Nikki 52.

Azért jó dolog itt felköszönteni a kedvenceimet, mert leírhatom azok esetében, akikért még a blogolásom kezdete előtt kezdtem rajongani, hogy hogy kezdődött, hogy mit jelent számomra az adott személy. Pontosan ezért, bár már viszonylag sokat írtam róla korábban is, semmiképp nem maradhat ki ez a bejegyzés sem.

Boldog 52. Születésnapot, Nikki Sixx! :) ♥

Nikki 1958. december 11-én született, Frank Carlton Serafino Ferrana Jr. néven. Igazi modern polihisztor, basszusgitározik, zenét- és dalszöveget ír, emellett fotózik és rádióműsort (SixxSense) is vezet, valamint van egy jótékonysági szervezete is (Running Wild in the Night). A zenélést is úgy kell elképzelni, hogy a fő együttese, a legendás Mötley Crüe mellett még sok zenekarban közreműködik, köztük van a személyes kedvencem is, a Sixx:A.M. A Mötley Crüe-t Tommy Lee-vel alapították 1981-ben, és legnagyobb örömömre a mai napig együtt vannak, ráadásul az 1992 és 2004 közötti hosszabb-rövidebb tagcserék után, az eredeti felállásban: Nikki Sixx, Tommy Lee, Mick Mars, Vince Neil.

Bár Nikki rendkívüli zenész, én - ha hívhatom őt így - íróként találkoztam vele először. Egy délutánon nem meglepő módon épp a helyi legnagyobb könyvesboltot jártam végig, mikor a kezembe akadt A heroninnaplók. Az impresszív borítója és a hangzatos alcíme (Egy összetört rocksztár életének egy éve) rögtön felkeltette az érdeklődésemet, ám csak akkor szegezett földhöz igazán, mikor bele is lapoztam. A fényes, fekete-fehér-piros, stilizált oldalak anniyra megfogtak, hogy hazaérve azonnal nekiálltam utána nézni, ki is az a Nikki Sixx. Ekkor kezdtem el Mötley Crüe-t hallgatni. Az elkövetkező pár hétben sokszor bejártam a boltba, s ott kezdtem el olvasni a könyvet, majd végül a (tavalyi) szülinapi pénzeimből el tudtam menni megvenni. Zseniális és lebilincselő, a kedvenc könyveim egyike. Ez Nikki naplója 1987-ből, amikor legmélyebbre merült a drogok és mindennemű züllés világában. Ám olyan elképesztően intelligensen írt még a legmeredekebb kalandjairól is, hogy azóta is csodálom érte. Az pedig, hogy legyőzve a függőséget, ma már, szinte azt mondhatni, példaértékű életet él, igazán tiszteletre méltó. A naplója annyira személyes, annyira kitárulkozó, hogy az elolvasása után kicsit az az érzésem támadt, hogy én most már tényleg ismerem ezt az embert... Azóta aktívan nyomon követem a munkásságát, valamint bepótoltam a korábbi éveket is. Nikki a tökéletes példája annak, hogy a rock&rollba nem kötelező belehalni, anélkül is lehet valakiből legenda.

Ez pedig itt az egyik kedvenc Mötley Crüe számom, a Wild Side. Az 1987-es Girls Girls Girls lemezen található, ami azért különleges számomra mert, A heroinnaplókat olvasva folyton ezt az albumot hallgattam, igazodva ahhoz, ahogy Nikki épp elmondta, hogyan írta meg az egyes dalokat.

Ennyi volt

Francba. Augusztus 16-án röppent fel a hír, hogy Nikki Sixx és Kat Von D 12-én szakítottak, és Kat már két nappal később randizni kezdett Jesse Jamesszel. Mivel a nyáron folyamatosan jöttek a fotók Kat és Nikki közös nyaralásairól, az info, hogy Sixx Sense lesz az LA Inkben, valamint augusztusban Kat is a Mötley Crüe-val tartott a turnéjukon, kamunak tűnt az egész. Viszont sajnos a napokban kiderült, hogy egyáltalán nem az... Most néztem mindkettőjük MySpace-ét, már leszedték a közös képeiket is, úgyhogy most már biztosan hivatalos a dolog.

Én már eleget nyavalyogtam januárban azon, hogy szétmentek, most már nem tudok mit fűzni hozzá. Imádtam őket együtt, számomra ők voltak a tökéletes álompár... De úgy gondolom, most már végleg vége, mert ha a márciusi újrakezdésük után, most ilyen hirtelen szakítottak, annak bizonyára oka van, és ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Mondjuk, természetesen, nagyon sajnálom.

Mint ezt már a múltkori szakításuknál is kifejtettem, továbbra is imádni fogom mindkettőt, mert egymástól függetlenül is nagy kedvenceim. Viszont azt meg kell jegyeznem, hogy Kat választását azért igencsak furcsállom... Egyrészt mi az, hogy két nappal a szakítás után már másik pasival látják együtt?! És milyen pasival! Ez a Jesse James nevét viselő senki volt Sandra Bullock férje pár hónappal ezelőttig, mikor is kiderült, hogy megközelítőleg öt nővel csalta őt, köztük valami neonáci libával. Hát, Kat, nagyon tudok gratulálni a választásodhoz...

