Szülinapozás

Tegnap ünnepeltem meg a barátaimmal a szülinapomat. Moziba mentünk 16:15-re, így háromra beszéltük meg a találkozót a Malom elé, mivel Kata közben lemondta, Edit, Molly, Nomin, Kriszta és én. Na már most nem is én lettem volna, ha ebben az időpontban még nem itthon tartózkodom. xD Szegény Edit fel is hívott, hogy sehol senki, de megnyugtattam, hogy többen is mondták, hogy késnek pár percet, én pedig csak én vagyok. Megkértem anyukámat, hogy vigyem be kocsival, mert ha elindulok gyalog, akkor jó félórás késéssel futottam volna csak be. Ahogy mentünk a buszmegálló felé, megláttam Mollyt, úgyhogy csikorgó gumikkal befékeztünk mellette és felvettük, ha már így egy irányba tartottunk.

Into the Wild~ én, Nomin és Edit

Kulturális Közösségi

Most, csak a miheztartás végett, játszunk olyat, hogy írok normális bejegyzést. Szóval, most rövid beszámoló következik a legutóbbi kulturális-közösségi élményeimről. Gondolom hihetetlenül érdekel mindenkit... De valahogy muszáj rávennem magam, hogy legalább engem érdekeljenek a saját dolgaim. Éljen a kényszerblogolás~! Mondjuk, ezek igazándiból jó dolgok voltak, szóval nem is azt érdemlik, hogy elsikkadjanak.

Pillantás a hídról

Múlthét szombaton (03.12.) voltunk a magyar fakttal színházban, Arthur Miller Pillantás a hídról c. drámáját néztük meg. Mivel nekem van apukámmal bérletem, én azzal mentem és elhívtam magammal Krisztát is. Eredetileg különcködve vasárnap akartunk volna menni, én főleg azért, hogy ne maradjak le a Takács Nikolas koncertről, de sajnos nem volt már akkorra jegy... Krisztával egy órával az előadás előtt találkoztunk a Malomnál, ahol összefutottunk Szilvivel is, aki szokás szerint ott hosteskedett. Kicsit beszélgettünk vele, utána lementünk a CBA-ba jégkrémet és tejeskávét venni. Aztán leültünk a szerzeményeinkkel egy padra a főtéren és romantikusan elfogyasztottuk őket.

A sulinkból elsőként értünk oda a Kamaraszínházhoz, de hamarosan befutottak a többiek is. Az előadást ezúttal is Kriszta sáljában ültem végig, szinte mindig így végzem, mikor együtt megyünk moziba vagy színházba. xD A darab egyébként nagyon-nagyon tetszett, nem hiába mondják, hogy az évad legjobb előadása. Nem csak a történet volt jó, a kisszínház varázsa is tökéletesen érvényesült, nagyon szeretem a színészeket is, akik szereplenek benne, valamint (végre) a díszlet és a jelmezek is szépek és valósághűek voltak.

Színház után Krisztával beültünk a kínaiba (ezúttal az étterembe), utána pedig még bolyongtunk egy jó darabig az Alexandrában. Hihetetlenül jó nap volt, a legjobb élményem az utóbbi hetekből. ♥

Egy jobb világ

Tegnap voltunk a filmesztétika szakkörrel moziban, az Egy szebb világ c. dán filmen, ami idén megnyerte a legjobb nem angol nyelvű film Oscar-díját. Ez volt a Vendégünk Európa rendezvénysorozat nyitó eseménye. A vetítés előtt álló fogadás volt az előtérben borral, dán fasírttal és dán keksszel. Utána elfoglaltuk a helyeinket, s három piros-feketébe öltözött, erőteljesen boszorkányos külsővel megáldott nő elénekelt egy svéd, egy észt és egy dán balladát. Az egyikük megállás nélkül a szemembe nézett, lehet kiszúrta, hogy én is piros-feketében vagyok, mindenesetre engem zavart, úgyhogy egy idő után már csak a függönyt nézegettem. Ezután következett maga a megnyitó, beszélt a dán nagykövet is, angolul. Az eleje még érdekes is volt, de mikor elkezdte elmesélni a film történetét (amit, természetesen, lelkesen tolmácsoltak is), azt nem nagyon tudtuk mire vélni. Hiszen meggyőzni már nem kellett volna a megnézéséről, hiszen ott ültünk, a spoilerezést pedig pláne kihagyhatták volna.

A film tényleg nagyon jó, megérdemelten kapta a díjakat. Mondjuk eléggé megrázó volt, szóval kedélyjavító hatást azt nem gyakorolt rám. Örültem, hogy gyalog mentem haza és így volt időm valamelyest kiszellőztetni a fejem utána.

Igazából, mind a darabról, mind a filmről szívesen írnék részletesebben is a kritikás blogomba, de majd meglátom mennyire lesz időm és ihletettségem hozzá.

Ma végre jött suliba Kriszta. *-* Úgy érzem, jó hatással van rám. Így már csak egy valaki hiányzik. Nagyon.

200. bejegyzés

Most nem fogok olyanokat írni, hogy mennyi időbe telt ennyi bejegyzést összehozni, úgyis tudja mindenki, milyen borzasztóan sokat írok, szóval teljesen felesleges még ezt is kirészleteznem. xD Minden esetre 200, juhúúú. ^^

Az elmúlt héten azért nem voltam annyira aktív, se itt sem az Eyelid Movieson, mert sikerült egy kisebb balesetet elszenvednem. A hétfői tesiórán leestem a gerendáról, miközben másztam volna fel rá, így szépen lezuhantam a padlóra, mivel azon a részen még szivacs sem volt. Igazából nagyon nagy szerencsém volt, mert centiken múlt, hogy nem a gerenda hatalmas vas lábára vagy a közeli székrakásra estem rá. Így csak a jobb csuklóm rándult meg. Orvoshoz csak tegnap mentünk el, mert nem szűnt a fájdalom benne, sőt. Igazából nem tudtak semmi újat mondani, csak adtak tesi felmentést 10 napra. Aztán azóta rájöttem, hogy azért nem javult hét közben, mert túlterheltem az órai embertelen jegyzetelősdivel. Azért se nagyon blogoltam, mert a gépelés is eléggé fájdalmas tevékenységnek számított. De most már jobb, ha minden így halad, holnap -OZ- koncertre már fásli nélkül megyek! :)

Ma délelőttől kora délutánig Mollyval voltam. Tízkor találkoztunk a Sparnál (a szupermarket, aminek a két oldalán lakunk), miután késtem pár percet, még bementünk elemért fényképezőgépembe. Úton befelé a központba pedig megálltunk venni péksütit ebédre. Épp az apróimat pakoltam a néninek a pultra, miközben ő nagyban vigyorgott, majd megszólalt:

- Mondd csak, meddig tart, amíg...

*Valen riadtan felnéz, hogy most vajon problémázni fognak-e a sok aprópénz miatt*

- ... belerakosgatod ezeket a csatokat a hajadba?

Megkönnyebbül vigyorral közöltem, hogy nem sokba. Aranyos jelenet volt. Utána elindultunk a Művházhoz, mert igazából kis késéssel, de be terveztünk nézni az egyébként tízkor kezdődő Kamira. Már nem voltak ott, így fel akartam hívni őket, de ekkor rájöttem, hogy itthon hagytam a telefonomat... Anélkül fél ember vagyok. Végül bementünk a Malomba és elsőre meg is találtuk a kamisokat, a könyvesbolt előtt. Beszélgettünk kicsit Spaliékkal, aztán mindannyian bevonultunk, mivel a csapat másik fele bent volt a boltban. Ott aztán kis körbe állva fennhangon megvitattunk elég érdekes témákat, szerintem messzire elkerültek minket a vásárlók. xD Utána a kamisok elmentek együtt mozizni, de mi Mollyval nem mentünk, mert nem érdekelt minket a film amit választottak, ezért eleve úgy terveztük, hogy mi majd beülünk Az utazóra. Az még később kezdődött így addig még ettünk, beszélgettünk, végigjártuk a könyvesboltot, meg próbáltunk közös fotókat csinálni. Hát, nem mondom, hogy sokat léptünk volna előre "nincs normális közös képünk"-téren, de majd legközelebb tovább próbálkozunk, merthogy mostantól fotózás van. Mindig, mindent, mindenhol. A kedvencem volt, mikor felraktuk a fényképezőt az egyik kisebb könyvespolcra és csináltunk időzítős képeket. xD

Alexandra-reklám :D

Utána beültünk a moziba Az utazóra. Szinkronos volt, de hálisten megint Nagy Ervin volt Johnny Depp szinkronhangja, szerintem ő nagyon illik hozzá. (Végre rájöttek, mert Stohl...) Egyébként nagyon rosszakat hallottunk erről a filmről, pedig jó volt! Bár a vége kicsit agyoncsapta. Külön örültem Paul Bettanynak az egyik mellékszerepben, bár igazán kaphatott volna színesebb karaktert. Johnnynak nem előnyös a hízás, még ha tényleg csak a szerep kedvéért van is, mert az esztétikai szempontokon kívül, az arcmimikáján is ront a plussz súly... Azt viszont meg kell hagyni, hogy nagyon szerethető volt ebben a filmben (is). Angelina Jolie pedig hozta a végzet asszonya szerepet, ami mondjuk illik hozzá. Összességében mindkettőnknek tetszett, szórakoztató volt. És végigkommentáltuk az egészet. :D

Aztán Mollynak mennie kellett, én pedig hazajöttem. Próbáltam valamit tanulni, inkább kevesebb, mint több sikerrel, de nem tud érdekelni, majd valamit még egerészek holnap délelőtt. Meeert este -OZ- koncert. *-* Azt mondjuk nagyon sajnálom, hogy Molly nem tud jönni... De azért egyedül majd csak nem leszek, mert elég sok ismerősöm megy. :)

Bedugaszolatlanok

Picit lemaradtam a blogolásban, mármint azon a téren, ami a saját dolgaimat illeti, úgyhogy majd lassacskán megpróbálom behozni magam. ^^

Múlt hétvégén itt volt Niki. Eleinte úgy nézett ki a dolog, hogy péntek délutánra már csak én leszek itthon, mert anyukám hétfő estig elutazik, de végül csak szombat reggel indult, így ki tudtunk menni Nikiért az állomásra. Pénteken sokáig vacilláltunk, hogy elmenjünk-e akusztikus Nova Propect koncertre, de utána úgy döntöttük, hogy ezúttal inkább kihagyjuk. Végül filmbe sem kezdtünk bele, miután bejelentettem, hogy valószínűleg negyed óra után elaludnék rajta. Így aztán néztünk pár videót YouTube-on, de jobbára inkább végigbeszélgettük az estét, ami jó, mert legutóbb a nagy rohanásban ilyesmire nem nagyon jutott időnk. :)

