindult megkeresni a játéktermet. LOL xD Mi pedig, mivel Sayának pénzt kellett felvennie, megérdeklődtük a boltos nénitől, merre van a legközelebbi takarék szövetkezet. Elirányított minket egy irányba, azzal, hogy 10-15 perc séta, és ott vagyunk. Így tettünk jó nagy kerülőt, majd újabb útbaigazítás után ráléptünk a helyes útra, és átsétáltunk Lakitelekre. xD Útközben hozzánk csapódott egy haláli aranyos kutyus, akit el is neveztünk Tapmancsnak/Siriusnak (igen, még mindig HP :D). Útközben megpihentünk párszor, de úgy egy óra alatt el is értük a takszövet. xD Mielőtt elindultunk volna visszafelé, Saya még bement egy boltba, addig mi Mollyval játszottunk falusi vagány csajosat, és a közért előtt kis padon D'espairsRay-t hallgattunk a mobilomról. xD Egyszer csak elhaladt előttünk egy család, és hát Sirius nem ott hagyott minket értük?! A kis hűtlen... :@ Bár jobb volt így, mert rossz érzés lett volna, ha nekünk kell elküldeni. :( Pedig Saya vett neki pástétomot is, amit végül mi ettünk meg reggelire másnap. Hazafelé, mivel már órák óta ebéd nélkül bolyongtunk, betértünk még egy boltba túrirudit és Hello Kitty-s jégkrémet venni, ami Molly szavaival élve úgy nézett ki, mint egy rózsaszín műf*sz. xD Meg Sayával még vettünk egy-egy könyvet is. :D (én: Katherine Paterson: Híd Terabithia földjére, 399Ft) Aztán fél négy körül sikeresen vissza is érkeztünk. :D Nekiálltunk ebédet főzni, aztán a kajánkkal kiültünk az udvarra. Nagyjából vacsoráig kint beszélgettünk, időközben egyre többen csatlakoztak is hozzánk, nagyon jó volt. ^^ Utána elkészült a tábortűz, így hát körbeültük, s nekiláttunk nyárson megsütni a vacsoránkat. Közben Zalán felvetette, hogy meséljünk rémtörténeteket. Mesélt Eszter néniről, akinek ezüst fogai vannak és csak pár szál haja, a szomszédban lakott, de három éve meghalt, és mindig megette Zalán chipsét. Innentől beindult az Eszter néni-mánia, aminek a csúcspontja az volt, mikor fél 11-kor egy idős néni elbaktatott a házunk előtt. xD A szúnyoginvázió miatt végül csak mi hárman, valamint Dai és Xeaph maradtunk a tűz körül. Idővel elkezdtük őket arról faggatni, hogy mikor lesz a meglepetés program, ám kiderült, hogy elmarad, akárcsak az anime és zene kvíz, ez most épp Koola fáradtsága miatt. Nem baj, végül mi öten felkerekedtünk, hogy elindulunk sétálni, beszóltunk a kockáknak is a házba, hogy lehet csatlakozni, de végül csak Almi tartott velünk. Éjszaka már nem volt lelki erőnk kicuccolni a sátorba, így megint csak az előszobában töltöttük az éjszakát. Mi olyan kettő körül békésen elszenderedtünk a pittyegés-Action!-zene-pittyegés mellett, a nappaliban azonban "Utolsó este, használjuk ki!"-elven ötig bambulták a videojátékokat. xD

Az utolsó nap délelőttjét végigfetrengtünk az előszobában, beszélgettünk, majd később a lányok is csatlakoztak hozzánk. :) Mivel senkinek sem volt hangulata főzni, együtt elmentünk a strand melletti büfékhez ebédelni. Vettünk Sayával barackos-túrós óriáspalacsintát csokiöntettel. Izgalmasan hangzik, mi? :D Utána fent összepakoltunk és a maradék időben még beszélgettünk egy kicsit hármasban az udvaron. :) Elképesztő mennyiségű közös témánk volt, egyébként, az állandó Harry Potteren kívül beszélgettünk mi mindenről, a musical színészektől Johnny Deppen, Nikki Sixxen és a sulin át a mindenféle japán és egyéb zenékig mindenről. :D Akármennyire kis elbénázott szervezésben zajlott a tábor, én nagyon élveztem! :) Roppantul örülök, hogy megismerhettem Mollyt és Sayát (az eddigi "Szia, Mai/Saya vagyok!"-nál mélyebben xD). Köszönöm Nektek ezt a fantasztikus négy napot! ^^

Képek:
1.: A SURVIVOR túlélői. :D Én vagyok baloldalt a legszélső leányzó. xD
2.: A gyönyörű táblánk a sátron. :D
3.: Saya a fagyizó melletti faházikóban.
4.: Molly és Tapmancs. *.*

Jai guru deva om

Utálom a strandokat. Tényleg! Tavaly összesen egyszer voltam, akkor is Olaszországban a szabad strandon, mert azért, ha már ott vagyunk, menjünk már bele a tengerbe. xD Amúgy, nem a tengerparton volt a szállásunk, nem kell kiakadni. :P Viszont Koola kb. a második KAMI-m óta azzal győzköd, hogy menjek majd strandra, ahogy Edit is elkezdett járni, nála is rákezdte. :) A kezdeti határozott visszautasítások ellenére addig folytatta, mígnem belementünk. xD Így hát tegnap elmentünk KAMIstrandra. ^^

Biciklivel mentem, amit a kevés használat miatt fel kellett reggel pumpálni, így késtem negyed órát. Csupán 12 ember várakozott rám. ^^ Jó párszor hallgathattam a nap folyamán ezért a szemrehányásokat. :( Pedig sütöttem nekik tegnap yoghurtos-meggyes sütit. :D Ritkán szoktam sütni, pedig nagyon szeretek, és ált. meg is dicsérik, amiket alkotok. *büszke* Koola is azt mondta a harmadik sütit koptatva, hogy megbeszélte a fiúkkal, és megtartanak. xD
Nominnal a Kamikaze Attack III. óta elszántan közös programot akartunk csinálni hármasban Edittel, csak mindig közbe jött valami. :S Viszont most eljött ő is! :D Meg Petra is. :) Ált. négyesben harcoltunk a fiúk ellen, akik - főleg Koola és Fakeksz - állandóan le akartak minket nyomni a víz alá, és a legtöbbször sikerült is. o.O Meg labdáztunk, fiúk a lányok ellen, akkor a mi csapatunkat erősítette Chibi-chan és Xeafh is. :) Illetve Fakeksz a vége felé átállt hozzánk. xD Aztán a fiúk nekiálltak a fülünk hallatára lányokat pontozni, így, őket idegelendő, mi is nekiálltunk fiúkat. xD Tájékoztatásul közölném, hogy a strandra 90%-ban kopasz, magát menőnek tartó vagány gyerekek járnak. -.-' Ám végül találtunk egy 10-est, aki egészen 15-ig feltornázta magát, míg ki nem derült, hogy Koola ismeri. xD Majdnem zárásig ott voltunk, fél 11-től este 8-ig. Kicsit sikerült is leégnem, annak ellenére, hogy non-stop kenegettük magunkat naptejjel. :P De igazából, annak ellenére, hogy nagyon nem rajongok a strandokért, tényleg nagyon jó volt! :D Lehet hajlandó leszek elmenni augusztusban is. ^^

.................................................................