A cikkek amúgy újfent roppant szimpatikusak, ezek a kedvenc részeim:

"...tetovált fétismodell, Michelle McGee után Jesse James ismét egy varrott bőrű nőt szedett fel. A mikrocelebként is definiálható 28 éves Kat Von D-t..."

"Legalább nem pornózik. Még."

Egyszóval továbbra is tartom, hogy a Velvetnél gusztustalanabb bulvároldallal még nem sikerült találkoznom. -.-'

Nem tudom, hogy a Sixx Sense - LA Ink együttműködés már rögzítve lett-e, vagy ha nem, akkor ezek után lesz-e még belőle valami, de azért nagyon reménykedem benne. Legalább ebben, ugyebár.

Nikkinek sok boldogságot kívánok a jövőre nézve, Katnek szintén, de igazán tudnék neki örülni, ha azt valaki más oldalán keresné...

.................................................................

Nikki júliusban azt nyilatkozta, hogy már kész az új Sixx:A.M. lemez, várhatóan 2010 végén-2011 elején fog megjelenni, gondolom mert most Mötley Crüe turné van. :) Nagyon várom, mert a The Heroin Diaries Soundtrack-et az első számtól az utolsóig imádtam. :D Az egyik kedvenc róla, a Pray For Me:

Lovely-Mocochang.com

Annyira nem szeretném telenyavalyogni a blogomat, de most mégis meg fogom tenni. Muszáj valahol kidühöngenem magam...

Esküszöm, példásan szépen viseltem, hogy nem jutottam el az LM.C koncertjére! Beletörődtem, és ugyanolyan lelkesen hallgattam őket továbbra is. (Háttérinfó: Mikor tavaly nyár elején kiderült, hogy esélytelen eljutnom a Snow Patrol Szigetes koncertjére, jó ideig nem hallgattam őket, mert mindig elszomorított. :S) Teljesen higgadtan olvasgattam beszámolókat a koncertről... Aiji még közelebb került a szívemhez, mikor azt olvastam, hogy kijött az afterpartyra, sőt még dedikált is, és nem féltékenykedtem. Majd' elolvadtam a hírtől, hogy Maya azt mondta magyarul a koncert végén, hogy "SZERETLEK!", attól meg főleg, hogy fogszabályzója van, mert ez milyen édes már! :D Úúúgy tudom szeretni az olyan embereket, akik elég bátrak ahhoz, hogy bevállalják, pláne ha 30 éves énekes az illető! (Nem rossz dolog egyébként, a kivehető vackok sokkal idegesítőbbek. :D) Örömmel olvastam Aiji blogbejegyzését, miszerint az összes európai koncertjük jó volt, na de a magyar az aztán bekerült a felejthetetlen show-k közé, és mindenképp fognak még jönni. Most mondja bárki is, hogy nem viselkedtem rendes jókislányként?! De aztán... Ma apukám közölte, hogy a Hajni barátnőjének a gyerekei voltak fent! Basszus!! Simán rászántam volna a pénzt a koncertre, csak nem volt aki elvigyem, vagy akivel elmenjek. Így meg totál meg lehetett volna oldani... Áhhh!!! Apukám reakciója a pillanatok alatt kialakult lelki válságomra: "Ő meg azon búslakodott a múltkor, hogy nem tudott a japán zenés buliról, amin te voltál... Úgyhogy most már akkor áramoltatni kéne az információkat, nem?" Hát, köszi, most már akkor elég késő.... Még így is, hogy ennyire jól sikerült a koncert, kétlem, hogy Maayatanék egy éven belül visszajönnének... Időt kell hagyniuk annak az 1000 embernek, hogy majd a legközelebbi show-ra is elmenjenek. Meg Japán messze van...

~ nagy levegő, megnyugszunk ~

Megnéztem, melyik kedvenceimet van talán esélyem látni a nyáron... Hát nem túl rózsás a helyzet. Egyedül a Snow Patrol az, akik fognak túrnézni, de még nincsenek teljesen betáblázva. Annyira jó lenne...

~elééééééég, álmodozás befejezve~

Okés, tudom, hogy egy hülye telhetetlen picsa vagyok. xD Elnézést attól, aki végigolvasta a siránkozásom. :S
Apropó siránkozás! :D Még szerdán Kat Von D belinkelt egy blogbejegyzést MySpace-re, hogy ez milyen édes. Egy rövidke szösszenet volt arról, hogy az író mennyire szereti Katet is, meg Nikkit is, és milyen szomorú volt, hogy szétmentek, de juppi újra együtt vannak. püfff... ha Kat tudna magyarul engem milyen édesnek tartana! xD Jesszus, hány bejegyzésem van már erről a témáról! :F Na, de meghallgattam azóta ám a SixxSense honlapon a teljes beszélgetést! :D Nagyon aranyosak voltak. :) Mondjuk többet is beszélhettek volna Kat munkásságáról, mert azt a lovestory azért eléggé elnyomta, de sok újdonságot megtudtam. :D A kedvenc mondatom volt Kattől, hogy amikor anno megismerkedtek arra gondolt, hogy Nikki olyan, mint ő, csak fiúban: "He is the boy version of me.". Így van! :D Imádom őket... ♥