Szombaton felkeltünk, összekészültünk, sütöttünk pizzát, aztán elindultunk a Malomba 12:15-ös Harry Potter és a Halál ereklyéi I.-et nézni Krisztával és a nővérével, Alizzal. eredetileg boszorkánykalapban és varázspálcával a kezemben akartam menni, de nem találtam meg őket, úgyhogy azzal jelképeztem a fanatizmusomat, hogy a Harry-babámat, amit még anyukám hozott nekem külföldről jó pár éve, magam elé tartva mászkáltam a plázában. xD A film egyébként nagyon-nagyon tetszett, de most nem írnék róla bővebben, mivel a jövőben egy egész bejegyzést tervezek majd neki szentelni. A mozi után elindultunk gyalog együtt, de Krisztáék egy idő után leváltak, hogy a rövidebb úton menjenek haza, mivel olyan szinten volt hideg, hogy azt már-már kibírhatatlannak éreztük. Hazaérve rögtön neki is láttunk Nikivel zacskós levest főzni, hogy valami meleget juttassunk a szervezetünkbe. Főételnek melegszendvicset csináltunk, de mindent olyan körülményesen és lassan, hogy vagy másfél órán keresztül ebédeltünk/vacsoráztunk, közben pedig oda-oda mászkáltunk MTV Top 40 élő fellépést nézni a tévéhez. Volt Placebo, 30 Seconds to Mars és Franz Ferdinand is. *-*

Háromnegyed hatra mentünk vissza a városba, találkoztunk Nominnal, és indultunk az Ifjúsági Otthonba akusztikus koncertekre. Lepakoltunk, és épp nagyban gondolkoztunk rajta, miért nincs sehol senki, mikor kiszúrtam a plakáton, hogy mégsem hatkor fog kezdődni, hanem hétkor... Így hát összekaptuk magunkat, és addig elmentünk megnézni a karácsonyi vásárt, illetve benézünk a Malomba is. Mikor egy óra múlva visszamentünk, már jó sokan voltak ott, de simán lett ülőhelyünk, jó elöl. Kicsivel később megérkezett Rita és Vivi is, és csatlakoztak hozzánk. A koncertek a kecskeméti Zöld Ernyő környezetvédő program keretén belül voltak megrendezve, Bedugaszolatlanok (unplugged, vágod? xD) címen. Az első fellépő együttes pár fiatal srácból állt, akik nagyon aranyosak voltak, nagyon lelkesek, de... a két énekes közül nem tudtunk dönteni, melyik volt a hamisabb, mert mikor már azt hittük, nincs rosszabb, a másik rákontrázott. Nikivel és Nominnal konkrétan nem mertünk egymásra nézni, nehogy még nagyobb röhögőgörcsöt kapjunk... A koncertek között volt környezetvédelmi nyereményjátékos kvíz, addig mi átmentünk a kávézó részre forralt bort venni.

Utána elkezdődött a Mad Dolls. Nagyon-nagyon jók voltak, ez alkalommal is. Hoztak bárszékeket, s azokon ülve gitároztak. Ez több szempontból sem volt praktikus, mivel az énekes, Milán egyrészt panaszkodott, hogy nem éri el a sörét, másrészt pedig nem látta a magasból  földre tett dallistát sem. Bár az utóbbin nyilván az se könnyített, hogy a lista sötétzöld lapra készült, kék tollal, apró betűkkel. xD Egyébként nagyon sokat kommunikáltak a velünk, próbálták rávenni a közönséget, hogy valamit aktívkodjanak, mert, egy ülős akusztikus koncertről lévén szó, kicsit punnyadás volt. Mi, a részünkről, igyekeztünk megtenni, amit tudtunk. Amúgy most ők is nyugisabbak voltak, mint egy "igazi" koncerten, nem volt pl. Sajti-féle polgárpukassztás sem. Mondták a srácok, hogy készül-készül a lemez, majd egyszer valamikor meg is jelenik, de hát még pontos számcímek sincsenek. Így hát a Nem értem után nem sokkal eljátszottak egy új dalt is szintén ezen a néven. Hát én ezt nem is értem... xD Milánnak a koncert alatt párszor kiment a gitárja, ami azért csak be volt dugva mindenkinek, hiába "bedugaszolatlanok", de mindig gyorsan megcsinálta. Egyébként csak hárman voltak, az új basszusgitárost nem hozták. Viszont így is nagyon jó volt. :)

Mad Dolls után Nomin hazament, mi viszont még maradtunk a hátralévő két koncertre. A következő a Jazz and Beat volt, amiből a beatbox részek jók voltak, viszont a jazz-t én nagyon-nagyon nem szeretem. Meg hangulatban is teljesen más volt, mint a Mad Dolls, így kicsit visszavett... A főfellépő, Varga Zsuzsa előtt a szünetben most is játék volt, illetve odajött hozzánk egy lány. Megkérdezte, hogy szeretnénk-e Varga Zsuzsa CD-t, épp kedvesen vissza akartuk utasítani, mire mondta, hogy ingyen van. Szóval, most nekem és Nikinek is van Barkácsklub lányoknak nagylemezünk! :D Utána elkezdődött a koncert. Állati jó hangja van a csajnak élőben, ráadásul nagyon szimpatikus és bájos is. Nagyon jó volt! Mikor vége lett, Rita felajánlotta, hogy hazavisznek mindannyiunkat.

Hazaérve nekiálltunk Nikivel valami gyorsan előkapható és elfogyasztható kaját keríteni, ami nem is volt olyan egyszerű feladat. Aztán még egy jó darabig beszélgettünk égő Lámpákról, bekapcsolt Ventillátorokról, a walkrockról és társairól. Másnap Hyde ordítására ébredtünk, mivel apukám gondolta felhív, van-e mit ennünk, illetve mikor vigyen ki minket az állomásra, én meg Vamps: Revolution-ra csörgök. xD Nagy nehezen felkeltünk, utána ugyanannak a műsornak az ismétlésére, amire előző nap, nekiálltunk ebédet készíteni.Végül megint rohannunk kellett, hogy Niki elérhesse a 14:47-es vonatát, de aztán még vártunk is, mivel az késett negyed órát. Jó hétvége volt! :)

Eredet

Idén is jelentkeztem a Cine-Java Filmklubra, ahová legnagyobb örömömre ez évben Kriszta is fog velem járni. Az idén nyáron bemutatott Eredet képezte az idei első, októberi előadásunk alapját... legalábbis elvileg. Az előadó filmesztéta ugyanis alig volt hajlandó beszélni róla, s pár elejtett megjegyzéséből arra következtetek, hogy nincs is nagyon oda érte. Nekem ellenben nagyon-nagyon tetszett! A végkimerülés szélén állva ültem be a moziba aznap, attól tartva, hogy már az első negyed óra alatt el fogok aludni, de egyszerűen annyira izgalmas és pergős volt az egész, hogy ez a veszély még csak meg sem környékezett a film alatt. Rég láttam ennyire jó alkotást!

A történet bonyolult volt, de nem érthetetlen. Az alapkoncepció az álom, az álom az álomban és az álmok befolyásolása volt. Ez már önmagában megnyert magának, ugyanis régebben (talán túlságosan is) hajlamos voltam belefelejtkezni ebbe a témakörbe, és azon tépelődni, hogy mi van akkor, ha csak álmodjuk az életünket, ha ez az egész nincs, ha én most nem írom ezt, te nem olvasod, csak én vagyok, valahol messze innen, aztán egy nap felébredek és rájövök, hogy semmi sem volt valós. Az ilyen és ehhez hasonló gondolataimat akkor is leginkább filmeknek köszönhettem, de hálisten sikerült leszoknom róluk, és nagyjából elhinni, hogy a világ létezik körülöttem. xD

Nem vállalkoznék arra, hogy összefoglaljam az Eredet tartalmát, mivel az egész több szinten játszódott, több szálon futott, ami csupán a végére állt teljesen össze, nem lenne érdemes egy motívumot kiemelni belőle, mindbe belekapva pedig csak egy összevisszaságnak tetszene az egész. Ráadásul én is úgy néztem, hogy semmit sem tudtam róla azon kívül, hogy "álom az álomban", és úgy gondolom, jó is volt ez így. A filmet Christopher Nolan rendezte, aki a zseniális A tökéletes trükköt, és a legutóbbi két Batman-filmet is jegyzi. Hihetetlenül jó rendező, ebben egyre biztosabb vagyok, de amivel igazán kivívta most a tiszteletem, az az, hogy ő írta a forgatókönyvet is, amiért ha nem kapja meg az Oscar-díjat, akkor nincs igazság a Földön. A színészgárda is kiemelkedő, a főszerepekben Leonardo DiCaprio, Ellen Page és Marion Cotillard láthatóak, s mint fontos mellékszereplő, feltűnik Cillian Murphy (Nolan-féle Batman filmek Dr. Jonathan Crane-je) is.

Több film is eszembe jutott az Eredet kapcsán, a Vanília égbolt / Nyisd ki a szemed!, a Pillangó-hatás, a Truman-show, és az Egy makulátlan elme örök ragyogása, s aki ismer, tudja, hogy ezek egytől-egyig a kedvenc filmjeim közé tartoznak. Azt éreztem, hogy az Eredet mindből merített egy kicsit, bizonyára ennek következtében tetszhetett ennyire. Ami azonban kicsit visszavett belőle számomra, az az, hogy érezhető volt rajta, hogy nagyon igyekeztek a szélesebb közönség felé is eladhatóvá tenni a filmet. Viszont ezért cserébe lenyűgöző látványvilágot kaptunk, olyat, amilyen egy ilyen kaliberű hollywoodi produkciótól elvárható.

A játékidő majd' két és fél óra volt, az elején nagyon hosszú volt a magyarázó, előkészítő rész, amit sokan bírálnak, de szerintem szükség volt rá ahhoz, hogy a témában nem annyira jártas nézők is értsék és élvezzék a filmet. Azonban ezek után jövő héten végighallgatni még egy negyvenöt perces kiselőadást az álmokról, már kissé fárasztó volt. Utána pedig beszélt még a filmesztétánk egy csomó más filmről is, látványosan kerülve az Eredet témáját. Nem ez volt a legjobb filmklubos előadás, az biztos, de az, hogy láthattam ezt a filmet moziban, ráadásul ingyen, kárpótolt érte.

Vámpírfilmek Éjszakája

Pénteken, a sulibál után, részt vettünk az Alkonyattól pirkadatig elnevezésű igencsak kommersz vámpírfilmes rendezvényen a művházban. :) Öt filmet vetítettek, a az eddigi három Alkonyatot, a Rémségek cirkuszát és az Engedj be!-t. Mi az utolsó három filmre váltottunk bérletet, mert nem vagyunk oda annyira az Alkonyatért, hogy újranézzük az első kettőt is.