Miyavi ma reggel ezt írta a MySpace blogjába: "i heard the rumor that Lovelie my daughter is gonna be an older sister. please welcome him into our big family ;)" ~ "Hallottam egy pletykát , miszerint Lovelie lányom hamarosan nővérke lesz. Kérlek, fogadjátok szeretettel őt a mi népes családunkban ;)"
Ezek szerint lesz egy kisfia. :D Nagyon-nagyon gratulálok neki. ^^ Minden bizonnyal ő is olyan édes lesz, mint Lovelie (képen). :) ♥





Most majd bizonytalan ideig nem nagyon leszek. Mindenkit meglátogató körutazás, meg Nikiékhez megyek. :) Ezzel a videóval búcsúznék:

Brian Molko. Július 3-án lépett fel Brüsszelben az I ♥ EU koncerten. Az Across Th Universe-t énekelte a The Beatlestől, valamint egy francia balladát, a Ne Me Quitte Pas-t Jacques Brel-től. Mindkettő fantasztikus, de az előbbi szám az, amiért leginkább oda vagyok. :) Alapból imádom azt a dalt, és ahogy ő énekli... Látszik, hogy átéli a szöveg minden egyes szavát, és ahogy könnyeden bejárja a színpadot. :D Egy szó jut eszembe: tökéletes.

"Nothing's gonna change my world! What about you?"

Mindenféle

Rászántam magam egy kis összefoglalóra az utóbbi napjaimról... Nem mintha bárki annyira noszogatott volna. xD Az időm nagy részét azzal cseszem el, hogy egyik fogorvostól a másikhoz járok... :S Kimozdult az egyik fogam a helyéről, amivel eddig soha semmi probléma nem volt. :( Biztató volt amúgy a fogszabályzós doktor bácsi. xD Belenéz a számba és közli: "Hmmm, érdekes... Ilyet még nem is láttam!". Köszönöm szépen, pont ilyen mondatokat szeretek hallani a szakembertől. xD Aztán megtanácskozta Doktor House nénivel, aki papíron az orvosom, de összvissz 3× nézett rám eddig, amúgy meg max csak konzultálni szokott rólam; és visszarendeltek másnapra. Úgyhogy most fel van turbózva a hülye kivehető fogszabályzóm, aztán júliusban várnak szeretettel... Komolyan annyi baj van ezzel a vacakkal, hogy visszasírom a rögzítettet (amúgy sem utáltam^^). Viszont jó hír, hogy a szájsebészeten - miután potom két és fél órát várakoztam -.-' - azt mondták, még nem értek meg a bölcsességfogaim a műtéti eltávolításra, úgyhogy még legalább egy évet várni kell vele! :D *ugrál örömében*

Szerdán voltam MiniKAMI-n. Edit két órával elnézte a kezdést, de végül befutott ő is. :D Addig pedig megismerkedtem Nixel, aki már régebb óta jár, de eddig még nem találkoztunk. Miután bemutatkoztam, megkérdezte, hogy "Figyelj, neked nincs blogod véletlenül?". xD Lassan megelőz a hírem! :D Egyébként nagyon aranyos volt, szereti a The Grenmát és az LM.C-t, szóval jól elbeszélgettünk. :) Utána ő elment, de megérkezett Edit! :D Aztán szokásos: sétáltunk, beszélgettünk, fagyiztunk, összefutottunk a fél világgal az utcán... xD Jó volt. :) Hálisten, Edit lekéste a buszát, úgyhogy így vagy két órával tovább bent maradtunk. :D

Letöltöttem a Vamps új lemezét, most is azt hallgatom. :) Sikeresen rávett tegnap, hogy kicsit felhagyjak a végtelenített Rain Delay-hallgatással (néha azért kombináltam az -OZ- best offal, na! xD). Szóval, BEAST. Hihetetlenül tetszik. Ütős az egész, olyan igazi rock! Felpörget és vigyorgok össze-vissza. :D Miért van, hogy egyszerűen amihez Hyde hozzányúl, az mindig állati jó? *nem elfogult* Oké, persze nem szeretném elvitatni K.A.Z érdemeit sem, hiszen nélküle nem lenne Vamps a Vamps, és a dalok felét ő írta. :) Igazából az egész album nagyon tetszik, de megpróbálok kedvenceket kiemelni... Devil Side. Ahogy olvasgattam a neten, olyan kevesen szeretik ezt a számot, pedig... Bár biztos közrejátszik, hogy ez volt az első Vamps szám, amit hallottam, de ha nem lett volna jó, nyilván nem hallgatok meg többet, nem? Meg itt amúgy sincs kérdőjel, ez a dal az egyik a legjobb a lemezen és kész! :P:D Az új dalok közül pedig a Revolution az abszolút kedvenc. Hyde hangja valami eszméletlen benne, a kegyetlen jó refrénje miatt pedig melegen ajánlom minden j-rock bulira, mert annak ellenére táncolható, hogy egy vérbeli rock szám! ;D Egy dal van, ami kevésbé tetszik, a Piano Duet, amiről akaratlanul is a Sweet Dreams jut eszembe az előző lemezről, és már az se tetszett. :S Meg Hyde My First Lastos angol-kiejtésénél már hallottam tőle jobbat is, de nem baj. :) Tényleg ennyi, a másik 10 dal (mert Plug int nem számolom xD) hibátlan. :)

Aztán, még muszáj berakosgatnom pár dolgot a végére... :P Először is, az új D'espairsRay kép. Annyira veszettül jó. *.* Azt olvastam, hogy az ott Hizumi kezében vuvuzela, az a cuccos, amit betiltottak most a VB-n. xD Egyébként, bár eddig sem néztem a meccseket (egyszerűen nem tud lekötni :S), most már minden érdeklődésemet elveszettem a téma iránt, mivel kiestek a japánok és az angolok is. :( Mindegy, a lényeg, hogy már csak 89 nap, és D'espairsRay koncert! :D Csak lenne már meg a jegyem. :S

Délelőtt megint Miyavi live-okat néztem. :) (Köszönet értük Nee-channek! :D) Sokkal jobban szeretek tőle élő videókat nézni, mint PV-ket. Jobban átjön belőlük, szerintem, hogy mennyire tehetséges. Imádom, ahogy gitározik. *.* A kedvenc az LFX-es videók közül:

Na, mára ennyi lettem volna. xD Este megyünk Mad Dolls koncerte! :D Úúúgy várom. *.*