Vegyesfelvágott

Na, ma volt az első olyan napom, hogy tényleg tök jól voltam! :D Már erőszak kellett volna hozzá, hogy feküdjek, valamint elkezdtem szenvedni a bezártságtól. Nem jó ilyen hosszan betegnek lenni. :( Hiányoznak a barátaim is már... Meg persze szarul voltam, és lemaradtam mindenből. püfff... Hülye betegség. :@ Bár voltak azért jó pillanatai is, mármint nem a betegségnek, hanem az itthon létnek. Befejeztem a Vampire Knight első évadát, és áááááááá nagyon...! ♥ :) Meg hallgattam és néztem sok-sok Placebót, végre újra! Annyira hiányoztak már... Pótolnám is gyorsan a tegnapi mulasztásom, és utólag nagyon-nagyon boldog szülinapot kívánok Stefan Olsdalnak, aki tegnap lett 36 éves! :) Éljen-éljen! :D

Tegnap éjszaka pedig Kat Von D volt Nikki Sixx vendége a SixxSense rádióműsorban, és a Wikipédia ma reggel már jegyezte, hogy bejelentették, megint együtt vannak! :D Ez már hivatalos! :) Készült kép is a stúdióban. Annyira szépek... Még Kat, normál fényben talán kissé túl piros haja is marha jól néz ki rajta! Ők meg ketten tökéletesek együtt. Ennyi, nincs apelláta! :)

Nincs semmilyen viccem április elsejére... Csináltam új kinézetet a honlapomra. Elégedett vagyok vele. :D Mondjuk klassz lenne, ha valami igazán hasznosat is tudnék kezdeni a lappal... Bár nem tudom mi mást tudnék jelenleg csinálni belőle. Már 2004 óta megvan ám! :D És volt már minden, az állatnevedétől elkezdve a minden-kedvencemrőlig... xD Most leginkább dalszövegfordításaim vannak rajta, meg egy-két akármilyen írásom, mert ha újságíró akarok lenni, akkor rá kell szoknom arra, hogy merjem publikálni a dolgaimat... Mondjuk ez így nem elég, gondolom reklámozni kéne és akkor talán el is olvasná valaki, és lenne értelme, csak izé... Most hogy már? Neeem vagyok elég bátor és rámenős. :S Muszáj lenne keríteni valami diákújságírási lehetőséget, ha tényleg komolyan gondolom ezt a dolgot. Igazából már próbáltam is, csak nem nagyon jött össze. Elvileg majd jövő évtől lehet a Petőfi Népébe.

Kezdek egyre jobban rákattanni az LM.C-re, ami egyébként nem jó, mert ha pechem van ápr. 10.-re ki fog alakulni a rajongásom, és akkor megint fájhat a szívem, hogy itt vannak Budapesten, ki tudja mikor jönnek megint, én meg nem látom őket. xD Bár most a fantasztikus The Subways koncert azért megnyugtatta egy kicsit a minden-kedvencét-látni-akaró lelkemet, remélem most egy darabig el fog tudni táplálkozni abból az élményből. :D

The MySpace Lovestory

Hey, hey, Nikki! :D Ugye megmondtam, ugye megmondtam... :) Nikki Sixxnek és Kat von D-nek együtt kell lenni, mert az úgy normális (vagy épp elcseszett, ha a múltkori bejegyzésemre akarok visszautalni :D). Ez tény, és úgy látszik ők is kezdenek rájönni. :)

Fantasztikus szappanoperának lehetnek tanúi a MySpace azon felhasználói, akiknek ismerőse mind Nikki, mind Kat. Na, én speciel pont ilyen vagyok. xD
Azt eddig is tudva levő volt, hogy hőseink barátságban váltak el, szóval az teljesen természetes volt, hogy Kat többször is kiírva, hogy pl. épp Nikki rádióműsorát hallgatja, ez még - sajnos - nem jelentett semmit. De aztán, március 3-án Nikki feltöltött egy Kattel közös képet, "Good morning America,March 1-2010" címmel, valamint visszarakta őt a Top Friends közé, harmadiknak (Anno első volt, de mai késik, nem múlik! :D). Ezek után megindult a nagy találgatás a hozzászólok között, amire természetesen semmi reakció nem érkezett az érintettektől, biztos poén bizonytalanságban tartani a jónépet... :P
A második felvonás keretében Nikki ma reggel kiírta, hogy "hurry home girl", majd Kat egy óra múlva, hogy "Headin back to the City of Angels...". :) Persze Nikki, felettébb rejtélyesen, nem írta, ki az a "girl" (a lányrajongók neki is álltak biztosítani őt arról, hogy biza sietnének xD), de ha hozzáadjuk Kat postját, akkor... Akkor nagyon remélem, hogy most az van, amire gondolok! :D

Egyébként Katnek most tényleg ilyen furalila színű haja van. Nem rossz, de szerintem tuti megint vissza fogja festeni feketére. :)

Amúgy, nézem a Miami Inket! :D A TV6-on megy minden hétköznap este. Olyan csatonám legalább még van... :P Az LA Ink szerintem jobb, de ezt is kezdem nagyon megszeretni. Néztem már Kat megérkezése előtt is (Darren Brass eltöri a kezét, és akkor ugrik be, majd ottragad.), aztán egyre jobban megszeretem az itteni tetováló srácokat is. :) Chris Núñez (képen második) a kedvencem, meg Yoji Harada (utolsó), aki még csak tanonc, és ezért halálba szívatják szegényt. x) Meg Kat, persze. :P Eszméletlen milyen szép tetoválásokat csinál ez a csaj...