A vetítések előtt volt kora este véradás is, illetve arcfestés, könyv- és DVD-vásár, de ezekből szinte semmit sem láttunk, mert így is épp, hogy odaértünk a vetítésre. Ezúton köszönöm Kriszta nővérének, Aliznak a kávét, majd valahogy meghálálom. :) Úgy hirdették, hogy a jelmezben érkezők ajándékot kapnak, de vagy ezt is lekéstük, vagy nem volt elég feltűnő a maskaránk. xD

Alkonyat III.: Napfogyatkozás

Mivel utolsó pillanatban érkeztünk, így csak a legszélén, elől sikerült helyet találnunk... Azt kell mondjam, én ennyit még nem szenvedtem filmen. Borzasztó szögből láttam, ültem egy negyed órát kitekeredett nyakkal Edit mellett, de utána feladtam és egyel feljebb költöztem Krisztáékhoz, ahonnan már kicsit kényelmesebb rálátás nyílt. Viszont még mindig az ajtó mellett ültünk, ahonnan jött a hideg, én pedig ügyesen leadtam a kabátomat a ruhatárba... Így beburkolóztam a sálamba, majd elcsórtam Krisztáét is, aztán a kabátját, és ezekbe burkolózva ültem végig a filmet. xD

Az kell mondjam, nem volt rossz. A harmadikig olvastam a könyveket is, de ennél a résznél betelt a pohár... Ezért nem kell folytatásokat írni. Nekem az első rész tetszett, akkor még tömeghiszti sem volt, és érdekes újdonságként lehetett rá nézni. (Most őszintén, ha ez csak egy regény lenne a sok közül, zavarna bárkit is, hogy van egy könyv a világon, amiben csillognak a vámpírok? Csepp a tengerhez...) Ráadásul az írónő sikeresen elérte, hogy a harmadik kötet alatt az elviselhetetlenségig megutáljam Bellát és Edwardot... Mindegy, a filmben most sokat szerepelt Jasper, akit nagyon szeretek, és örültem neki. Meg persze Jacob. :) Ők voltak a film pozitívumai, no meg a zene, ami minden alkalommal zseniálisan jó, ezt el kell ismerni. Most kicsit szűntek az ellenérzéseim az egésszel szemben, szóval majd lehet elolvasom a negyedik kötetet  is, ha úgy alakul.

Rémségek cirkusza

Amíg a Napfogyatkozáson majdnem teltház volt, addig erre már eléggé megcsappant a közönség létszáma, így sikerült feljebb és beljebb helyet foglalnunk. Mivel ezt a filmet már láttam, ezért teljes lelki nyugalommal aludtam el néha-néha pár másodpercre rajta, és így nagyon jó volt. :) Egyébként szeretem ezt a filmet, miután tavaly megnéztük, el is olvastam a regényváltozat első kötetét a neten. Elég meseszerű (még a többi vámpírfilmhez képest is), de egyrészt imádom a cirkuszokat, így eleve tetszik ez a szörnycirkusz-dolog, másrészt pedig tényleg jól lehet szórakozni rajta.

Mikor vége lett, megrohamoztuk a büfét (értsd: alig állva a lábunkon betámolyogtunk), ahol vettünk kávét, mert így negyed négyre már kezdett fogyni az erőnk. Kriszta és Aliz haza is mentek, sajnos. Mi sikeresen feltámasztottuk magunkat, és visszamentünk a moziterembe.

Engedj be!

Ezen a filmen már alig voltak, így tökéletes helyre tudtunk ülni, magasra és középre. Végre egyáltalán nem fáztam. Ráadásul a lábunkat is át tudtuk nyújtani az előttünk lévő ülésre, így még kényelmes is volt. Engem ez a film érdekelt leginkább, mert nagyon jó kritikákat olvastam róla. Még régebben el is kezdtem itthon nézni, de csúszott rajta a felirat, így feladtam. A váltás kicsit erős volt az előző vígjátékos Rémségek cirkusza után, de szerintem ez volt a legjobb film aznap este. Legalábbis ez járt még utána is sokáig a fejemben. Egyértelműen érezhető volt rajta, hogy európai alkotás, és a művészfilm jelleget is hozta az egész képi világa. Csupán tizenhatos karikával futott, én simán ráraktam volna egy tizennyolcast is, bár lehet, hogy csak a mi idegeink voltak gyengék, így hajnalban már. De az egész elképesztően nyomasztó is volt, a véres és ijesztő jeleneteken túl...

Az alaptörtének megtévesztő. A szerencsétlen szőke kisfiú, Oskar, akit bántanak az iskolában, megismerkedik a titokzatos szomszéd kislánnyal, Elivel. Közben pedig megmagyarázhatatlan gyilkosságok történnek. Ezt olvasva biztos mindenki azt hiszi, sablon film, de nem az. Van benne valami, lehet, az európai érzékenység, ami miatt nagyon képes hatni, megfogni az embert. John Ajvide Lindqvist Hívj be! c. regényéből készült, ami nem mellékesen korábbi, mint az Alkonyat, és ami ezennel rákerült az egyszer-majd-el-akarom-olvasni listámra.

A filmnek negyed hatkor lett vége, Edit rögtön sietve elment, nehogy lekésse a buszát. Mi az előtérben találkoztunk egyik osztálytársnőnkkel és a nővérével, akikkel ott maradtunk kicsit beszélgetni. Után mindenki szétszéledt, én is indultam a buszomhoz. Nomin volt olyan aranyos és megvárta velem kint a hidegben, és addig, mivel ő már olvasta a Hívj be!-t, mesélt a könyv és a film különbségeiről. Végül kb. hatra érhettem haza. Szerintem megérte elmennünk, én jól éreztem magam. :)

D-korszak

12-21.-éig láttam vendégül Nikoletta vámpírtársnémet. :) 13-án elmentünk a szigetelni Krisztával kiegészülve, de erről már ITT található egy félelmetesen hosszú bejegyzés. xD Utána hétvégére anyukám elutazott a nagyszüleimhez, mi meg konkrétan a lábunkat se tettük ki a lakásból ez idő alatt. xD Végigjátszottuk a 175 db-os activitynket, amiben csak személyek vannak (kedvencek és utált sztárok egyaránt xD), és, ha jól emlékszem, két éve kezdtük el és folyamatosan bővítgetjük. :'D Egyébként még ez a legértelmesebb játékunk, deee... :P Közben pedig végighallgattunk fél tucat bakelitlemezt (David Bowie ♥), merthogy a TV épp kis időre szabadságot vett ki, mert elvitték javítani. xD Ám végül így sokkal-sokkal jobb volt! :D

Hétfőn voltunk a Malom Moziban Edittel, Krisztával, Alizzal (Kriszta nővére), valamint két osztálytársammal, Lacival és Benivel. Az Avatar - Az utolsó léghajlítót néztük meg. Nagyon szeretem a rajzfilm változatát, de mivel össze-vissza néztem mindig, hol a TV2-n, hol a Nickelodeonon, ezért csak lassan állt össze nekem a történet és még mindig maradtak homályos foltok. ezért is vártam már nagyon a filmet, hogy végre tisztán lássak mindent. :) Tetszett. :3 Niki nem annyira szereti az ilyen stílusú filmeket, de még ő is azt mondta, hogy nem volt rossz. :) A film után valamelyik nap konkrétan végig is néztünk egy részt a rajzfilmből. :D Utóbbi nagy előnye egyébként Szalay Csongor, mint Aang magyarhangja. Hiányzott... De ha jól hallottam, az összes szinkronhangot lecserélték. :( Ami nagyon felháborított, hogy miért kell ezt a filmet 3D-sként eladni, mikor a feliratokon és az előtte leadott reklámokon kívül szinte semmi 3D nem volt benne... Utálom a 3D-t, mondtam már? xD Rá kell raknom azt az ormótlan szemüveget a szemüvegemre, meg szokott tőle fájdulni a fejem-szemem, drága, meg amúgy is jobbak a hagyományos technikák... :S Nagyon furcsa volt még a filmben, hogy Sokka (Jackson Rathbone ~ Alkonyat: Jasper) fényévekkel intelligensebb volt, mint a mesében. xD A kedvencünk egyértelműen a tűzherceg, Zuko volt, és nem csak azért, mert az őt megszemélyesítő Dev Patel játszotta a Skinsben Anwart. :P:D Egyébként vicces volt beszélgetni a film után... "Szóval akkor Jasper... És azután Anwar..." xD Aliz ezután leszakadt tőlünk, mi pedig leültünk az éttermekhez fagyizni és beszélgetni, utána pedig sétálgattunk a központban. Végül Editnek mennie kellett, úgyhogy csoportosan elkísértük őt a buszmegállójához. Közben Beni is leszakadt, mi többiek pedig lekísértük Krisztát a CBA-ba, utána neki is indulnia kellett. Mivel mind mi ketten Nikivel,  mind Laci ráért még, ezért bevetettük magunkat az Alexandrába és az egészet végigjártuk. :D Pirospont Lacinak, mert nem sokan tudják elviselni a könyvesboltozási stílusunkat (órákat tudunk ott eltölteni). ;D Utána elindultunk hazafelé, Laci pedig elkísért minket egészen az ajtóig. :)

Kedden elmentünk a Tornacipő Mennyországba, azaz a naaagy kínai áruházba, ahol meseszép tornacipőket lehet kapni, mi pedig Nikivel odavagyunk az efféle lábbelikért. :D Ő talált is magának egy nagyon szépet. :3 Utána végigjártuk a könyvesboltokat, amiket még nyitva találtunk. :'D Mivel épp Hirös Hét Fesztivál volt Kecskeméten, volt borutca meg esténként mindenféle koncertek. Szerdán bementünk Pál Utcai Fiúkra, de annyira nem kötött le minket, így eljöttünk és negyed egyik a házunk előtti játszótéren hintáztunk és beszélgettünk. Éjfél körül azonban ránk ripakodott egy nő az erkélyéről, hogy fejezzük be a viháncolást, mert aludni akar, így nagy duzzogva felvonultunk. Szerintem nem is voltunk hangosak, vagyis remélem nem... Ugyanis az idei nyáron olyan szinten voltunk lökött, perverz tinipicsák, hogy szeretném azt hinni, hogy a beszélgetésünket nem hallgatta végig az egész tér. :'D

Csütörtökön bementünk Szabó Balázs Band koncertre hármasban Krisztával. :D Mi előtte utánanéztünk egy kicsit az együttesnek és meghallgattuk egy-két számukat is MySpace-en. Jelentem, mostantól folkot is hallgatunk! xD A zenéjük jó, a szövegeik érdekesek, Szabó Balázsnak pedig jó a hangja. :) A koncert is nagyon-nagyon jó volt, végig táncoltuk-énekeltük. :D