Nagykorú lettem

Csütörtök délelőtt volt az évzárónk, 9-kor, úgyhogy a két napos folyamatos buli előtt sikeresen aludtam 4 órát, ami napközben meg is látszott... :S Dél körül kimentem Nikiért a vasútra, utána volt pár óránk, ami alatt ki bontottam az esőerdőnyi újságba csomagolt ajándékomat. xD Komolyan, fél órán át szedtem le róla a papírt. :D Nem vicc, és elhasznált rá egy tekercs celluxot. :F Egyébként Férfiakt (Szabó Dávid♥) DVD-t kaptam, meg egy I ♥ jRock és egy Jim Morrisonos kitűzőt. :D 6-ra mentünk vissza az államosra gyülekezni a félegyházi vonatra. Ötösben utaztunk Nikivel, Krisztával, Petrával és Csontival, Petra barátja, Roli és még ketten később csatlakoztak hozzánk. Megérkezvén kiderült, hogy Edit azt hitte busszal jövünk, úgyhogy ő arra várt, szóval el kellett sétálnunk érte a város másik végébe a buszpályaudvarra. :D Közben hangolódás gyanánt énekeltünk The Grenma: Állunk és nézünket. :) Utána bementünk a Rocktárba, ahol is elvesztettem a tequila-szüzességem, mert, ugyan én úgy tudtam, hogy ittam már, az amire én azt hittem, hogy tequila volt, az nem úgy nézett ki. xD Ez így elég zavaros lett... :P Az első koncertet a Nova Prospect adta. Édes drága egyetlen Petrám és Editem elintézték az énekesnővel, hogy felköszöntsön a szülinapom alkalmából, és a Gemini faktort nekem énekelje! *.* Én úgy, de úgy meghatódtam! :'D Egyébként nagyon jó volt az egész koncert. :) Utánuk, kis szünet után, az előzetes felállással ellentétben nem a Grenma, hanem a The Idoru következett. Ők Edit és Petra nagy kedvencei, én annyira nem ismerem őket, de nagyon nagy hangulatot csináltak! :D Aztán elérkezett az este fénypontja. :P A The Grenma színpadra lépett - olyan részegen, hogy csodáltuk, hogy állni tudnak (bár a későbbiekben Dórinak már az se nagyon ment xD). Dóri aznap diplomázott (ezt minden szám között közölték), és ennek örömére rendesen leitták magukat. xD Talán azért következtek később, mert hagytak nekik időt józanodni? Ez esetben érdekel, hogy nézhettek ki akkor, mikor fel eredetileg fel kellett volna lépniük! :F Igazából imádom őket és nagyon aranyosak voltak, akármilyen szarul is játszottak. :P:D Csongi nyelve már a "közönség" szó kimondásakor összeakadt, de a dalszövegeket azért el tudta nyomni. Ritával és Szandival (akikkel a helyszínen találkoztunk) végigénekeltük az egészet, olyan volt, mint pár éve... :) Valami hülye gyerek viszont végigöntött sörrel. o.O Így koncert után első utam a WC-be vezetett. xD Utána leültünk a társalgó részre és felkészültünk lelkileg a hajnali 4-ig tartó várakozásra. Tök jó volt, bezárták a helyet, és ott aludtak az emberek a kanapékon. :D Csak közben valami szörnyű zene ment... Meg egyszer odajött hozzánk Csongi, hogy hol van McDonald's, valamint Matyi (Grenma dobosa) lekamerázott minket, mikor félig aludtunk, meg az egyik Idorus a hátán vitte ki Dórit. xD Amúgy - gondolom a kimerültség miatt - én tök jót aludtam, nem is tűnt hosszúnak a várakozás. :D Az első vonattal mentünk haza, még leszállás előtt elköszöntünk Nikivel mindenkitől, mert utána le kellett vágnunk egy három perces sprintet, hogy elérjük az első buszt, és ne kelljen hazáig gyalogolni. :D Elértük. ^^

Másnap nagy nehezen felkeltünk, felöltöztem itthoni nadrágba és pólóba, meg szép komótosan nekiálltunk kaját csinálni. Közben hazaért anyukám is. Épp az ebéd végénél tartottunk, mikor csöngettek! :D Ééés... az én drága Krisztám és Petrám állt az ajtóban (mellesleg szépen felöltözve -.-') egy-egy tortával a kezében, majd rázendítettek arra, hogy "Ez a nap más, mint a többi...". *.* Iiistenem, kinek vannak még ilyen barátai? Imádlak titeket! ♥ Átadták az ajándékomat, ami a Irvine Welsh: Trainspotting c. regénye volt, a gyönyörűszép, új Cartaphilusos kiadásban. :) Közben én átöltöztem valami szalonképesebb ruhába. x'D Végül befutott Edit is, és nekiálltunk tortázni. Kriszta sacher tortát sütött nekem... szegényt mindig ezzel nyúzom. :D Nagyon finomak voltak. ^^ Utána a Petra és Kriszta elment, mi meg nekiálltunk Nikivel lassan készülődni, Edit pedig asszisztált. xD

9-re mentünk KAMIkaze Attack IV. japán zenés bulira. Be kell valljam, az előző jobban sikerült. :( Bár a hely nagyon klassz volt, sajnos kevesen voltunk, és olyan mennyiségű tuc-tuc zene volt, hogy attól már kezdett kikattanni az agyam. :S Beszélgettem Lucával, aki a barátaival legtöbbször az utcára menekült a zene elől, hogy a pultos srác megkérdezte őket, hogy bírjuk, mert ő még 10 perc és felgyújtja a színpadot. xD Azért voltak ám jó számok is, azokat Edittel nagyon élveztünk, olyankor próbáltuk bevonni nem japán zenés barátosnéinket is, több-kevesebb sikerrel... Egyszer épp kint beszélgettünk Kooláékkal, mikor meghallottam, hogy bent LM.C szól. Lerohantam, de kb. fél percet voltam bent az OH MY JULIET-en, mivel senki sem jött utánam, így szomorúan visszakullogtam. Utána Dai borzalmas űrtechnoja alatt szomorkodtam egy sort a lányoknak, hogy lemaradtam az LM.C-ről, mire Kriszta felpattant, és szülinapomra megigényelt még egy számot, így a BOYS & GIRLS-t már végigtáncoltuk. :D Volt még később több LM.C szám is, azokra tömegével táncolt mindenki, azért látszik... ^^ A kedvenc számom az estéről viszont a vége feléről, amikor már jó volt a zene, így többen is lejöttek, Gackt Vanillája volt, amire én főként Edittel táncoltam, és annyira jó volt! :D Mondjuk mikor előadtam a lányoknak a SuG: Love Scream Partyra a PV koreográfiáját, az is emlékezetes volt. xD Roli, Kriszta és Petra időközben elszállingóztak, végül 2-kor Daiék is nekiláttak összepakolni. Én jól éreztem magam, imádok a kamisokkal lenni, voltak jó számok, ott voltak a barátaim... ♥ Remélem az utóbbiaknak se marad rossz élmény. :D Nikinek pedig nagy dicséret, amiért ilyen derekasan helytállt! ;) Egyébként a tracklist megtekinthető, ITT!

Összességében ez volt életem eddigi legjobb szülinapja. :) Elismerem, így nem is olyan szörnyű a tény, hogy betöltöttem azt az ijesztő 18-at. :P Köszönöm Nektek! ♥

DAYS

Wááááá, már megint kicsúszik az idő a kezeim közül... Azt hiszem igazán felkészülhettem volna normálisabban arra, hogy holnap reggel évzáró, este koncert, másnap Kamikaze, közben jön Niki is, de... nem sikerült. xD Most végeztem a rendrakással. Annyira durva, hogy alapjáraton rendmániás vagyok, most meg mióta nyári szünet van, olyan boldogan eléldegélek a kupiban. xD Ez valószínűleg azt jelenti, hogy csupán tanulás helyett szeretek kényszeresen pakolászni, a napi dorama-adagomért cserébe viszont simán lemondok róla. :D