Bitch, Please!

Oké. Felülmúltam önmagamat. Vagy alul? Mostanában olyan furcsa degenerációi vannak az idők folyamán már azt hittem kialakult ízlésemnek... Kezdődött ugye ott, hogy Tokio Hotel. Bár, hogy őszinte legyek, szerintem velük az égvilágon semmi baj nem lenne, ha nem lett volna az a tömeghiszti körülöttük... Mindegy, tetszik a zenéjük és kész! Ettől nem leszek se kommersz-liba, se emó, se semmi. (Egyébként még nyáron jött a Within Temptation, ami csak abból a szempontból tartozik ide, hogy alapjáraton nem nagyon szeretem a női énekeseket, meg szimfonikus metált se hallgattam soha, előttük. De őket nagyon-nagyon... :D) Aztán mik voltak még? Kat Von D és a tetoválások. :D Ööö, nem mondom, hogy régen utáltam a tetkókat, vagy ilyesmi, de az tuti, hogy nem foglalkoztam velük. Aztán elég volt egyetlen LA Ink rész... :) Nagyon szeretem Katet. Olvasgattam a múltkoriban Mötley Crüe fórumokat, meg magyar híreket a szakításukról Nikki Sixxel... Eléggé negatív fénybe helyezik Katet. Nagyjából az az összkép, hogy Kat 25 évesen csak azért jött össze a 49 éves Nikkivel, hogy befusson, közben valószínűleg csalta, és ideje volt szakítani. :S Kissé szíven ütött. Csak én tartom simán figyelmen kívül hagyhatónak a korkülönbségüket? xD És igenis szerették egymást, annyira sütött róluk, szerintem. Katet meg ígyis-úgyis szeretem, szóval ennyi. LÍRAI KITÉRŐ VÉGE. Szóval, pár hete Kat Von D fotói között megtaláltam egy képet egy srácról, megnéztem a MySpace-ét, mert ki akartam deríteni, hogy ő az-e, aki az LA Inkben Kat egyik legjobb barátjaként szerepelt. Igen, ő, Jeffre Star.

Első ránézésre egy kivarrt meleg transzvesztita. Láttam, hogy vannak számai, meg ki volt írva, hogy hamarosan jön a klip, de nem különösebben foglalkoztam vele. Aztán valahogy megint odakeveredtem, akkor már fent volt a klip, gondoltam megnézem. Kissé félelmetes volt a pasi, nem mondom, de rögtön szimpatikus lett, mivel a klip kb. dióhéjban annyi, hogy először a pasik tépik szét a kis kurvát (saját magát is így hívja :]), utána lányok. Nos, ültem, hogy jeee, megfilmesítette a leendő emberismeret fogalmazásomat! :D (Ez egy nagyon hosszú történet, majd egyszer egy másik bejegyzésben...) Valamint tetszett a szám is. Meghallgattam hát a zenéit MySpace-en, de akkora mennyiségben nekem már nagyon tuctuc volt. Az enyhén szólva döbbenetes kinézetű felfedezettemnek utánaolvasva kiderült, hogy eredetileg sminkes, valamint stílusikon ill. divatdiktátor, és "The Queen of MySpace" (eszméletlen mennyiségű rajongója, valamint utánzója van ott). Körbemutogattam néhány barátnőmnek, csak úgy poénból, ám sajnos közben egyre jobban rákattantam a klipes számra a Get Away With Murderre (azóta le is fordítottam :L). Pár napja jutottam el oda, hogy oké, beadom a derekam az ekkora fokú elcseszettségnek (ez esetben kis negatív jelentésárnyalattal), és meghallgatom a lemezét újra. Sajnos tetszett. Bocs, de a lejtőn le... Oké, hogy tuctuc, de tetszenek a szövegei, viccesek és ötletesek. :) De... ehhez a pasihoz képest Brian Molko lányos korszakai kismiskák voltak. Mondjuk az egész Placebo, ha őszinte akarok lenni. Ők mostanában amúgy is egészen megkomolyodtak. :) Ő nagyon durva. Kihez hasonlítsam? Hmm... a 2000-es évek Boy George-a. Jól hangzik. :)