Augusztus 20-án Kiscsillag koncert volt, amire Niki alaposan felkészített engem, mert előtte napokig őket hallgattuk. :D Egyébként Nikivel ált. annyi zenét hallgatunk, hogy utána folyamatosan megy a lejátszási lista a fejünkben tőle. xD Egyik éjszaka még álmomban is folyamatosan a Vad Fruttik: Lehetek én is ment a fejemben. :F Ez az nyarunk a magyar zene (no meg a Sziget) jegyében telt. :) Kiscsillagra is Krisztával mentünk. :) Beálltunk viszonylag előre, így szemtanúi voltunk, ahogy a kevés fogú anyuka betolta babakocsival a csemetéjét a második(!) sorba. o_O Koncert alatt két totál részeg eltévedt csövesrocker folyamatosan pogót generált, amit rajtuk kívül senki sem értékelt... Később azonban beálltak mások is, köztük egy srác gördeszkával a hátán. Enyhén volt csak halálfélelmünk, ha épp felénk dőlt... -.-' Nem itt volt ennek a helye, teli volt az egész nézőtér gyerekekkel. Ha már itt tartunk! :D Az együttes elénekelte a Mol-kútnál c. kissé vulgáris számát, ami előtt Lovasi közölte, hogy a MOL szponzorálja őket... xD Öhmm, keressetek rá a szövegére! ;D Nem kicsit ledöbbentünk, hogy ezt képesek élőben eljátszani. :D Mondjuk mindent eljátszottak, amire azt hittük, kizárt. Vannak érdekes dalszövegeik, na! xD Mielőtt Lovasi belekezdett a dalba, mondta, hogy a gyerekek figyelmét tereljük el, majd egy levegőre, felfelé mutatva elhadarta, hogy "Gyerekeeek, ott repül a kismadár!", valamint a dal első sorát. xD Nagyon kész volt! :D Egyébként nagyon jó volt ez a koncert is, Nikivel végigugráltuk az egészet. :) Utána csatlakozott hozzánk Aliz is, és négyesben elmentünk valami vacsora után nézni a borutcába, és végre valahára megkóstolhattam a kenyérlángost! :D Nagy nehezen találtunk egy tenyérnyi szabad helyet az egyik asztalnál, ahová le tudtunk ülni enni meg beszélgetni. :) Együtt indultunk haza, de aztán fél úton Kriszta és Aliz leváltak. Mi pedig játszottunk Nikivel Van-e szándékot... ~ :D Utána pedig hazáig énekeltünk mindent, ami eszünkbe jutott, de főleg a Kiscsillag előbb említett számát. :)

Dióhéjban ennyi, a töménytelen mennyiségű hülyeségünk az nem publikus. :'D Egyébként most is ált. fél éjszaka fent voltunk, kivártuk a virradatot. :3 Nagyon-nagyon jó nyár volt ez idén is. :D És mi a legjobb benne? :) Hogy már most tudjuk, hogy pár hét múlva újra találkozunk, mert szeptember 11-én Mad Dolls & Alvin és a Mókusok koncert lesz a Rocktárban. :D

Megtekintett filmek:
Control (Joy Division~ ♥)
Ez itt Anglia
I Love You Phillip Morris (késssz xD)
Kubrick-menet
Coraline és a titkos ajtó (A Karácsonyi lidércnyomás rendezőjétől. :3)
A Faun labirintusa (Mint könnyed délutáni film...)
Mielőtt leszáll az éj (Hogy valami Johnny Deppet is! :D)
Nulladik óra (Képesek voltunk befejezni ezt a szart. xD)

DAYS

Wááááá, már megint kicsúszik az idő a kezeim közül... Azt hiszem igazán felkészülhettem volna normálisabban arra, hogy holnap reggel évzáró, este koncert, másnap Kamikaze, közben jön Niki is, de... nem sikerült. xD Most végeztem a rendrakással. Annyira durva, hogy alapjáraton rendmániás vagyok, most meg mióta nyári szünet van, olyan boldogan eléldegélek a kupiban. xD Ez valószínűleg azt jelenti, hogy csupán tanulás helyett szeretek kényszeresen pakolászni, a napi dorama-adagomért cserébe viszont simán lemondok róla. :D

Szerdán voltunk Szex és New York 2.-n anyukámmal, Dórával és Anettel. Utóbbiak eredetileg anyukám baráti társaságának a tagjai, de én 11 éves korom óta befogadott vagyok, szóval gyakorlatilag láttak felnőni. :D Nagyon szeretem őket (és a többieket), csak amióta mindenkinél kisgyerekek vannak, kevesebbet látom őket, sajnos. :( A film megint csak olyan volt, mint sok-sok epizód egyberakva a sorozatból, de mivel azt is szeretem, ezért nyilván ez is tetszett. Bár kissé már tényleg túlzásba viszik a luxust és a divatbemutatót, valamint a történet is erőltetett volt, de egyszerűen ez valahogy mégsem befolyásol. :D A film előtt különféle romantikus vígjátékokat reklámoztak, valamint a nézők (mind nő) egész idő alatt mindenen hangosan kacagtak. :D Ez engem annyira meglepett, meglátszik, hogy nem járok vígjátékokra moziba. :)

Ma (vagyis már tegnap) elindultam fogszabályzásra, mire félúton vissza kellett fordulnom, mert észrevettem, hogy elhagytam az anyukámtól örökölt kedvenc Boy George-kitűzőmet. *.* Majdnem hazáig kellett visszasétálnom miatta, de megtaláltam! :D Fogszabályzás után felhívtam Koolát, hogy kamiznak-e még, mert ha igen, akkor becsatlakozom. Kiderült, hogy az első nyári ChibiKAMI (ua., mint a Mini, csak Koola és Grass vezeti) kudarcba fulladt, viszont páran még ott vannak az Ifjúsági Otthon udvarán, úgyhogy oda mentem. Miután bebizonyítottam, hogy ping-pongozni se tudok (xD), leginkább csak Koolával beszélgettem, ill. verekedtem a szétszaggatott ingyenes helyi újságért, amivel bántalmazni próbált. xD Meg röviden végigmutogattuk egymásnak a zenéket a telefonjainkról, illetve elmagyaráztam neki a kendo szabályait (A sport, amiről a legtöbbet tudok! :D), valamint megkaptam tőle, hogy neeee nézzek doramát, koreait főleg ne, inkább ad majd hiperszuper animéket. xD Hát, felőlem adhat, de doramát (koreait is^^) továbbra is nézni fogok. :P Ja, és sorra meglovagoltuk az udvaron álló óriás hintapacit. :'D Egyébként nagyon jól éreztem magam. :)

Este vééégre én is megtapasztalhattam a híres-neves nagy közös MSN-es LM.C bulit a fórumosokkal! :D Mondjuk Miyaviról és a Gazette-ről kajak többet beszélgettünk, de ez részletkérdés. xD Jó volt. ^^ Sikerült családot is alapítanom. :'D Rika-chan lányának fogadott (bár én vagyok az idősebb, de kicsire nem adunk), ezzel Maya lett az apukám, valamint Alexis (akinél szintén :D) a nagymamám, így a nagypapám pedig Miyavi. :) Azért nem rossz, ugye? :P

Huhh... azt hiszem, ennyi. :) Ööö, az angolok megverték ma Szlovániát a VB-n, akkor tovább jutottak, ugye? :D Mondjuk, a japánoknak szurkolok. ^^ Holnap meg kell verniük Albániát! :D Kész szerencse amúgy, hogy összvissz ma néztem negyed órát a VB-ből a fogsz. váróban, de teljesen képben vagyok Japán és Anglia állásából... xD Szeretem azt a két országot, na! :)

ÁCIÓ

Tegnap voltunk apukámékkal (Gergely is, Gábor is, mindenki) moziban a Perzsia hercege - Az idő homokján. Jóapám halálosan odavan az ilyen filmekért, de bevallom nekem sem volt kifogásom a megnézése ellen. :D Tetszett is, bár elég sok klisé volt benne, gondolom ebben a műfajban már nem nagyon lehet újat mutatni. Videojáték alapján készült, ugyebár, amit tökéletes tájékozatlanságom folytán el sem tudok képzelni, de Gergely ismeri, úgyhogy ha legközelebb átmegyek, megmutatja! :D Örültem még annak, hogy nem 3D-s volt. :L Tinipicsa megjegyzések következnek! :'D Jake Gyllenhaal olyan állati jól nézett ki a filmben, hogy magyarázatot sem tudok rá találni... Utánakerestem, hogy szakított-e Doktor Szöszivel, aki mellett, tapasztalataink szerint, csak úgy öregednek és csúnyulnak Hollywood szépfiúi, és igen, de még nem a forgatás alatt. :S Úgyhogy továbbra is érhetetlen, mindenesetre örüljünk neki! x'D (Bakker, Niki, most nézem, hogy 2009 előtt megint el volt tűnve két évre. Jééézusom, micsoda Jake Gyllenhaal?! Valami újratöltős vámpír? :O) Egyébként megszólalásig hasonlított a filmben Jared Letóra, olyannyira, hogy a barátnőim csoportosan próbáltak anno meggyőzni az előzetes alatt, hogy de igenes biztos, hogy ő az, nem baj, hogy tudtommal nem forgat épp semmit, rosszul tudom! :'D

Szombaton meg elvittem Editet az első igazi MiniKAMI-jára! :D Vagyis jött ő magától is. ;) Igaz, már múlt héten be lett mutatva Koolának és Grassnak, csak akkor nekünk suli volt, így a Kamira nem tudtunk menni, pedig azt az arborátumban tartották, és sokan is voltak. :( Mindegy... Eleinte szombaton is egész sokan voltunk, de utána sorra leszakadtak az emberek, és mire körülnéztünk, megint csak négyesben maradtunk. :P Közben valami futóverseny zajlott a városban, és Nike-sok odajöttek kitöltetni velünk valami kérdőívet a nemlétező futási szokásainkról. Hát, biztos örültek nekünk, mert mind a négyünk válaszainak többsége egybehangzó NEM lett, valamint képesek voltunk nulla elérhetőséget megadva, a fiúk név nélkül, mi meg Mezei Virág és Földi Szamóca néven leadni. x'D Aztán elhúztunk a főtérre, ahol hamarosan csatlakozott hozzánk Cathy, akivel már kétszer találkoztam ezelőtt. :) Nagyon jól éreztük magunkat, elmentünk a régi általános iskolám elé, ahol felültem a Katona József szobor ölébe, mint anno régen... :'D Csak épp ez alkalommal lecsúsztam onnan, ráléptem a táskám szíjára, pont oda, ahol az LM.C-s kitűzőm volt, Koola megfogta a karom, és ellenkező irányba kezdett húzni, mire megmozdult a lábam, ennek eredményeképpen szépen végiggyaszatoltam a gyönyörűséges, vadiúj kitűzőmet a talapzaton. :'( Utána elmentem egy sötét sarokba és sírtam egy órát... Oké, azért nem, de nyafogtam egy ideig miatta, az biztos. Viszont Edit házias és praktikus tippje, miszerint fessem le átlátszó körömlakkal, bevált, szóval a baj (nagy része) elhárítva! :D A találkozót végül egy hosszúra nyúlt buszmegállóban ücsörgés zárta, mivel nem nagyon jártak a buszok a verseny miatt. :)

Már ennyi lenne. :) Már csak három naaap! :D

Hipp-hipp

Úristen, hogy én mennyire pesszimista vagyok! Meg béna, természetesen... xD Jól sikerült az a múltkori ki-jöhet-felénk-mostanában nézelődésem, mondhatom! :F

Először is, jön a 30 Seconds to Mars a Sziget Fesztiválra!
Aztán szeptemberben jön a D'espairsRay Magyarországra!