Szerdán voltunk Szex és New York 2.-n anyukámmal, Dórával és Anettel. Utóbbiak eredetileg anyukám baráti társaságának a tagjai, de én 11 éves korom óta befogadott vagyok, szóval gyakorlatilag láttak felnőni. :D Nagyon szeretem őket (és a többieket), csak amióta mindenkinél kisgyerekek vannak, kevesebbet látom őket, sajnos. :( A film megint csak olyan volt, mint sok-sok epizód egyberakva a sorozatból, de mivel azt is szeretem, ezért nyilván ez is tetszett. Bár kissé már tényleg túlzásba viszik a luxust és a divatbemutatót, valamint a történet is erőltetett volt, de egyszerűen ez valahogy mégsem befolyásol. :D A film előtt különféle romantikus vígjátékokat reklámoztak, valamint a nézők (mind nő) egész idő alatt mindenen hangosan kacagtak. :D Ez engem annyira meglepett, meglátszik, hogy nem járok vígjátékokra moziba. :)

Ma (vagyis már tegnap) elindultam fogszabályzásra, mire félúton vissza kellett fordulnom, mert észrevettem, hogy elhagytam az anyukámtól örökölt kedvenc Boy George-kitűzőmet. *.* Majdnem hazáig kellett visszasétálnom miatta, de megtaláltam! :D Fogszabályzás után felhívtam Koolát, hogy kamiznak-e még, mert ha igen, akkor becsatlakozom. Kiderült, hogy az első nyári ChibiKAMI (ua., mint a Mini, csak Koola és Grass vezeti) kudarcba fulladt, viszont páran még ott vannak az Ifjúsági Otthon udvarán, úgyhogy oda mentem. Miután bebizonyítottam, hogy ping-pongozni se tudok (xD), leginkább csak Koolával beszélgettem, ill. verekedtem a szétszaggatott ingyenes helyi újságért, amivel bántalmazni próbált. xD Meg röviden végigmutogattuk egymásnak a zenéket a telefonjainkról, illetve elmagyaráztam neki a kendo szabályait (A sport, amiről a legtöbbet tudok! :D), valamint megkaptam tőle, hogy neeee nézzek doramát, koreait főleg ne, inkább ad majd hiperszuper animéket. xD Hát, felőlem adhat, de doramát (koreait is^^) továbbra is nézni fogok. :P Ja, és sorra meglovagoltuk az udvaron álló óriás hintapacit. :'D Egyébként nagyon jól éreztem magam. :)

Este vééégre én is megtapasztalhattam a híres-neves nagy közös MSN-es LM.C bulit a fórumosokkal! :D Mondjuk Miyaviról és a Gazette-ről kajak többet beszélgettünk, de ez részletkérdés. xD Jó volt. ^^ Sikerült családot is alapítanom. :'D Rika-chan lányának fogadott (bár én vagyok az idősebb, de kicsire nem adunk), ezzel Maya lett az apukám, valamint Alexis (akinél szintén :D) a nagymamám, így a nagypapám pedig Miyavi. :) Azért nem rossz, ugye? :P

Huhh... azt hiszem, ennyi. :) Ööö, az angolok megverték ma Szlovániát a VB-n, akkor tovább jutottak, ugye? :D Mondjuk, a japánoknak szurkolok. ^^ Holnap meg kell verniük Albániát! :D Kész szerencse amúgy, hogy összvissz ma néztem negyed órát a VB-ből a fogsz. váróban, de teljesen képben vagyok Japán és Anglia állásából... xD Szeretem azt a két országot, na! :)

Összefoglaló

Nos, sziasztok. :) Voltam ma István a királyon, de szerintem az élménybeszámolás majd holnapra marad, most szeretnék egy ilyen kis évösszegző bejegyzést írni...

Csütörtökön eljött hozzánk Kriszta és Edit, néztünk Engel & Joe-t (imádott kedvenc filmem♥), belepillantottunk Edit kedvenc doramájába, a Boys Before Flowersbe, amit amúgy nekem hozott, holnap el is kezdem. :) Valamint az előzetes tiltakozások ellenére, miszerint YouTube-on nem hajlandóak semmit se nézni, megtekintettük Miyavi filmjét, az Oresamát is, amiről már ITT írtam, és ezer éve áradozva üldöztem vele Editet. :D Jól volt, bár ha nem haldokoltunk volna a melegtől, még jobb lehetett volna. xD
Pénteken volt az utolsó tanítási nap. Embertelenül meleg volt és mi (főleg én) embertelenül szenvedtünk. Voltak órák, ahol filmet néztünk, volt, ahol játszottunk, de igazából összefolyik az egész nap. Kegyetlen volt. Délután Edittel a kellemesen légkondicionált Alexandrában leültünk mangát olvasni (Gravitation :P:D), utána meg MiniKAMI volt, avagy a művház árnyékos lépcsőjén tespedve beszélgettünk. :) Csak másfél órát tudtam maradni, mivel este utaztunk el a nagyszüleimhez, ugye.

Igazából nem volt jó ez az év. Nem szeretném túlzottan részletezni... Többek között pl. sok változás történt a baráti körömet illetőleg, valamint idénre már teljesen széthullott az a baráti társaságunk is, akikkel oly sokáig minden péntekünket együtt töltöttük. Viszont jött a Japán-rajongás, ami váratlan volt, s talán vannak, akik számára máig érhetetlen, én viszont úgy érzem, nagy szükségem volt rá. A J-Rock/Visual Kei kapcsán találtam egy szubkultúrát, amihez szívesen tartoznék, a kamisok személyében egy társaságot, akikkel örömmel töltöm az időmet. Úgy gondolom, ez jó, és most csak ez számít. Pozitív még, hogy azzal, hogy Niki Pestre került egyetemre, jóval többet tudtunk találkozni, mint az előtte lévő három évben. Megérdemeltük már. :) Valamint ott voltatok egész évben Ti is, akik miatt - a híresen szar osztályközösségünk ellenére - mégis akad miért örülnöm, hogy oda járok, ahova. Miattatok a legijesztőbb belegondolni, hogy már csak egy év! No meg a továbbtanulás miatt, de ebbéli vívódásaimat már a múltkor leírtam, most nem tenném meg újból. Összességében pedig azt tudom elmondani, hogy ez a 11. év gyorsabban telt el, mint eddig bármelyik. Még mindig nem akarok 18 éves lenni, de így, hogy már csak 12 napom maradt addig, már egész megbékéltem vele (főleg, hogy koncertjegyeket fogok kapni ajándékba *.*).

Apropó... Én itt ünneplem a szülinapom. Gyertek ti is, mert nagyon jó lesz! :) *hogy reklámozzon ő is*
KAMIkaze Attack IV, japán zenei party. További infók: ITT.

Előtte egy nappal (bizony, én is most néztem, 24-én lesz :o) meg The Grenma, Nova Prospect, The Idoru koncert a Rocktárban! :D

A nyaram eddig nagyon jól kezdődik, bár a júniusi program-dömping utánra még nincsenek konkrét terveim, de majd úgyis kialakul. :) (Amúgy NyáriConra sajna mégsem megyünk, mert Pécs egy napra túúúl messze van.)