Hogy őszinte legyek, kissé elgondolkoztam, hogy mennyire érdekes, mennyi különféle útvonalon, és hogy tud az ízlésem fejlődni... xD Sosem gondoltam volna pár évvel ezelőtt, hogy olyan dolgokat fogok szeretni, mint amiket most. Mondjuk azt se, hogy valaha úgy eleve együttesekért fogok rajongani (Placebo♥), hogy kifejezettem tetszeni fognak a tetoválások (LA Ink♥), hogy minden, ami valami elvont stílushoz kötődik jobban fog tetszeni, mint a plázatrendi dolgok... Hogy beteg dolgokat fogok szeretni. :) Jeffree Star nagyon az, de valamiért tetszik a zenéje... Azon rágódtam, hogy mindezt hogy tudom összeegyeztetni a színházzal, mert ugye akkoriban, mikor a fentieket NEM gondoltam, akkor még csak az volt. Sokat nyavalyogtam is akkor emiatt, meg hogy nincs stílusom. Mondjuk az úgy konkrétan most sincs, inkább valami furcsa katyvasz az egész. Pl. LD50-en vannak nálam ezerszer elvontabb emberek, a hétköznapokban viszont eléggé elcseszettnek számítok, szerintem. :D (Amúgy itt inkább az érdeklődési körről beszélek, nem feltétlen kinézetről.) Megnéztem pár régi ismerősöm adatlapját a napokban, akiket még különböző színházi fórumokon/művészbejárónál ismertem meg anno. A legtöbb elment ilyen Beyoncee-Lady Gaga-disco vonal felé az évek során. Hát, úgy tűnik én valami másik utat választottam. De a színház az maradt. Jó ez így, azt hiszem. Ugye?

Elcseszettek

Igen, még mindig azon vagyok fennakadva, hogy Nikki Sixx és Kat Von D szakítottak... xD Na, jó, azért nem, de szeretném most itt publikálni az eszmefuttatásomat, amit ez kiváltott belőlem.

Nikki Sixx egy elcseszett fiú (vonatkoztassunk el attól, hogy már 51 éves). Kat Von D egy elcseszett lány. (Ja, egyébként az 'elcseszettség' pozitív dolog.) Épp ezért tökéletesek voltak együtt, amolyan zsák a foltját-effektus, egyszerűen látszott rajtuk, hogy egymásnak lettek teremtve. Nem lehetett pl. abba belekötni, hogy Kat még csak 27, mert egyszerűen totál természetes volt, hogy ők ketten együtt vannak. Legalábbis nekem mindenképp. Jééézusom, ezt a bejegyzést egyébként nem álompár-ömlengésnek szánom! :o Sosem tudtam megérteni, hogy Nikki miért vett el Kat előtt két Playmate-et, mikor, csak rájuk kellett nézni, ég és föld (És nehogy valaki azzal jöjjön, hogy húúú az ellentétek vonzzák egymást, mert nem fogadom el! :D)! Szóval, a kedves exnejeivel érdekelne, miről tudtak pl. beszélgetni? Nem hinném, hogy dúskáltak volna a közös témákban. És itt jön az, amit nem értek. Mit akarnak a Nikki-féle elcseszett fiúk az ilyen típusú lányoktól, és fordítva? Azoknak, könyörgöm, ott van az összes többi hímnemű, legyen az valami izomagyú, milliomos, esetleg nők bálványa, nyálgyerek, akárki... De az elcseszett lányok mit csinálnak, ha már az elcseszett fiúk is Playmate-típust részesítik előnyben? Ez így elég igazságtalan, mert őket, szerintem, nem igen látni a "Playmate-típusnak szánt" pasik mellett... Hogy ne csak Nikkivel példálózzak, ott van AFC Tomi is, aki halálba irritál vele, mikor körbeudvarol (sőt, azt hiszem egyet konkrétan randira hívott) egy-egy Barbie-babát a Szexi vagy nemben (xD)... Tudnám, hogy ha már elkötelezte magát valami mellett, ami hát... elcseszett, akkor miért is kacsingat ki ezekre a tőle halálosan távol állónak tűnő lányokra?
Az elmúlt napokban többeknek felvetettem ezeket a kérdéseket, a válaszok között volt olyan, hogy minden férfi egyforma, ez alól még az elcseszettek sem kivételek, illetve arra, hogy akkor mit mégis ki jut az elcseszett lányoknak, azt kaptam, hogy azok az elcseszett fiúk, akik se nem gazdagok, se nem híresek. Meg, gondolom, se nem állati helyesek, viccesek, jófejek stb., mert akkor már lecsapnak rájuk a Playmate-ek is.
Remélem Nikki most már megmarad a saját körénél, bár továbbra sem tudok Katnél ideálisabbat elképzelni mellé, de hát ez van. Sok boldogságot mindkettejüknek, külön.

Éljenek az elcseszettek!

u.i.: Az elcseszett az én szótáraimban abszolút pozitív jelentéssel bír, olyasmiket értek alatta, mint elvont, furcsa, egyéni, érdekes, deviáns, különc stb.
Az, hogy a Playmate-típus és társai elnevezést használtam, az nem valamiféle negatív diszkrimináció, csak Nikki ex-feleségei miatt utalgattam ezzel.