Te jó ég, te jó ég, te jó ég! :D Énén menni akarok! Nagyon. *.* Oké. Augusztus közepe és szeptember. Messze vannak még. Elkezdünk spórolni (háhááá, hogy nem költöttem még el a karácsonyi pénzem! :D), meg úgy eleve megszervezni az egészet. (Én és az összes személyiségem, köztük az előbb hallott dadogós leányzó is. xD) Menni fog. Ha mégsem, akkor meg majd jövök ide sírni. ;)

Huhh... Higgadjunk le. :D Szerettem volna írni egy szép hosszú bejegyzést az Üvöltő szelekről még kedden, de a Mars eljövetele eléggé kizökkentett az elmélázós szelesdombi hangulatomból, így gondolataimat csak szerdán tudtam kifejteni - a faktos romantika TZ keretében. xD Na, de ha már az intellektuális bejegyzésemet elhalasztottam, akkor írok egy rövid összefoglalót a mindennapjaimról... Még mindig Megint szófosásos időszakom van, de most legalább ki tudom élni a barátaimon, a suliban. :) Úgy szeretem őket, amiért elviselik, sőt néha még tudják überelni is a hülyeségemet! ♥ :) Szombaton volt iskolánk (utolsó tanítási napot dolgoztuk le előre), de nekem speciel össz-vissz 20 perc fizikaórám volt. Hétfőn meg Filmklubon voltam, Hitchcock Szédülés c. filmjét néztük, jó volt, de nekem a Pshycho jobban tetszett. Majd bővebben akkor szeretnék írni róla, ha megvolt a kibeszélés is jövőhéten. Egyébként összesen csak öten voltunk a moziban, mind Katonás szakkörösök (azért ez mutat valamit :D). Szegény szervezők eléggé el voltak szomorodva. :( Egyébként kellemes családias volt, még a lábunkat is fel tudtuk tenni! :D

Ma reggel hirtelen felindulásból vettem egy AnimeStars magazint, LM.C-s hátsó borítóval, két oldalas cikkel és poszterrel. :D Meg tele van egyéb japán kultúrához kapcsolódó más érdekes témákkal is (nem csak anime/manga), aminek még külön örültem. :) Aztán majd valamikor hétfő körül megjelenik az áprilisi wan2, és lesz benne The Subways, gondolom a koncertről. :D Mondtam már, hogy mennyire tudom szeretni mikor vannak minőségi újságjaim? :)


És ezt most muszáj beraknom... Sok szeretettel küldeném Nikinek, és mindenkinek, aki szeretné... izé, szereti! :D

(Jared Leto leüt valakit a mikrofonnal a Buddha For Mary alatt. xD)

Itthon...

Beteg vagyok. :S Garatgyulladásom van, de én csak torokgyulladásnak becézem. xD Lehet azért kapott ez alkalommal ilyen fellengzős nevet, hogy különlegesnek érezhessem magam. *.*
Ez a harmadik nap, hogy itthon vagyok. Szerda reggel belázasodtam, aztán egész délután felváltva aludtam és néztem a plafont a 39,1 körüli lázammal. Szuper volt. Utána este átköltöztem a TV elé és zsinórban néztem Batman film 1-et, Bleachet, Vacsoracsatát, Narutót, Miami Inket, Barátok köztöt, Doktor Houset, Született feleségeket, South Parkot... Azt hiszem ez az ágyhozkötöttség iskolapéldája. :D Amúgy elvagyok... Elolvastam a Vörös és feketét az első rész végéig, szerintem tovább nem is fogom, mert a hétvégére még az Ivan Iljics halálát is be kell ütemeznem. :S Meg néztem animét, Skins 4. évadot, zenetévét... :) De közben voltak ám köhögőrohamaim, meg ilyen nyalánkságok, szóval annyira nem jó ám... Ma pl. keresztülhúzta a bishi-napunkat Edittel. :( Kriszta francia, Petra és Anita meg olasz versenyre mentek, úgyhogy Ritát leszámítva csak ketten lettünk volna, és ki lett adva, hogy most aztán beszéljük ki magunkat Japán-témában. :D Biztos vicces lett volna... :( Egyébként délután összefutottunk egy fél órára, mert kivette nekem az Ivan Iljicset a könyvtárból, én meg mentem a megcsináltatott szemüvegemért.
Apropó bishi... Még kb. vasárnap lecseréltem a fejlécet, csak elfelejtettem kiírni. Tudom, hogy túl rózsaszín, de egyszerűen megláttam a nagyjából megegyező háttérszínű Hizumi és SuG képet, és nem bírtam ki! :D

Óóó, tudom, miről írjak! :D Hogy is hagyhatnám ki! :) Hétfőn volt egy kissé hirtelen jött Cine-Java Filmklub, aminek keretében megnéztük a Team Building c. új magyar filmet. Elég jó volt, pedig a tartalom alapján nem sok jót reméltem. A vetítés utána volt egy kis közönségtalálkozó a rendezőnővel, és két szereplővel, köztük Nagy Péterrel. :) Utóbbiról annyit kell tudni, hogy a Lora férfi főszereplője, és 2 és fél éve nyáron Nikivel egy teljes napon át úgy, de úgy rajongtunk érte...! Akartunk neki csinálni rajongói honlapot, vagy legalább iWiW-es klubot, meg elutazni Debrecenbe megnézni színházban! :D Aztán másnap felébredtünk, és mindkettőnk rajongása hopsz, eltűnt... xD Hogy őszinte legyek, a Lorában sokkal jobban tetszett, bár igaz, ott a karaktere is színesebb volt, több lehetőséggel... De a találkozón nagyon intelligensen beszélt, és jól is nézett ki (a filmben elég lepusztult volt). :D

Aztán... Keddre muszáj tökéletesen felgyógyulnom, meeert megyünk The Subways koncertre!!! :D Bizooony! :D Végül tökre jól megszerveztem, rávettem Krisztát, hogy jöjjön, sőt még Gergelyt is, no meg Apukámat, mint főlebonyolító munkatársat. :D Annyira jó lesz! *.* A Szigeten is, ááááhh... Annyira-annyira-annyira jók voltak, pedig akkor még alig ismertem őket. Alig várom! :D Végre-végre eljutok valamire annyi siránkozás után. xD Egyébként az A38 hajón lesz, és nem is olyan drága a jegy (3900Ft). Két előzenekar lesz, a Nemjuci és a Nonverse, belehallgattam a számaikba, de inkább majd ott meglátjuk. :) Sajnálom, hogy Niki nem tud jönni, de remélem élmény és tapasztalat dús lesz az a tábor. ;)
Ez az abszolút kedvenc The Subways számom:

Csodaország

Igazság szerint Vörös és feketét kellene olvasnom, mert szerdán már hatalmas TZ-t írunk, amiben benne lesz az is... De most rám jött, hogy irkáljak ide. Bár ha a világ egy ideális hely lenne, akkor most nem lennék gépközelben. Bécsben lennék, 30 Seconds to Mars koncerten. Lehet épp ebben a pillanatban énekli Jared a 100 Suns, nem is olyan messze tőlem... Még közelebb pedig a The Grenma játszik. Ott sem vagyok ott, értelemszerűen. Nem jött össze, pedig nagyon vártam már. Mindegy, majd megnézem őket jún. 26-án a Rocktárban... Remélem. Addig meg koncentráljunk arra, hogy holnap japán buli Edittel! :D Kicsit parázok miatta, hogy őszinte legyek. Annyira kis kezdők vagyunk még... :) Oké, Edit nagyon pró anime-manga témában, de a zene már nála is más tészta. Én meg rohadt sok mindent meghallgattam az elmúlt egy hónapban, de, hát... még felületes, ugye. De majd valahogy feltaláljuk magunkat, biztosan! :D

Múlt hétvégén volt nálunk Niki. :) Pénteken még elszántan besétáltunk a városközpontba, ám szombaton és vasárnap ki sem mozdultunk itthonról. Nem baj, kell ilyen is. :) Ijesztően el tudunk lenni a kis világunkban, igazából. :D Néztünk sok-sok filmet, amik közül kiemelném a Ragyogást, és tisztelettel megkérném az esetleg erre tévedő Stephen King rajongókat, akiknek ez a kedvenc könyvük/filmjük, hogy lépjenek velünk kapcsolatba, és ugyan magyarázzanak már meg nekünk egy-két funkció nélkülinek tűnő jelenetet, köszi! xD

Hétfőn pedig voltunk Alice Csodaországbanon Pesten, az IMAX-ban (bezony, bunkó magyarosan nem ájmexnek ejtem :P). Tényleg hatalmas. :o A film előtt egy kedves néni bemondta, mit kell tenni szédülés stb. esetén. :D Ehhh, ha ezt velünk is megosztották volna az Avatar előtt... :P A szemüveg kisebb volt, mint a kecskeméti, alig tudtam ráapplikálni a szemüvegemre. Az első negyedórában fel is adtam, mondván annyira nem rossz a szemem, de miután szúrni kezdett, inkább visszatákoltam az eredeti konstrukciót. Kedves 30D-s mozik, tessenek már számolni a szemüvegesekkel is!

Egyébként a film nagyon-nagyon jó volt! :D Nem él bennem túl élesen a Disney-rajzfilm, de még így is észleltem változtatásokat. Tim Burton továbbra is egy zseni, bár lehetett volna még-még-még burtonösebb.^^ Helena Bonham Carter aranyos volt a nagyfejű Vörös Királynő szerepében. :D Szimpatikusabb volt a kisebbségi komplexusával, mint a Fehér Királynő (Anne Hathaway). Bár be kell valljam, utóbbi minden kétséget kizáróan a mozi egyik legemlékezetesebb szereplője. xD Alíz (Mia Wasikowska), mert őszinte köszönetem a szinkronnak a magyar megnevezésért, a címfordítók is igazán megtehették volna, is el volt találva, valamint jól szórakoztunk a Kör Bubin (Crispin Glover) is! :D Ééés végül, de nem utolsó sorban, Johnny Depp. Őrült, megszoktuk. Annyira imádom, mikor ennyire nagyon elvont valamiben! :D Hihetetlenül édes volt az egész karakter, enyhén elütött az eredetitől, valamint nagyobb szerepkört is kapott. SPOILER A film kissé hajazott arra, hogy Alízt és a Bolondos Kalapost összehozza, ami mondjuk csöppet perverz lett volna... Elgondolkoztam, milyen jó lett volna, ha a hajón egy hétköznapi kinézetű Johnny Depp odalépett volna Alízhoz, de gyorsan elhessegettem a gondolatot, mert ezzel a mozdulattal csináltam volna Óz-koppincsot (Dorothy és a Madárijesztő barátja) a történetből. xD SPOILER VÉGE Johnny magyarhangja Nagy Ervin volt, aki az egyik kedvenc Depp-hangom. :) Őt hallhatjuk a Volt egyszer egy Mexikóban, a Charlie és a csokigyárban, valamint a Sweeney Toddban is. Sokkal jobban vissza tudja adni Johnnyt, mint pl. Stohl, aki szvsz egyáltalán nem illik hozzá, hiába szinkronizálta már kismilliószor. Ó, majdnem kifelejtettem a szereplők közül Vigyori Úr őmacskásságát! ;) Végezetül össze kellene vetnem az Avatarral a filmet, mint minden embernek, aki látta mindkettőt? Nem fogom tudni. Elfogult vagyok mind Johnny, mind Tim Burton, de még Helena Bonham Carter irányába is. xD Valamint az Almost Alice CD-t is változatlanul imádom! :) Nagyon szép és látványos volt ez is, az is, de nem kérdés, melyiket fogom jobban szeretni.