ÁCIÓ

Tegnap voltunk apukámékkal (Gergely is, Gábor is, mindenki) moziban a Perzsia hercege - Az idő homokján. Jóapám halálosan odavan az ilyen filmekért, de bevallom nekem sem volt kifogásom a megnézése ellen. :D Tetszett is, bár elég sok klisé volt benne, gondolom ebben a műfajban már nem nagyon lehet újat mutatni. Videojáték alapján készült, ugyebár, amit tökéletes tájékozatlanságom folytán el sem tudok képzelni, de Gergely ismeri, úgyhogy ha legközelebb átmegyek, megmutatja! :D Örültem még annak, hogy nem 3D-s volt. :L Tinipicsa megjegyzések következnek! :'D Jake Gyllenhaal olyan állati jól nézett ki a filmben, hogy magyarázatot sem tudok rá találni... Utánakerestem, hogy szakított-e Doktor Szöszivel, aki mellett, tapasztalataink szerint, csak úgy öregednek és csúnyulnak Hollywood szépfiúi, és igen, de még nem a forgatás alatt. :S Úgyhogy továbbra is érhetetlen, mindenesetre örüljünk neki! x'D (Bakker, Niki, most nézem, hogy 2009 előtt megint el volt tűnve két évre. Jééézusom, micsoda Jake Gyllenhaal?! Valami újratöltős vámpír? :O) Egyébként megszólalásig hasonlított a filmben Jared Letóra, olyannyira, hogy a barátnőim csoportosan próbáltak anno meggyőzni az előzetes alatt, hogy de igenes biztos, hogy ő az, nem baj, hogy tudtommal nem forgat épp semmit, rosszul tudom! :'D

Szombaton meg elvittem Editet az első igazi MiniKAMI-jára! :D Vagyis jött ő magától is. ;) Igaz, már múlt héten be lett mutatva Koolának és Grassnak, csak akkor nekünk suli volt, így a Kamira nem tudtunk menni, pedig azt az arborátumban tartották, és sokan is voltak. :( Mindegy... Eleinte szombaton is egész sokan voltunk, de utána sorra leszakadtak az emberek, és mire körülnéztünk, megint csak négyesben maradtunk. :P Közben valami futóverseny zajlott a városban, és Nike-sok odajöttek kitöltetni velünk valami kérdőívet a nemlétező futási szokásainkról. Hát, biztos örültek nekünk, mert mind a négyünk válaszainak többsége egybehangzó NEM lett, valamint képesek voltunk nulla elérhetőséget megadva, a fiúk név nélkül, mi meg Mezei Virág és Földi Szamóca néven leadni. x'D Aztán elhúztunk a főtérre, ahol hamarosan csatlakozott hozzánk Cathy, akivel már kétszer találkoztam ezelőtt. :) Nagyon jól éreztük magunkat, elmentünk a régi általános iskolám elé, ahol felültem a Katona József szobor ölébe, mint anno régen... :'D Csak épp ez alkalommal lecsúsztam onnan, ráléptem a táskám szíjára, pont oda, ahol az LM.C-s kitűzőm volt, Koola megfogta a karom, és ellenkező irányba kezdett húzni, mire megmozdult a lábam, ennek eredményeképpen szépen végiggyaszatoltam a gyönyörűséges, vadiúj kitűzőmet a talapzaton. :'( Utána elmentem egy sötét sarokba és sírtam egy órát... Oké, azért nem, de nyafogtam egy ideig miatta, az biztos. Viszont Edit házias és praktikus tippje, miszerint fessem le átlátszó körömlakkal, bevált, szóval a baj (nagy része) elhárítva! :D A találkozót végül egy hosszúra nyúlt buszmegállóban ücsörgés zárta, mivel nem nagyon jártak a buszok a verseny miatt. :)

Már ennyi lenne. :) Már csak három naaap! :D

Kami-samachan

A hosszú hétvége során két Kamin is voltam. :D Kezdek belejönni, már egyáltalán nem izgulok előttük, amint Koola is eljut erre a szintre, minden tökéletes lesz. :'D

Szombaton volt MiniKAMi, délelőtt 10-től. Ugye, jött velem Kriszta is, aki nem volt olyan megfűzhetetlen minden felajánlott névre, mint én, úgyhogy rövid úton Neko-chant csináltak belőle. xD Amíg vártuk az esetleges későket, Krisztát elkísértük Koolával kaját venni, közben utóbbi jól ki is kérdezte. :) Az a poén, hogy jobban tudom, Kriszta milyen animéket látott már, mint ő maga. xD Utána csoportosan felvonultunk a Malom tetejére. Páran a fiúk közül nekiálltak kockulni, mi meg beszélgetni. Sikeresen megkérdeztem az egyik srácot, hogy találkoztunk-e már, mire közölte, hogy ja, ő is május 1-én volt először. GáZzZ... De... olyan kis csendes, én meg annyi új embert ismertem meg akkor. *pirul* Mikor már kezdtünk más halmazállapotba kerülni a napon, átálltunk a sötét oldalra (xP), ahol Koola szokás szerint nekiállt zenéket mutogatni. Le lettem szidva, amiért nem ismerem a második legjobb Gazette számot, aminek, esküszöm, még a címét se hallottam eddig még soha. xD *megint pirul* Ezután Krisztával kemény vitába kezdtünk Koolával a melegeket illetőleg, és megkaptuk, hogy ha nem vagyunk melegek, akkor nem fogadhatjuk el őket, mert úgysem tudjuk megérteni, miért ilyenek. :S (Mondja ezt annak, aki mélyen átérezte, hogy mit jelentett az új köpönyeg Akakij Akakijevics üres életében Tolsztoj novellájában... xD) Szócsatánkat két alaptag, Mai és Saya érkezése szakította félbe, akik épp Metalfestről érkeztek. :) Mivel a lányok tegnap este óta nem ettek, indítványozták, hogy menjünk el ebédelni. Első lépésként Kriszta, Mai és én lementünk vizet venni a CBA-ba, Sayáék meg bevásároltak a McDonald's-ban. Koola kérésére vettünk Krisztával egy-egy másfél literes vizet, hogy majd kap belőle mindenki, de végül senki sem kért. o.O (Ráadásul végül mindketten Koolánál felejtettük őket, szóval jó kör volt! :F) Átvonultunk egy kínai étterembe, ahol végül csak Kriszta, Mai, Solid (a csendes srác) és én vettünk kaját, ill. Kriszta meghívta Koolát. Ez így olyan... izé volt... Nem szeretek így "egyedül" enni. :S Mindegy, túléltük. :F Közben kicsit megfogyatkozott a csapatunk. Krisztának beütött, hogy cipőt kell vennie, de hála a jó égnek minden zárva volt! :D Viszont kis idő múlva meg már a hazamenést hozta fel, de nem indult belátható időn belül busza. Felajánlottam neki, hogy ha gyalog megy, elkísérem, mire a fiúk kitalálták, hogy menjünk mind együtt. Először Solidot kísértük el a buszvégállomásra. Útközben összefutottunk Mai-el (tőlük közben sikeresen elszakadtunk). :S Együtt indultunk el, arra, amerre Mai ment. Útközben rendesen megáztunk, de már komolyan olyan szinten hozzászoktam az esőben sétáláshoz esernyő/kapucni nélkül, hogy lassan már fel sem tűnik. xD Miután Mai-t nagyjából hazáig elkísértük, leesett a fiúknak, hogy nagyon messzire keveredtünk, de ennek tetejére még egy soron el is tévedtünk. :F Végül azért sikeresen elkeveredtünk Krisztáékig, de addigra én már olyan szinten ki voltam fulladva, hogy bárhová lerogytam volna, de végül beértem a legközelebbi (elég messze volt...) paddal. Ott elücsörögtünk egy darabig, Koola, Grass és én. Feljött, hogy nem szeretik a divataniméseket, mire én perceken át kb. arról győzködtem őket, hogy én is az vagyok. xD Mondjuk nem ez volt a cél... :P Csak nem tudom, miért lennék én, aki kevés animét látott eddig, több, csak azért, mert az a kevés nem a Naruto és a Bleach volt az Animaxon... Nem szeretem az előítéleteket, na. Most miért lennének ők divatpicsák? :S Mindegy, velük sem jutottam előrébb a kérdés-körben. Miután mindannyian kicsit erőre kaptunk, hazakísértek engem is. :)