Hörrhörr

Mi próbáltuk kiszedni Petrából, hogy milyen koncertre megyünk... Kriszta annyit megtudakolt, hogy nem "hörrhörr angolul éneklünk" lesz, ami igaznak is bizonyult, mert "hörrhörr magyarul éneklünk" est volt. :F Na, de ne szaladjunk előre. :) Tegnap ünnepeltük Rita és Kriszta szülinapját. Előbbi Anita és Petra társaságában felment délelőtt Educatio-kiállításra, amit mi idén helyhiány miatt kihagytunk, mert amúgy is voltunk már tavaly. Szóval, ebéd után Krisztával kimentünk Editékhez, és nekiálltunk tortát sütni! :D Elvileg abból a receptkönyvből csináltuk volna, amit Kriszta kapott tőlünk karácsonyra, de végül a csokis tésztába raktunk lekvárt is, a tetejére marcipán lapot, arra csokimázat, s mindezt megspékeltük mandulával. :D Nagyon update volt, igen. xD Az elkészítésére nem térnék ki, elég annyi, hogy Edit bátyja egyik mozzanat hatására percekre röhögőgörcsöt kapott. xD Egyébként irigylem Edittől a tesóit... Meg mondjuk mindenkitől, akinek nálánál egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb tesója van, és szeretik egymást. :) De erről már nagyon lecsúsztam. :D Délután megérkeztek Ritáék, rengeteg lufival és egy tömött szatyornyi repiajándékkal. xD Egy másfél óra alatt el is készültünk, s elmentünk Kiskunfélegyházára. Összeszedtük a nagy hirtelenjében beszervezett Attilát, majd bementünk a Rocktárba. Az első zenekarra még bementünk... A Részeg c. számuk viszont olyan erős hatást tett ránk, hogy muszáj volt kimennünk a folyosóra. A szövege igazi gyöngyszem volt, komolyan! :D "Nézd meg, bazdmeg! Nézd meg, bazdmeg! Részeg, mocskos féreg! Mocskos féreg!" xD Mindez egy felül kopasz, oldalt hosszú hajú randa rocker előadásában. Legközelebb akkor mentem vissza a koncertterembe, mikor hallottam, hogy István, a királyt énekel a másik, még viszonylag helyes pasi, viszont aztán kiderült, hogy az "énekel" az erős, mert leginkább csak bűn hamisan elordibálta. :F A második zenekar esetében már csak egy fél számra mentünk be, az este további részét leginkább a nem dohányzó részen fetrengve töltöttük és beszélgettünk Edittel és Krisztával. Igazából egész kellemes este volt, csak mondjuk ne kellett volna ezért 1000 Ft-ot fizetni. xD Attilának 1300-at. :D Merthogy elővételes jegyünk volt, szerintem egyedül az egyébként sem nagyszámú közönségből. xD A főzenekarra úgy volt, hogy bemegyünk, de ahogy bementem elkezdett egy pedofil bácsi stírölni, meg ha egyet léptem jobbra, akkor ő is, aztán mikor már szorosan mellém állt és vigyorgott rám, akkor betelt a pohár, és otthagytam az egészet. Később Petra elküldte a francba, mikor megint próbált becserkészni minket... FÚJ! Utána Edit fáradt volt, ezért a mi turnusunk előbb hazament. Utána fürödtünk, majd asszociációs játékokkal ütöttük el az időt, amíg fél négykor be nem futottak a többiek is. xD Ritával úgy aposztrofáltuk a programot, mint életünk legszarabb koncertje, de igazándiból - a pedobácsit nem számítva - tényleg kellemesen éreztem magam. Nagyon-nagyon szeretem a barátaimat. :)

Este meg színházban voltunk apukámmal a Lili bárónőn. Hát, az Operettben anno klasszi sokkal jobb volt. :S Igazából szeretem Pál Attilát, de egyszerűen Szabó Dávid Frédi-alakítását meg sem tudta közelíteni. Emlékszem, kollektív röhögőgörcsben fetrengett az egész nézőtér, ahányszor színpadra lépett. xD Vááá, de jó is volt! *.* Itt meg még ráadásul túl volt spilázva a vénlányok szerepe, amit én nagyon nem szeretek. Szerintem idétlen és erőltetett. A nagymamám olyan aranyos, mindig mondja, hogy az öreg pofákra senki sem kíváncsi, szép fiatalokat akarunk látni! :D Öhm... hát nem mondom, hogy nincs igaza... Semmi ilyen nem jön be, ahol az öregségből csinálnak komikum-forrást (ld. még: Minden végzet nehéz)... Ami tetszett ebben a feldolgozásban, hogy telerakták a kastélyt szellemekkel! :D Na, az nagyon jó volt, bár még azt is jobban ki lehetett volna bontani. Összességében nem mondom, hogy rossz volt, egyszerűen csak sokkal többet vártam, mert mikor Pesten láttam ezt a darabot, akkor nagyon tetszett.