Ez alkalommal is a rakosgassuk-be-mit-hallgatok jegyében zárnám a bejegyzésem. Blurt. Britpop alapegyüttes, akivel az első találkozásom nem volt túl kellemes (konkrétan végigszenvedtem a best ofot), ám azóta akárhányszor hallgattam bele, ilyen-olyan indíttatásból, egyre jobban tetszett. Aztán, szép és jó a japán rockzene, de már kezdett britpop-hiányom lenni, főleg hogy szép napsütéses tavasz van, és ilyen időben ezt a műfajt a legjobb hallgatni, mert egyszerűen illik hozzá. :) Szóval, lényeg, ami lényeg, nem volt szerelem első hallásra, de kezdek egyre jobban belehabarodni a Blur zenéjébe. :)

Régi kerékvágás

Lecseréltem a fejlécet. :) Eredetileg D'espairsRay-es akart lenni, de miután ráraktam Hizumit, erőt vett rajtam, hogy a másik kedvenc japánomat is rá akarom rakni, főleg, hogy a napokban anyukámat rávettem, és végignézte velem A halállista mindkét részét (végül már neki is nagyon tetszett :D). Szóval bal oldalt Hizumi, jobb oldalt L, alias Matsuyama Kenichi! :D Ja, és amíg el nem felejtem, berakom a kedvenc D'espairsRay klipemet:

Egyébként majd 20-án megyünk Edittel J-Rockos bulira, amire - mielőtt még valaki képes megkérdezni - NEM repül ide Japánból egy együttes sem, hogy fellépjen a kecskeméti MÁV Kultúrházban, hanem DJ-k lesznek! :P:D Ja, igen, még mindig bele vagyunk bolondulva Japán zenei világába... :)

"Itsuka dare mo mugen no kaze ni naru"
(Ez a fenti számból van. És fogalmam sincs, mit jelent. :D)

Voltunk pénteken a magyar fakttal színházban. A Gogol. Utóirat. c. színpadi fantáziát néztük meg. Hát, be kell valljam, eléggé öncélú darab volt... Az előadás után volt beszélgetés a színészekkel, amiből megtudhattuk, hogy a fele improvizáció volt, a rendező csak annyit kötött ki, hogy próbáljanak meg gogoli szöveggel improvizálni. Ez az ő különleges módszere. Elolvastatott velük egy rakat Gogol művet és levelet(!), így ők nagyon képben voltak, de konkrétan a közönség, beleértve még a magyar tanáromat is, nem... Konkrét történet meg nem volt. Ami viszont nagy pozitívum, az a hangulata az egésznek. Mikor bejöttünk vodkával és uborkával kínáltak minket, a halott üdvéért. Egy hosszú lépcsősor vezet fel az Üzemszínház előadótermébe, az meg végig mécsesekkel volt kirakva. A mécsesek később az előadásban is jelentős szerepet játszottak, volt, hogy csak azok égtek. Meg a második felvonásban voltak nagyon jó részek, még ha közük nem is nagyon volt egymáshoz.

Mostanában minden hétfőn filmklub volt. Tegnap A mások élete c. filmet néztük, aminek az alaptémája a berlini fal lebomlása előtti NDK-ban zajló lehallgatások, egy mély drámába ágyazva. A főszereplő pár egy író és egy színésznő, akikre Stasi-ügynököt állítanak... Nagyon megrázó film. Ezzel álmodtam éjszaka. Várom már a jövőhetet, hogy elmélyedjünk benne.
Az ezelőtti két alkalommal pedig a musical volt a téma. Az első előadáson videóról kivetített botrányosan rossz minőségű, 20-25 perces részleteket néztünk a Hegedűs a háztetőnből, a Hairből (Végig rázott a hideg. Már-már megfeledkeztem arról, mennyire nagyszerű.), az Evitából és a Macskákból (továbbra is utálom). Kár volt érte a másfél óra... A pasi semmit nem mondott el, a történetet leszámítva... Aztán itthon jobb minőségben megnézem... A második alkalom viszont jó volt, azt az csinálta, aki a vámpírosat és a Tim Burtonöset, a film és a zene kapcsolatáról beszélt, nagyon érdekes volt, mondott újdonságokat, mutatott rövidebb és kevésbé ismert film jeleneteket is. Még akkor is fényévekkel verte az első részt, ha a végére meghalt a számítógép! :D Pedig az elején szerénykedett, hogy a második rész sosem lehet olyan jó, mint az első. :D (Eszter 5 perc után odasúgta nekem, hogy szerinte már most nyert. Naja. :P)

Ennyi lett volna, amiről most így szerettem volna írni. Mennem kell tanulni. Sokat, sokat, nagyon sokat. Rengeteg dolgozatot írunk, meg a Beszterce ostromával is haladni kéne, mert már elkezdtük. :S De, amúgy tetszik! :D Csak be kellett érte áldoznom a faktos Byront, pedig az is érdekelt volna... Azt hiszem, túl sok minden érdekel.

102♥

Ma levették a fogszabályzómat. Ééés annyira jó! :D Pedig... hát, be kell valljam, úgy összeszoktunk az elmúlt több, mint másfél évben, hogy komolyan kicsit sajnáltam, meg azt hittem hiányozni fog... Hülye vagyok? :L Az! :D Mert állati jóóó! :D Szabályosak a fogaim, éljen, éljen! xD Úgyhogy ma egész nap nem voltam suliban, mert még délután is vissza kellett menni, hogy felszereljenek egy retainert, ami majd tartja az alsó fogsorom, hogy nehogy megint összekócolódjanak. :P Ezt majd évekig hordani kell, de belülről van és nem látszik. :) Ami rosszabb, hogy most egy darabig kivehető fogszabályzó... Utálom őket. Ez a harmadik. Nyáron meg kiműtik a bölcsességfogaim, mert ha engednénk kinőni őket, akkor megint összetorlódnának a fogaim. püfff... úgy hangzik, mintha valami FOGorvosi ló lennék. xD Pedig esküszöm, nem volt olyan vészes... Csak nem annyira fértek el alul fogaim, volt egy ferde szemfogam, meg mélyharapásom (NEM gondolni arra a horrorfilmre! xD). Egyébként iszonyat gyorsan elment ez a másfél év... :S

In 102 Languages, I Love You-függő lettem. Gyönyörűszép. Egy halálos beteg lányról szól, akit 10 éves kora óta a széltől is óvtak, de 16 évesen, miután összefut (szó szerint) az utcán Frankievel, úgy dönt, hogy meg akarja tapasztalni az ÉLETET még mielőtt véget érne, azt akarja, hogy ne úgy menjen el, hogy ne emlékezzen rá senki, ne hiányozzon senkinek. *.* Természetesen, My Chemical Romance-fic lévén, felbukkan benne az MCR teljes legénysége, ám mivel az egész a múltban játszódik (Frank is még csak 17), ezért még nincs meg a banda, meg semmi ilyesmi. Azt olvastam, hogy az írója (aki egyébként amerikai) átírja regénnyé, amit meg is tudok érteni, mert tényleg nagyon szép történet, és akár totál elvonatkoztatható az MCR-től. De persze így is jó. :) Csak van egy bökkenő... 67 fejezetet van csak lefordítva a 102-ből! :o Ez egész eddig nem izgatott, de ma megnéztem, hogy az utolsó fordítás augusztusban került fel... Ergo... :( Egyébként olyan rossz látni, hogy úgy ki van halva az a fórum... (Mondja az, aki életében nem írt oda egy betűt se, csak olvasgatni szokta. xD) De hát nem tudok mit csinálni, úgyhogy majd gondolom elolvasom a maradék fejezeteket angolul.

Volt hétfőn Cine-Java Filmklub, meg igazából múlt héten is volt, csak nem írtam róla. Tim Burton volt a téma. :) Megnéztük az Ollókezű Edwardot, projektorról, piciben... Nem volt szegény mozi most a technika magaslatán, azt mondta a nő, hogy csak így tudták megoldani. Ja, és angol volt. Eddig szinkronnal láttam mindig, de mit ne mondjak, nem volt egy nehéz nyelvezete. xD Szokás szerint nagyon édes volt, még mindig imádom a filmet is, Johnny Deppet is, meg Tim Burtont is! :D Ezen a héten meg beszélgettünk róla. Tanulság kettő volt, az egyik, hogy túl sokat tudok Tim Burtonről, mert nem mondtak olyan sok újat, a másik pedig, hogy meg kell néznem a Batman visszatért! xD Az előadás háromnegyedében Edwardot hasonlítottuk össze az előbbi egyik főbb szereplőjével, Pigvinjével. Szóval, jelenleg nagyjából mindent tudok arról a filmről, csak épp látni nem láttam. xD Majd bepótolom. :) Aminek nagyon örültem, hogy megnéztük Tim Burton debütáló kisfilmjét a Vincentet. :) Annyira szeretem ezt az egész Burton-világot! :D Azon gondolkoztam, hogy mióta, és rájöttem, hogy kb. azóta, hogy láttam Johnny Deppet nélkülöző filmjeit is. Ez így hülyén hangzik. Johnny a kedvenc színészen, szóval nem vele van bajom, vagy azokkal a filmekkel, mert egytől egyik fantasztikusak, hanem épp ellenkezőleg. Valahogy inkább Johnny Depp-filmekként gondoltam sokáig rájuk. Aztán jobban megismertem a hamisíthatatlan Burton-stílust is. :) Kaptam anyukámtól névnapomra, előre Karácsonyi lidércnyomásos táskát, aztán azzal mentem mindkét alkalommal a filmklubra, és a szervező nő nagyon meg is csodálta "Itt a fan."! :D Tényleg nagyon klassz. :) Már Olaszországban is nagyon tetszettek ezek a táskák, csak akkor még nem láttam a filmet. :S Biztos szimpatikus lettem a nőnek, mert nagyon rendes volt, miután könyörgő szemekkel előadtam a hétfő este megkoronázásaként a problémámat a portán, miszerint sikeresen beleejtettem a pendrive-omat a potom 3 méter mély szellőzőaknába. xD Nem is én lennék... De nagyon rendesek voltak, és másnap délelőttre (felhívtak rajzórán!) már ki is szedték nekem. :L