Hétfőre közös mozizást hirdettek a Vasember 2.-re, és előtte volt egy kétórás NanoKAMI (xD). Én csak az utóbbira mentem. Eleinte csak hármasban voltunk Koolával és Grass-szal, de ez nem akadályozott meg abban, hogy mélyfilozófiába merüljünk az univerzumról. xD Fél óra késéssel befutott Dai és Xeafh, akik összejöttek, és hihetetlen aranyosak együtt.^^ Elbeszélgettünk még egy darabig a művház lépcsőjén, majd az unszolásomra elindultunk sétálni. A főtéri földből-jön-a-víz szökőkútnál nekiálltunk locsolgatni egymást. Koola túl gyors volt, úgyhogy őt csak Xeafh-fal két oldalról támadva tudtuk elkapni! :D A maradék időben még sétálgattunk, illetve meggyilkoltak a következő párbeszéddel:

"Dai: Lőrincz L. László: Hannhanna méhei. Először Hanna Montanát olvastam! *nevet*
Koola: Nem is tudtam, hogy Hanna Montanának több méhe is van!"

Kész. xD Hülyék. :F Én meg bemutatkoztam, úgy igazából, szóval végigtapostam Xeafh kivételével mindenki lábán, Koola el is kezdett húzni vele, hogy béna vagyok. :P Az. xD Közben összefutottunk más kamisokkal is. :) Átmentünk a Malom elé, ahol Dai felhívta a figyelmünket Koola kétértelmű szavaira, amiket síri hangon Grasshoz intézett: "Én... barátként közeledtem hozzád... erre... te...". Na, több se kellett, Xeafh-fal röhögve nekiálltunk imitálni a Host Clubból a lányok reakcióját arra, mikor az ikret yaoi-showt tartanak nekik. xD Erre Koola közölte, hogy eltilt minket egymástól, mert rossz hatással vagyunk a másikra, konkrétan yaoi-fangörlösítjük egymást. :F Ezek után Xeafh-fal folyamatosan kerestük a lehetőségeket, hogy az avatar-lófarkaink (jelen esetben a mutatóujjunk xD) segítségével kapcsolatot teremtsünk. :'D Aztán elérkezett az idő, ők beültek a moziba, én meg mentem apukámékkal találkozni. Sétáltunk, beültünk sütizni, Gergelyt meg, aki szokott animék nézni, megkérdeztem, nincs-e kedve Kamira járni. :D Toborzok ám! x'D Editet is már olyan jól ismerik hírből, hogy már az az első kérdésük, ha találkozunk, hogy na, őt mikor hozom? :D Elvileg szombaton. ;)

Kevés jó ember, nagy helyen :)

Nincs ma első két órám, aztán még van egy szűk háromnegyed órám... Mivel a héten úgy se nagyon lesz rá időm (pontosítok: nem kellene, hogy legyen rá időm), ezért úgy döntöttem, még frissiben elmesélem, mi volt tegnap. :) Megint KAMI-n voltam, megint egyedül. Jó volt. :) Ceglédre mentünk, meglátogatni az ottani animéseket. Először nagyon megijedtem, mert a pályaudvaron összvissz Dai, a főszervező és Koola, a tagfelelős gyülekezett. Mondom, ejjj de gáz, én itt nyomulok a kezdő anime-tudásommal... Az eleje elég nehezen indult, rossz volt az idő, a ceglédiek közül is csak ketten képviseltették magukat, én kicsit kínosan éreztem magam, amitől meg Koola volt teljes lelki beteg, hogy jajjj én rosszul érzem magam, mit csináljon... Na, de vegyük sorjában! :) Jobb híján hármasban elvonatoztunk Ceglédre, ahol a pályaudvaron várt minket Fawkes (közkeletűbb nevén: Fakeksz xD), majd nemsokára összeszedtünk a meghívónkat is, Xeafh-t. Ezek után tipródtunk, hogy mit is csináljunk, végül valaki indítványozta a játszóteret. Fakeksz kb. az egész városon végigvezetett minket, mire kilyukadtunk egy játszótérre. Útközben megbeszéltük, hogy ki mit hallgat stb., Fakeksztől megkaptam, hogy a Placebo buzibanda. :@ Ehh... xD Miután leültünk, Koola mutogatott nekünk milliónyi J-Popot a telefonjáról. xD Egy darabig elvoltunk ott, utána ajánlottam, hogy kereshetnénk valami beülős helyet. Oké, oké, na de vasárnap lévén, az égvilágon semmi sem volt nyitva! Végül az lett, hogy aki akart, vett kaját egy pékségben, majd beültünk egy kocsmába. Addigra már teljesen feloldódott mindenki, meg összerázódtunk, úgyhogy ott már marhajó volt. :D Nézegettünk mangákat (még jobban el akarom olvasni az Élnit *.*), megbeszéltük ki milyen animét néz most (Ouran High School Host Club^^), és kifejtettem a Death Note-eszmefuttatásaim nagy részét, amiket eddig csak Edittel tudtam megosztani. :D Aztán a fiúk kitalálták, hogy biliárdozzunk. Mondom oké, de nem tudok... Nem gáz, megtanítanak! :D Hát... hihetetlenül béna voltam. Ahogy Kriszta szokta mondani, akivel egy csapatban voltam, az inkább három az egy ellen játszott. xD Több menetet lejátszottunk, a végére már az egyik helyi srác is beszállt, én meg egyre ügyesebb voltam. :D Volt olyan, hogy egymás után két golyót is belőttem! :D *büszke* Nagyon jól éreztem magam. :) Az nagyon nagy volt, játék közben elkezdtünk könyvekről beszélgetni, aztán a helyicsávó megjegyezte, hogy ő meg elő fog fizetni a Kopó magazinra, hogy ő is olvasson már valamit. xD Egyébként a fiúk olvassák az Alkonyatot (bár mindkettő megjegyezte, hogy csak az első rész a jó), és még csak nem is Edward ellenesek! :O Utána elindultunk vissza a vasútállomásra. Amúgy séta közben Koola kedvenc programja volt, mindenfélét elmesélni Fakekszről, szóval most már ismerem, mint a rossz pénzt. x'D A vonaton koolával megbeszéltük, hogy mindketten imádjuk a Gépnaracsot, meg Stanley Kubrickot is, és Jack Nicholson fantasztikus színész. :D Meg hosszas eszmecserébe kezdtünk a Harry Potterről, minek során előadhattam neki a HP-Death Note párhuzamomat, ami kedvenc teóriáim egyike, csak olyan kevesekkel tudtam eddig megosztani... :) Aztán kimentünk a vasútállomás előtti parkba, hogy várunk Dai-al, amíg jön a vonata. Végül nem is keveset vártunk, mert a vonat késett 25 percet, de elbeszélgettünk addig. Meséltek a KAMI-ról, meg beszélgettem Dai-al a J-Rockról. :D Mondta, hogy nekem ideális lenne a Moon Childot megnézni, mondom már megvolt! xD Miután Dai elment, Koola elkísért egy darabig, aztán hazasétáltam. Neeem volt benne a memóriakártyám a telefonomban, úgyhogy miután 4× meghallgattam a csengőhangomat (xD), úgy döntöttem beérem a csenddel is. xD
Este láttam a KAMI honlapon, hogy Koola írt egy kiábrándult üzenetet a tagoknak, hogy csalódott bennük, és hogy milyen már, hogy az újak azt látják, hogy csak ilyen kevesen vannak... Kicsit lelkiismeret furdalásom lett, mert igazán nem kellett volna úgy kétségbeesem. :S Neki viszont nem kellene aggódnia! Jól éreztem magam! Feltölt mindig, ha velük vagyok. :) Annyira jó, hogy egyszerűen kínos csendek nélkül el tudok velük órákig beszélgetni... Biztos fogok menni legközelebb is, ha ráérek. Na, úgy se olvassa a blogomat senki sem közülük, úgyhogy nagy bejelentést teszek: én már most szeretlek titeket, nyugi van! :D