Fontos még itt a végén megosztanom a világgal abbéli fájdalmamat, hogy Nikki Sixx és Kat Von D szakítottak. :'( Amikor láttam MySpace-en Nikki új bejegyzésének a címét (Katherine and nikki), azt hittem bejelenti, hogy eljegyezték egymást... Annyira elképesztően összeillettek, hogy én senki mást nem tudok elképzelni Nikki mellé... De ha ezekután megint nekiáll Playmate macákat felszedni, kiakadok. Nagyon szeretem Katet is. Ez így olyan rossz. :( Na, nekem ők voltak az álompár... Egyébként Nikki annyira édes, írta a blogjában, hogy a legjobbakat kívánja Katnek, hogy kölcsönösen szerették és inspirálták egymást, hogy sosem fognak semmi rosszat mondani a másikra, mert egyszerűen túl sok a csodálatos közös történelmük. :'( Áhh...! :(
(Mellékesen nem tudok Miami Inket nézni, mert a köcsög TV-szolgáltató kivette a Discoveryt a csomagból. Direkte mennek rá azokra a csatornákra, amiket nézek? :@)

Helyzetjelentés

Huhh... nem is tudom hirtelen, mit írjak. Az elmúlt egy hét borzalmas volt. Az eleje csupa fájdalom, a vége csupa rettegés... Nem szeretnék írni róla. Túl személyes. Meg amúgy is... Na, milyen közérdekű dolgok történtek velem? :)
Szerdán voltam Ritával és Alexával ingyenes mozin. A hülyeség kora c. környezetvédelmi propagandafilmet néztük meg. SPOILER A sztori 2055-ben játszódott, mikor már az egész Földet víz borította, a Föld összes műkincsét, és az összes valaha megjelent cikket, könyvet stb. nagy szervereken egy víztorony-szerű izében tárolták. Aztán itt volt egy férfi, aki nekiállt egy archívumot létrehozni kisfilmekből, hogy "Miért nem mentettük meg addig a Földet, amíg megtehettük volna?". Szóval az egész film ezekből a kisfilmekből állt valójában. A végén volt egy nagyon jó rész, mikor pörgött az évszámláló, és közben "híreket" mondtak be. 2010 után olyanok jöttek, mint "... New Orleanst harmadjára már nem építik újra ... London újra víz alatt ... az Északi-tenger forr ...". SPOILER VÉGE Ritával azt se tudtuk, hova nézzünk. xD Egyébként kissé szenvedtünk, mert még így is túl közel ültünk a vászonhoz, pedig feladtuk Alexa és Rita családjának a társaságát azért, hogy ne kelljen az első sorból nézni (később ők is találtak hátrébb helyet). :) Az volt a legnagyobb baj a filmmel, hogy én ezzel nem tudok mit kezdeni. Most ezt levetítik az iskoláknak, és akkor most mi van? Nem tudjuk megakadályozni, hogy a Shell tönkretegye az afrikai folyókat, vagy Kínát abban, hogy ne termeljen olyan sok műanyagot... Én személy szerint amúgy sem tudok többet tenni. Lekapcsolom a villanyt, ha kimegyek a szobából, kikapcsolom az összes világító bizbaszt éjszakára a gépen, ha tehetem mindenhova gyalog járok, a telefontöltőt sem hagyom a konnektorban (Az MTV-s Jézus megtanított erre! :D) és összenyomva dobom ki a tejes dobozt, merthogy vizet eleve kútit iszunk. Ennyi. Ennyit mindenki meg tud tenni. A többi meg a korrupt nagyhatalmakon múlik, nekik kéne ezt mutogatni, hátha végre eljutna az agyukig, hogy mit művelnek...
Aztán csütörtökön volt szalagavató főpróba, ami szép volt, jó volt, rövidebb volt, mint tavaly. :) Pénteken meg igazi szalagavató bál, amin ruhatáraztunk, meg be tudtunk menni az A-sok műsorára. Találkozások volt a címe, azzal kezdődött, hogy osztályfőnöki óra keretében (videóról) mindenki elmondta mi szeretne lenni, ha nagy lesz, aztán később azzá válva találkoztak a műsorban (pl.: alkoholista régész xD). Aranyos volt, főleg mikor a végén elmondták, mit tanultak a tanároktól a 6 év alatt. :D Sok-sok olyan dolgot, amit minden Katonás ért, de ide szerintem felesleges felírni. :)
Tegnap Edittel voltam Cine-Java Filmklubban, lévén ő japán-mániás, és most a japán filmművészetről volt szó. Negatívum volt, főként Editnek, hogy az előadó eléggé leminősítette az animéket és a mangákat... :@ Viszont sokkal jobban adott elő, mint az előző, bár az a téma nekem érdekesebb volt. :L (Nem mintha nem szeretném a japánokat, de az ismereteim a Véres trónon kívül kb. A halállistánál megrekednek a filmjeik terén... :S)
Egyébként meg ajándék-mizéria, sajnos. Már megint túl hamar jött a karácsony! :P:D Majd azért lassacskán próbálok haladni a dolgokkal... Csak ne kéne már iskolába járni... püfff...