NAGYON BOLDOG 17. SZÜLINAPOT RITÁNAK, ÉS FELELŐSSÉGTELJES NAGYKORÚSÁGOT KRISZTÁNAK! :D:P

Pandora VS Mars

Voltam hétfőn Avataron. :) Apukám annyit áradozott a rendezőről, meg arról, hogy ez olyan film, amit látni kell, hogy már engem is elkezdett érdekelni, pedig nem annyira szeretem a sci-fiket. Hát iszonyú látványos volt, azt meg kell hagyni! :D A 3D-t a végére sikerült egész megszoknom, most annyira nem kezdett égni a szemema dupla szemüveg alatt, viszont a magaslati jeleneteknél tériszonyom volt, a repkedősöknél meg hányingerem. xD Elvileg ez normális, Edit szerint azt mondják, ilyenkor le kell venni a szemüveget. Hát, sajna erről nem tudtam. :D A történet röviden arról szólt, hogy egy bizonyos Pandora bolygón kutatnak valami értékes ásványkincs után. Az ottani őslakosok (Na'vik) különleges kapcsolatot ápolnak az otthonukkal, erdővel, és nem mellesleg 3 méter magasak és kékek. :D Létezik az Avatar-program, amivel az egyén tudatát át tudják helyezni egy, a DNS-e alapján létrehozott őslakos-testbe. Főhősünk, Jake, ikertestvére is ilyen kiválasztott volt, de elhalálozott, így a tolószékes testvére vette át a helyét, aki ezzel kapott egy esélyt arra, hogy kék emberként újra lábra álljon. A történet egyébként erőteljesen összelopkodott, a Pocahontas-hasonlóságról Laci ITT talált egy angol nyelvű, átfirkált "forgatókönyvet". xD Valamint szerintem Az időgépből is sokat merített, meg a zenéje volt még teljesen olyan. (Ha már a hasonlóságoknál tartunk... A főszereplő pasi borostásan tiszta Ewan McGregor volt, és folyamatosan Hosszú motorozás-feelingem volt, mikor a videonaplójába beszélt. :D) Összességében örülök, hogy láttam, látványvilág szempontjából tényleg nagyon egyedi volt. :)
(És megint volt előtte az Alice Csodaországban ajánlója. 3D-ben, ugye. Annyira mesés lesz. *.* Szeretném majd megnézni... Mi történik? Kezd enyhülni a 3D-utálatom? xD)
Aztán milyen "közérdekű" dologról tudnék még írni, mondjuk a félévi hajtáson kívül... Beszereztem egy rakat zenét, mert már kezdtem nagyon ellaposodni, kellett a vérfrissítés. Az abszolút befutó eddig a The Beatles, amit bevallom, eddig nem nagyon hallgattam, de az Across The Univers (Elmés magyar fordításban Csak szerelem kell, ami történetesen egy másik szám címe... Íme egy példa a rossz címadásra...) film megtette nálam a hatását. Annyira jó! :D Melyik? Mindkettő! :) Meg végighallgattam rendesen is az új 30 Seconds to Mars lemezt, a This Is Wart. Egyre jobban tetszik! :D Az első fele az nagyon, a második az már nem annyira, Search & Destroy-tól kezdve egyedül az Alibi tetszik még. Viszont pl. meglepett, hogy a Hurricane-t jobban szeretem Kanye Westes verzióban, mint simán. :o Na, ez az, amit sosem hittem volna, de valahogy... érdekesebb, színesebb. Pedig nagyon nem örültem, mikor anno bejelentették, hogy Kanye-haver is vendégszerepelni fog majd a CD-n... :S Amúgy az egyik kedvenc számom az albumról. Pénteken elfilózgattam az unalmasabb órákon a "Tell me would you kill to save a life?" (~ Mondd, gyilkolnál, hogy megments egy életet?) során, és akármilyen morbid, délután még a barátnőimnek is felvetettem a kérdést. A másik nagy kedvenc a 100 Suns, annak már a szövegét is tudom kívülről, mert Jared annyira fantasztikusan szépen és érthetően énekli. Be is rakom:

Nagyon szeretnék menni 30STM koncertre Bécsbe (mert hol máshol lépne fel mindenki *irigy*)... Már találtam elfogadható árú jegyeket is rá, mert mikor Nikivel néztük, akkor mindenhol csak ilyen 100 eurósok voltak. :S Legalább kiderült, hogy ebben nem megalomániások. xD Bááár, ha kedves akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a 2000 féle CD-borító is csak azért készül, mert annyira szeretik a rajongóikat, hogy örömet akartak okozni azzal, hogy az ő képüket is rárakják az albumukra. :D Jól van, amúgy tényleg aranyos. :) Csak... már-már gigalománok mindenben. De azért mindenképp nagyon jó lenne látni őket...

Betegen

Beteg vagyok, egyébként. Úgy kb. pénteken kezdődhetett, de mindenképp be akartam menni szombaton diáknapra, meg utána Nettivel is találkozóm volt, amit csak nagy nehezen tudtunk összehozni, meg közben-utána meg Ritáékhoz volt filmnézés szervezve, úgyhogy mentem. A diáknap nem volt nagy szám, jobban mondva szar volt, csak ez mondjuk nem a szervezés hibája miatt. Mindegy. Volt megint Orange Juice koncert, mint az Őszi Ifjúsági Bálon (Meg az utóbbi összes iskolai bulin. xD), na az jó volt, most is. Főként Ritának! ;D Utána Nettivel voltunk a könyvtár gyermekrészlegén beszélgetni, mert a Malomban túl sokan voltak, a könyvtár többi részén meg túl nagy volt a csend. :D Kapott tőlem Brian Molko-Jared Letós naptárkát karácsonyra. :) Én csináltam! *büszke* :D Utána meg a kezdődő hóviharban kiküzdöttem magam Ritáékhoz, megnéztük az Euro túra c. vígjátékot, ami egy "kedves" amerikai vígjáték, ami lényegében egész Európát kiparodizálta... SPOILER Az angolok erőszakos Manchester United fanatikusok voltak és mindenkit hülyének néztek külföldön, hogy rossz oldalon autóznak. Az olasz pasi meg minden főszereplősrácra rányomult a vonaton. xD A német kisfiú Hitlert játszott. És akkor Pozsony... Ott meg tiszta nyomor volt, és 5 amerikai cent borravalóval a pincér felmondott, hogy megy és saját szállodát nyit. SPOILER VÉGE Utána hazajöttem. Hóvihar volt. Ami alapvetően jó, mármint hogy esik a hó, csak pont most... Betegen nem hógolyózhatok. :( Pedig szeretnék...
Megnéztem a Csillag születik döntőt. Tabáni István nyert, aminek nagyon örülök, mert tényleg szép hangja van. Bár nem tudom, mit fognak kezdeni vele, gondolom feldolgozásokat fog énekelni. Nem szeretem az olyan lemezeket... (Kivételek persze a Bereczki-Szinetár lemezek, mert azokat nagyon. :L) Fellépett a Csikó Szabival AFC Tomi, na az nagyon tetszett. :D

Ma meg bementem osztály-ajándékozásra az orvos előtt. Én Editet húztam, és az előzetes poénkodások végett, miszerint hímtagot (HIM-tagot) fog kapni karácsonyra, csináltam neki egy amolyan Ville Valo-transzparenst, amit masnival a fején adtam át neki. :D Én meg az "egyszerűen kapsz egy Brian Molko-gumibabát" továbbgondolása miatt kaptam egy Anita által vart pici Bri-babát. :D Igen, nem vagyunk teljesen normálisak. xD Amúgy, Anita húzott. :D Nagyon jól titkolta, voltak elterelő hadműveletei is, és többször beszélgettem vele arról is, hogy mit vegyen Petrának, merthogy azt mondta őt húzta. :) Éééés kaptam könyvet. :D Ahogy kibontottam totál berekedve is röhögőgörcsöt kaptam. :D Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen! xD Hát, így mondjam én lányoknak, hogy valamit szívesen elolvasnék! :F De nem ám, nagyon örülök neki. :) Szeretem Kristófot. A könyv meg, hát... elég letehetetlen. Már több, mint a felét elolvastam, ki kell mondani, Steiner Kristóf egy kurvaérdekes ember. :)

Gondolkozom mi volt még... Szerdán voltunk a filmesztétika szakkörrel karácsonyi ajándékként így az utolsó alkalmon a Karácsonyi éneken. :) Amúgy is megakartam volna nézni, csak drága volt, úgyhogy nagyon örültem a lehetőségnek! :D Hát, 3D... Alapvetően nem rajongok a 3D-ért, mert telezsúfolják miatta a filmeket felesleges kinyúlkálásokkal, de pl. az Aliz Csodaországban előzetese... huhh. :D Nagyon jónak ígérkezik! :D Aztán még fenntartásaim voltak a szemüveggel is, mert rá kellett raknom a gyógyszemüvegemre... Aztán kicsit meg is fájdult tőle a fejem. :S De amúgy nagyon tetszett, bár néha túl ijesztő és naturális volt, szerintem... Szóval, én nem erre vinném a kisgyerekemet karácsonykor, hogy őszinte legyek. :S De a film alatt folyamatosan jöttek fel az emlékek arról, ahogy ezt előadtuk 4.-ben vagy 5.-ben a Nagyszínházban az iskolával... :) Táncoltam benne. Imádtam azt az előadást, emlékszem, órákon át ücsörögtem a próbákon, mikor már nem is lett volna kötelességem ott lenni, csak azért, hogy nézhessem. :D Óóó, istenem, de jó volt! :D Visszatérve a filmhez, Jim Carrey megint bebizonyította, hogy zseniális. Hat különböző karaktert szinkronizált a filmben! Ezt sajnos csak a feliratokból tudom, mert ugye magyarul volt. Félreértés ne essék, szerelem a szinkronos filmeket, és Kerekes Józsefet őszintén nagyon jó szinkronszínésznek tartom, de ugye Jim Carrey-ből csak egy van, így nekünk nem így lett megoldva. :)

Aztán még annyi, hogy nem megyek holnap se iskolába. Nem mintha sajnálnám... Csak ne azért lenne, mert beteg vagyok. :S Pont szünetre...

Helyzetjelentés

Huhh... nem is tudom hirtelen, mit írjak. Az elmúlt egy hét borzalmas volt. Az eleje csupa fájdalom, a vége csupa rettegés... Nem szeretnék írni róla. Túl személyes. Meg amúgy is... Na, milyen közérdekű dolgok történtek velem? :)
Szerdán voltam Ritával és Alexával ingyenes mozin. A hülyeség kora c. környezetvédelmi propagandafilmet néztük meg. SPOILER A sztori 2055-ben játszódott, mikor már az egész Földet víz borította, a Föld összes műkincsét, és az összes valaha megjelent cikket, könyvet stb. nagy szervereken egy víztorony-szerű izében tárolták. Aztán itt volt egy férfi, aki nekiállt egy archívumot létrehozni kisfilmekből, hogy "Miért nem mentettük meg addig a Földet, amíg megtehettük volna?". Szóval az egész film ezekből a kisfilmekből állt valójában. A végén volt egy nagyon jó rész, mikor pörgött az évszámláló, és közben "híreket" mondtak be. 2010 után olyanok jöttek, mint "... New Orleanst harmadjára már nem építik újra ... London újra víz alatt ... az Északi-tenger forr ...". SPOILER VÉGE Ritával azt se tudtuk, hova nézzünk. xD Egyébként kissé szenvedtünk, mert még így is túl közel ültünk a vászonhoz, pedig feladtuk Alexa és Rita családjának a társaságát azért, hogy ne kelljen az első sorból nézni (később ők is találtak hátrébb helyet). :) Az volt a legnagyobb baj a filmmel, hogy én ezzel nem tudok mit kezdeni. Most ezt levetítik az iskoláknak, és akkor most mi van? Nem tudjuk megakadályozni, hogy a Shell tönkretegye az afrikai folyókat, vagy Kínát abban, hogy ne termeljen olyan sok műanyagot... Én személy szerint amúgy sem tudok többet tenni. Lekapcsolom a villanyt, ha kimegyek a szobából, kikapcsolom az összes világító bizbaszt éjszakára a gépen, ha tehetem mindenhova gyalog járok, a telefontöltőt sem hagyom a konnektorban (Az MTV-s Jézus megtanított erre! :D) és összenyomva dobom ki a tejes dobozt, merthogy vizet eleve kútit iszunk. Ennyi. Ennyit mindenki meg tud tenni. A többi meg a korrupt nagyhatalmakon múlik, nekik kéne ezt mutogatni, hátha végre eljutna az agyukig, hogy mit művelnek...
Aztán csütörtökön volt szalagavató főpróba, ami szép volt, jó volt, rövidebb volt, mint tavaly. :) Pénteken meg igazi szalagavató bál, amin ruhatáraztunk, meg be tudtunk menni az A-sok műsorára. Találkozások volt a címe, azzal kezdődött, hogy osztályfőnöki óra keretében (videóról) mindenki elmondta mi szeretne lenni, ha nagy lesz, aztán később azzá válva találkoztak a műsorban (pl.: alkoholista régész xD). Aranyos volt, főleg mikor a végén elmondták, mit tanultak a tanároktól a 6 év alatt. :D Sok-sok olyan dolgot, amit minden Katonás ért, de ide szerintem felesleges felírni. :)
Tegnap Edittel voltam Cine-Java Filmklubban, lévén ő japán-mániás, és most a japán filmművészetről volt szó. Negatívum volt, főként Editnek, hogy az előadó eléggé leminősítette az animéket és a mangákat... :@ Viszont sokkal jobban adott elő, mint az előző, bár az a téma nekem érdekesebb volt. :L (Nem mintha nem szeretném a japánokat, de az ismereteim a Véres trónon kívül kb. A halállistánál megrekednek a filmjeik terén... :S)
Egyébként meg ajándék-mizéria, sajnos. Már megint túl hamar jött a karácsony! :P:D Majd azért lassacskán próbálok haladni a dolgokkal... Csak ne kéne már iskolába járni... püfff...