A munka meg az ünnepe

Érettségi szünet van. Rájöttem, hogy ez korántsem amiatt van, hogy ne zavarjuk a rengeteg érettségizőt ebben a három napban, hanem hogy a 11. évfolyamnak legyen ideje felépülni a kóros fenyő- és orgona-utálatából. xD Fúúúj. Nekünk kellett feldíszíteni a sulit a ballagásra... A bolondballagás idén nem volt olyan emlékezetes, kivéve mikor Petrát és Editet kihívták táncolni egy-egy tanár úrral. Nagyon kis ügyesek voltak ám! :D Utána pedig kettőtől hatig dekoráltunk. Az első pár órában fel-alá szaladgáltam, csináltam én mindent az orgonapakolástól a vödörfeliratozáson át a különböző dolgok ragasztópisztollyal (amit akkor fogtam először a kezembe) való felragasztásáig. Utána odacsapódtam Edithez és Petrához, akik fenyőágakat kötöztek fel a korlátokra. Akármennyire is szar dolog fenyőt pakolni, onnantól sokkal nyugisabb volt, nem kellett fel-alá rohangálni az apró-cseprő hülyeségek miatt, el lehetett merülni a rutinmunkában. :D Miután végeztünk, közösen pakoltunk orgonákat. Ezen a ponton még csak a fenyők iránt ébredt akkora ellenszenvem, hogy jajj annak, amelyik karácsony előtt a szemem elé kerül, de másnap az orgonák is csatlakoztak a klubhoz. Hétre kellett bemenni, és én speciel onnantól minden lehetséges helyre random orgonákat rakosgattam. Szuper volt, tényleg. xD Egyébként mióta én a Katonába járok, nem volt olyan, hogy mikor a diákok jöttek, akkor még nem volt kész a díszítés, de mi voltunk olyan bénák, hogy örülhettünk, hogy végeztünk addigra, amíg a végzős osztályok megérkeztek. :D Fejvesztett díszítés közben gyorsan összepróbáltuk a Rock & Roll Queent a The Subwaystől, mert az volt a 12.A kívánsága, hogy énekeljük ezt el nekik, ahogyan ezt tavaly ők tették az akkori ballagóknak. Rita és Vivi megtanulták elgitározni előző este, aki meg tudta a szöveget, az énekelt. :) Nagyon örültek a produkciónknak, énekelte az egész osztályuk velünk! :D Utána sok-sok üresjárat következett, de aztán végre valahára véget ért a ballagás. Takarííítás. xD Olyan érzés volt, mint mikor órákon át sütsz egy sütit, majd 2 perc alatt megeszed. Lábbal rugdostuk az alig pár órája kipakolt dekorációt. :'( Petra javaslata volt, hogy fogjuk fel úgy, hogy "Na, most bosszút állunk!". xD Utána lemehettünk ebédelni, azok is, akik alapból nem menzásak. Na, én 3 ilyen emberkével ebédeltem. Kis finnyásak voltak, pedig menza-szinten nem is volt rossz a kaja! :D Miután kiszabadultunk a suliból, elmentünk fagyizni, majd Ritával a főtérre. Leültünk a fűbe, és gitároztunk (vagyis inkább csak ő :D) és énekeltünk. Először egy srác jött oda hozzánk, hogy tanítsuk már meg neki a Rock & Roll Queent, utána meg egy lány odahívott hozzájuk, hogy annyira szereti hallgatni a gitár hangját, játszunk már ott mellettük. :D Meg le is lettünk hippizve, jó volt! :)

Május elsején pedig voltam MiniKAMI-n (Kecskeméti Anime Meet)! Edit megint nem ért rá, de sok tépelődés utána úgy döntöttem, elmerészkedek egyedül is. xD Nem bántam meg! :D Tétován elkezdtem felsétálni a művház lépcsőjén, aminek a tetején gyülekeztek, mire köszöntek, majd az egyik fiú felemelt két mangát: "Ha ezektől nem menekülsz, akkor jó helyre jöttél!". :D Rajtam kívül még volt másik két új tag is, de ők otakuk (fanatikus rajongók) voltak. De mindenki nagyon aranyos volt, mondták, hogy neeem baj, hogy még nem láttam sok animét, valahol el kell kezdeni, és nagyon örülnek, hogy jöttem, és hozzam majd az animés barátnőmet is! (Igen, Edit, megalapoztam a hírnevedet! :D) Rendesen ki lettem faggatva, hogy miket láttam már, és L vagy Kira, meg hogy fogok-e conra menni, stb. stb. :D Lehet mondtam egy-két hülyeséget, meg néhány dologra talán válaszolhattam volna jobban is, de úgy döntöttem, nem fogok ezen agyalni, mert úgyis megyek még KAMI-ra (bizony! :D). A tagfelelős srác mondta, hogy itt mindenkit úgy fogadnak el, ahogy van, egyedül csak azt utálják ki, aki ezt nem így teszi. És annyira így van, látszik rajtuk! :D Mikor elköszöntem, ketten meg is öleltek! :D Ez milyen aranyos már? :) Nem tudtam végig maradni, mert Krisztával volt programom megbeszélve. Mindenféle szupermenő tinisztár lépett fel a majálisunkon, olyan nagy nevek, mint Hien, Barbee, Király Viktor, Bad Boyz... xD A tömegben összefutottunk egyik osztálytársunkkal, és együtt megnéztük az SP koncertet! :D Vicces volt, nagyon jól elvoltunk. xD Utána Krisztával felmentünk ebédelni az éttermekhez, ahol is találkoztunk Szilvivel. A délután hátralevő részében meg sétálgattunk mindenfelé, vagy ültünk a fűben, esetleg egy padon és beszélgettünk. Ilyenkor mindig tök érdekes témákra tudunk kilyukadni, szeretem, ha ilyen sokat vagyunk együtt. :D Este megnéztük a NoThanx koncertet is, mert hát mégiscsak szerettük az Angeldustot... :( Hát, továbbra sem fogok NTX-et hallgatni, de azért városkánk tehetséges fiával az élén, rögtön jobbak voltak! xD Meg énekeltek nagyon jó feldolgozásokat. De rendületlenül sajnálom, hogy az Angeldustnak annyi lett. :( Nem baj, ott van nekünk a Mad Dolls! :D

Fúúú, ez most megint hosszú lett. xD Na, még egy the GazettE - Filthy in the Beauty a végére, csak mert kegyetlenül jó:

KAMIkaze Attack!!!