Lecseréltem a desing-t. Mötley Crüe-s lett. :L Nem tudom, miért. :D Bele vagyok szerelmesedve a fejlécet adó háttérképbe, jelenleg az a hátterem LD50-en (ott is átvariáltam a profilomat :D), meg volt egy rövid ideig MySpace-en is, de oda végül mégis inkább egy fantasztikus Tim Burtonös layoutot választottam. :) Aztán szerintem illik a Mötley ehhez a szín- és formavilághoz! :D Meg szeretem őket. Most már a zenéjüket is, nem csak Nikkit, de ugye vele kezdődött minden. :) Tényleg! Ha valaki nem ismerné őket, akkor ők így sorban: Mick Mars, Nikki Sixx, Vince Neil, Tommy Lee. :) Egyébként végre olyan részek vannak az LA Inkben, amiben Kat von D már Nikkivel van! :D Hooolnap pedig őt fogja tetoválni! :D Úgy örülök neki! :) Egyébként arra is gondoltam, hogy őket kettőjüket rakom a fejlécre, de az nagyon csöpögött volna... Annak ellenére, hogy szerintem aaannyira összeillenek, attól még nem szeretem az álompár-kultuszt. Zoliék esetében is zavar. (Amúgy Nikki írt a blogjába MySpace-en, jön az új Sixx:A.M. lemez, fotózik, jótékonykodik, rádiózni fog és annyira édes, végig Katherine-nek hívja Katet. *.* Befejeztem! xD)

Na, tényleg ennyi, mert írni hosszú idő, pedig lennének témák amikről tudnék eszmét futtatni...

Milyen címet adjunk az első bejegyzésnek?

Na, azért nem pontosan a fent megnevezett indokokból kezdtem újra blogolásba, csak imádom Nikki Sixxet és A heroinnaplóit, és mikor elkezdtem írni ezt a bizonyos első bejegyzést, szinte bizseregtek az ujjaim, hogy leírjam, hogy:

"Azt hiszem, a következő okok miatt kezdek el most ismét naplót írni:
1. Elfogytak a barátaim.
2. Hogy visszaolvashassam és fölidézhessem, mit csináltam előző nap.
3. Hogy ha meghalok, legalább maradjon utánam pár papírfecni (szép kis búcsúlevél)."

Barátaim szerencsére vannak, nagyon szeretem is őket. :) Na, jó... A második talán kicsit igaz, de igazából nem a blogra, viszont mániákus jegyzetfüzet-vezető vagyok, minden apró-cseprő dolgot felírok, nehogy elfelejtsem. :D A harmadik ponton meg még nem annyira gondolkodtam el, mert szerencsére nem állok olyan közel a kimúláshoz, mint Nikki '86-ban. :)

Na, tessék! :D Mégis leírtam. :) Nem baj, attól még halgassátok meg a számot is, mert nagyon-nagyon jó. Mondjuk az egész The Heroin Diaries Soundtrack CD az. A könyv meg... fantasztikus! Na, de ennyit Nikki Sixxről. :)
Nem tervezek bemutatkozni, lévén az oldalt található linkeken minden publikus megtudható rólam. ;) Inkább most pár szót arról, hogy igazából milyen okból írkálok most újra egy webnaplóba... Mostanában nagyon rákaptam a különböző blogok olvasgatására és ráébredtem, hogy hiányzik, hogy valahol kifejtsem a saját szubjektív véleményemet. Ilyen egyszerű. :) Még nem tudom, pontosan miket fogok írni ide, nem szeretnék túlságosan személyes jellegű dolgokat, szóval ha valami bajom van, nem hinném, hogy kiírom. Meg személyeskedni se szeretnék, mert még véletlen idetalálnának az illetők, aztán... :o) Majd kialakul. :) Olyan bejegyzéseket, se szeretnék, amik állnak 5 sorból és a "nem történt semmi érdekes" kifejtését tartalmazzák. :S
A blog címe pedig abból a prózai okból lett valenstrange, mert a valen már foglalt volt (2002-ben írt az illető egyetlen, 3 soros bejegyzést -.-). A strange pedig a kedvenc angol szavam, mert nekem ilyenem is van. xD Azért, mert jelentheti azt, hogy furcsa, idegen, ismeretlen, különös, meglepő, szokatlan... :) És sok kedvenc számomban felbukkan:

"People are strange, when you're a stranger"
/The Doors - People Are Strange/

Strange days have found us, strange days have tracked us down"
/The Doors - Strange Days/

"Strange infatuation seems to grace the evening tide"
/Placebo - Without You I'm Nothing/

"Don't go and lose your face, at some strangers' place"
/Placebo - The Crawl/

Utóbbi idézetből származik a blog neve is, mert illik a címéhez, meg úgy eleve egy bloghoz. :) A fejléc pedig a Within Tempation Utopia kislemezének borítójából van, mert gyönyörűszép maga a szám, a klip és ez a kép is. :) Amúgy a blog kinézete direkt egyszerű, mostanában inkább az ilyen stílusokhoz vonzódom web-téren. :) De majd pl. igyekszem megmutatni/belinkelni azokat a dolgokat, amikről írok. :)
Na, első bejegyzésnek szerintem elég ennyi.

"Welcome to my fucking life!" ;)