Hogyan mélyítsd el totálisan szerelmedet a japán zene iránt? Menj el egy KAMIkaze Attack bulira! :D Ha nem lennék fáradt, vigyorogva ugrándoznék fel-alá a szobámban, annyira állati jó volt! :D

Fél 5 körül elmentem Editért, és átjöttünk hozzánk, majd 5 után Kriszta is csatlakozott. Mutattunk neki egy-két képet/klipet, aztán elment, én meg nekiálltam összekészülni. Kb. fél 9-re értünk oda a Kerékhez, ami már a harmadik meghirdetett helyszín volt. Maga a buli egy katakomba kinézetű pincében lett volna, mikor lementünk, kaptunk pecsétet. A srácok ott magyarázták, hogy hűűű az egyik lány a seggére kapta, aztán Edit nagy kegyesen felajánlotta a mellkasát, aztán persze én is követtem a példáját... :P A tinta kb. egy perc múlva már totál összefolyt, amitől leginkább leprásnak néztünk ki. :D Több srácnak a nyakán volt egy ugyanolyan sötétkék folt, ők olyanok voltak, mint akiknek elfertőződött a vámpírharapásuk. :F A pincében voltak kirakva képek együttesekről, bár ez sem sokat javított az összhatáson. :) Lecuccoltunk, aztán Edit felment Tomival, akit már régről ismerünk, én meg ott ücsörögtem egyedül, mire egy srác végre odajött bemutatkozni. "Stofinak hívnak... izé... leesett a táskád..." Le hát. Bele a srácba(!), úgyhogy első körben felszaladtam táskát mosni. xD Utána odamentem Editékhez, és Tomi kérdezte, hogy nem tudjuk-e hogy került ide a japán lány... Visszatérve felismertem, hogy a "japán" lány az iskolatársunk, úgyhogy odamentünk bemutatkozni. Nominnak hívják, és igazából mongol. :) Aztán megérkeztek a japán srácok! :D Az egyik lány ismerősei voltak. Szegeden tanulnak orvosnak, és itt vannak már 2-3 éve, és alig tudnak valamicskét magyarul. Megmondtam nekik, hogy tanuljanak keményebben. :P Egyébként volt egy magas, Yoji, meg egy alacsonyabb, akinek nem tudom leírni a nevét, kb. Jao-nak kell kiejteni. Na mármost, bedobsz két japán fiút a japánmániás kiscsajokhoz... xD A végén már ott tartottunk, hogy Jao mondta, hogy ez volt az eddigi legjobb magyarországi napja, hogy menjünk majd Szegedre tanulni, meg hogy a kecskemétiek sokkal kedvesebbek, mint a szegediek, és húúúúúúúú. :) Eléggé körül voltak rajongva, na! :D Jao mesélte, hogy azért rossz a japánok angol kiejtése, mert leginkább idegennyelven csak írni tanítják meg őket, el kell jönniük külföldre ahhoz, hogy megtanulhassanak beszélni is. Magyarország előtt Amerikában tanult, ahol elmondása szerint minden lány kövér, ellenben mi gyönyörűek vagyunk, és imád mindannyiunkat, és menjünk Szegedre. xD Tanítottak is nekünk valamiket japánul, de semmire sem emlékszem, bár tuti ők se jegyezték meg a cserébe kapott megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértet. xD Ám kanyarodjunk csak vissza a katakombához! :D Fél 10 körül egyszer csak elkezdett gyors ütemben szivárogni a szarszagú víz, ami igen hamar a "terem" közepére szorított minket. Yoji átadogatta a cuccaimat a vízen, szerintem azt hitte, hogy beköltözni jöttem, mert Edit nagy táskájától, a kettőnk kabátjain át a váltócsizmámig, minden volt ott. :F Utána felmentünk a kocsma részére, hogy ott folytatjuk. Na de az meg tele volt a vendégekkel, így hát kitódultunk az utcára. Nomin elmondása szerint ez idő alatt próbálták bent japán diszkózenével elűzni a rockereket, de nem jött össze. Viszont kint végre elkezdtünk összeismerkedni, mindenki mindenkivel. :D Úgy gondolom, jól jött a kiűzetésünk a pincéből, mert így megvolt az összetartozásunk, a sok nem japán bulira jött emberrel szemben. (Meg ugye a beszédtéma is: water! xD) Hosszas töprengés utána odamentem az egyik lányhoz, hogy "Figyelj, téged nem Lucának hívnak?", ééés úgy hívták. :D Ő anyukám volt kolléganőjének a lánya, akit évek óta nem láttam. :) Valamint odajött hozzánk spanolni az egyik srác. :D Nem akarok tippeket adni, de kifizetődő lehet egy heteró fiúnak is melegnek kiadnia magát, mert akkor aztán bármit lehet, mert úgyse tolja el magától egy lány se. xD A srác akárhányszor meglátott, a nyakamba ugrott, meg amúgy is nagyon aranyos volt, de ő sem volt már józan. :F Egyébként ki-be járkáltunk az utcára, aztán egyik alkalommal mikor bementünk, elkapott, és hát olyan táncot eszközölt velem a kedvenc zenéjére, hogy... :D Neeem fogom leírni mire, de nem japán volt. xD Onnantól viszonylag huzamosabb ideig bent táncoltunk, együtt Yojival. Tudjátok, mi a j-rock legnagyobb előnye? Táncolható, mégis rock, és még kurva jó is! :D Jajj, nagyooon. :D A buli ezidőtájt helyezkedett el véglegesen bent, mert kijött egy rendőr, hogy ugyan fáradjunk már be... :S De addigra már bent megfogyatkoztak a vendégek, úgyhogy átvettük a hatalmat! :D Aztán mikor már kicsit kezdtünk fáradni, leültünk a másik teremben beszélgetni Jaoval. :) Egyszer csak rámköszön Gergely, Hajni fia. :D Mondtam neki, hogy mi van, megjött az ellenőrző bizottság? xD Neeem... :P Bemutattam Editnek, ő meg volt olyan aranyos, és kiharcolta, hogy meghívhasson minket egy-egy vodkanarancsra. :) Kicsivel később leültünk a "tánctér" melletti asztalhoz, és akkor szépen ránktapadtak a 15 éves kissrácok. :F Mikor már két oldalról mászott rám egy-egy, Nomin benyomta, hogy Máté mit fog hozzá szólni...! xD Ez kicsit lehűtötte őket, bár az SP-hasonmás fiú még sokáig próbálkozott, csak hát... nagyon picike volt. :) Edit fél három körül ment el, én maradtam fél négyig. Sajnos véget ért már akkor a party, pedig egészen négyig volt meghirdetve. :( Kár, pedig épp kérni akartuk nem-tudtunk-rájönni-honnan-vagyunk-ismerősek-egymásnak Mónival a SuGtól a P!NK masquerade.-et. :( Minden jónak vége szakad... Aztán jött apukám értem és Gergelyért, és hazavittük Lucát is. :)
Következő lépés: Kérni fogok Edittől animéket, és ráállok a témára, mert én akarok KAMI-kra (Kecskeméti Anime Meet) járni! A következő ilyen j-rockos buli meg elvileg júniusban lesz, szóval arra meg ha törik, ha szakad. :D Egyébként nem mi voltunk az egyetlen kezdők, meg volt olyan is, aki inkább csak animés, meg persze, aki csak a zene miatt jött. Beilleszkedtünk mi egy pillanat alatt. :D
Aaaannyiraaa...! :D