Lecseréltem a desing-t. Mötley Crüe-s lett. :L Nem tudom, miért. :D Bele vagyok szerelmesedve a fejlécet adó háttérképbe, jelenleg az a hátterem LD50-en (ott is átvariáltam a profilomat :D), meg volt egy rövid ideig MySpace-en is, de oda végül mégis inkább egy fantasztikus Tim Burtonös layoutot választottam. :) Aztán szerintem illik a Mötley ehhez a szín- és formavilághoz! :D Meg szeretem őket. Most már a zenéjüket is, nem csak Nikkit, de ugye vele kezdődött minden. :) Tényleg! Ha valaki nem ismerné őket, akkor ők így sorban: Mick Mars, Nikki Sixx, Vince Neil, Tommy Lee. :) Egyébként végre olyan részek vannak az LA Inkben, amiben Kat von D már Nikkivel van! :D Hooolnap pedig őt fogja tetoválni! :D Úgy örülök neki! :) Egyébként arra is gondoltam, hogy őket kettőjüket rakom a fejlécre, de az nagyon csöpögött volna... Annak ellenére, hogy szerintem aaannyira összeillenek, attól még nem szeretem az álompár-kultuszt. Zoliék esetében is zavar. (Amúgy Nikki írt a blogjába MySpace-en, jön az új Sixx:A.M. lemez, fotózik, jótékonykodik, rádiózni fog és annyira édes, végig Katherine-nek hívja Katet. *.* Befejeztem! xD)

Na, tényleg ennyi, mert írni hosszú idő, pedig lennének témák amikről tudnék eszmét futtatni...

Vígyeltem

Annyira rossz, hogy már megint nem igazán van időm ide írogatni... Igazából csak az előbb végeztem a BZ-SZD koncertes élménybeszámolómmal... :S
Hétvégén itt volt drága horrorsó drúgom (Gépnarancs-nyelv, jee ;D), Niki, aki amúgy mosonmagyaróvári, de most Pesten tanul egyetemen. Egy Musical Fórumon ismertem meg 2005-ben a Szabó Dávid topicban. :D Aztán azóta... Hajjaj. :D De ez hosszú történet lenne. A lényeg, hogy nagyon szeretem, aztán ilyen kis külön-világosan szoktunk éldegélni, ha összekerülünk. :P
Kicsit késett a vonata, mert valaki az előtte lévő vonat elé ugrott. :S Durva. Aztán rohantunk moziba, megnézni az Újholdat. :) Jött még velünk Petra, Anita, Kriszta és a nővére, Alíz. SPOILER Az elején nem vettük túl komolyan a filmet, meg igazából a végéig röhögőgörcsöt kaptunk ahányszor csak Edward a méltóságteljesnek szánt, de viccesre sikerült lassított-felvétel jelenetei voltak. xD Jacobért teljesen odavagyok. Akarok én is egy ilyen barátot... Egyébként a könyvben a végén Bella NEM mond ám olyan szörnyűséget, hogy "Ne kényszeríts választásra, mert őt választom, mindig is ő volt az igazi."... :o Egyébként, a kritikáknak igazat adva, Jacobnak tényleg feltűnően villogós-fehér fogai voltak. xD A harc jelenet a Volturinál nagyon jó volt, meg Dakota Fanning is. A vámpírok sajnos többet csillogtak, mint az első részben. :S SPOILER VÉGE De nekem akkor is tetszett. A zenéje is nagyon, bár lehet nem kellett volna két-háromszor is meghallgatni a film előtt, mert így túlságosan felismertem őket. :) De nem baj! :D Ami nagyon poén volt, és nagyjából idetartozik, az az, hogy Niki mondogatta, hogy miért vannak ilyen hímnős nevek, mint pl. a Taylor Lautner keresztneve. Mekkora poén lenne, ha összejönne a Taylor Swift énekesnővel. Mondom, ugyan keressen már rá. Igen. Kijött egy rakat smárolós kép róluk. Én öt percig röhögve sírtam, hogy ilyen nincs. xD
Pénteken mozi után még sétáltunk a városban Petrával és Anitával. Nagyon szép karácsonyi vásár van, vettünk forralt bort/puncsot, meg később Nikivel sült gesztenyét is. :) Aztán itthon néztünk Lakótársat keresünket a TV-ben, másnap reggel meg Wall-E-t szintén ott. :D Nagy gyerekek. :) Délután bementünk a városba és könyvesbolt-rulz! xD Este néztünk Csillag születiket, amiből kiesett az a szimpatikus Tamás (amúgy nem nézem a műsort) és Mosonmagyaróvár büszkesége Brasch Bence. :( Magyarra fordítva a két helyes srác. Érdekelne kik szavaznak... :S :D Után pedig megnéztük Jim Carrey 1985-ös Csak egy harapás c. vámpíros vígjátékát. Aranyos volt. xD Másnap meg néztünk One Tree Hillt, ami abból állt, hogy Niki utálatát hangoztatta Lucas iránt. xD Köztes időben meg képkeresők, YouTube (Mika - Rain klip ♥), meg pl. reggel hatig beszélgettünk. :D Jó volt. Nagyon. :)
Aztán voltam bérletes színházba, az Indul a bakterházat néztük. Mikó István (Micimackóóó :D) játszotta a baktert, ő nagyon jó volt! :D Bendegúzt felnőtt játszotta, aztán így nekem néha kissé erőltetett volt... Valami Utasi Árpi-kaliberű kiskölyök kellett volna, szerintem. :D Egyébként összességégben azért jó a volt, a szereplők is, a díszlet is, no meg persze a történet! :D
Aztán tegnap meg megvolt a második Cine-Java Filmklubos vetítés. Akira Kurosawa Véres trón c. 1957-es fekete-fehér filmjét néztük, eredeti japán hanggal és békebeli felirattal (értsd: hullámzott, ha fújt a szél a filmen xD). Nos, ezért érdemes pl. erre a Filmklubra is járni! Nagyon-nagyon tetszett! Pedig magamtól nem hiszem, hogy megnéztem volna. Annyira örülök neki. A történet Shakespeare Machbeth-jének a feldolgozása volt, és tényleg izgalmas volt, állati jól megcsinálva! SPOILER Volt egy jelenet, amiben a feleség a már rég nem ott lévő vért mosta-mosta a kezéről, azt képzelve, hogy az nem jön le... Ez fogott meg leginkább, főleg, hogy most vesszük Arany Ágnes asszony balladáját. :) SPOILER VÉGE Következő alkalommal a tehát japán filmművészetről lesz szó, úgyhogy valószínűleg jön anime-függő Edit barátném is. :D Január pedig Tim Burtoné, alig várom! :D Amúgy nem írtam az előző alkalomról, amikor a vámpírfilmekről és tinihorrorokról beszéltek. Nagyon érdekes és, hálisten, objektív volt. Másfél órás volt az előadás. Megtudhattuk, hogy két féle vámpír-irányvonal van, az egyik a Drakula-féle csábító, emberi, és a Nosferatu-féle szörny (Továbbélése: Alkonyattól pirkadatig xD). Az Alkonyatnak meg kellett születni. Ide haladt a vámpír-fejlődés. Egyre inkább eltűntek az elidegeníthetetlennek hitt tulajdonságaik ("Kifejezetten szeretek feszületeket nézegetni." - Interjú a vámpírral), s az Interjú...-ban már megjelent a gyötrődő, lelkiismeret-furdalással küzdő vámpír alakja, az Alvarjárókban már randevúzott a vámpírfiú és az emberlány (bár utóbbi az Alkonyatban élte először túl xD), Az elveszett fiúkban pedig tinik voltak a vámpírok. Ennyi. Alkonyat van, mert kellett, hogy legyen. :) Mutattak részeket a már emlegetett Csak egy harapásból (Igen, ezért akartam megnézni. :D) és Az elveszett fiúkból (Ezt is meg akarom.), valamint felkeltették az érdeklődésem a Drakula-filmek, a Nosferatu, a Nulladik óra (tinidráma) és a Carrie (tinihorror) iránt. Várom már a japán előadást is! :D

A napokban több új klip is kijött, amiket most inkább csak belinkelnék:
30 Seonds To Mars - Kings and Queens (fókusz a fehér pacin xD)
Placebo - Bright Lights

u.i.: BOLDOG MIKULÁST UTÓLAG IS MINDENKINEK! Kaptam rá Marvel képregényeket apukámtól. *.*

Jelenségek

Ma moziban voltunk a filmesztétika szakkörrel. A helyi, művészmozinak nevezhető Otthon moziba fogunk járni havonta egyszer filmet nézni, és havonta egyszer beszélgetni róla előadókkal. Az Ifjúsági Otthon nyerte ezt valami pályázaton, és akkor az összes kecskeméti média/film szakkör mehet rá, ingyen. :) A horror műfajával fogunk kezdeni, lesz hozzá külön erre szakosodott filmesztétánk is! :D (Meg kell jegyeznem, hogy mennyire nagyon imádom a filmesztétika szakkört! *.*) Jövőhéten fogunk egy véresnek beharangozott valamit megnézni, de most lightosabb kezdésnek megnéztük az Alkonyatot. Igen, igen. Én is megdöbbentem rajta, azt hittem sokkal elvontabb filmeket fogunk nézni. Most láttam ötödjére, úgyhogy első reakcióim között volt az is, hogy most ezt izé... már tudom kívülről... De. De. Megint rá kellett jönnöm, hogy marhára nem igaz, hogy nem érdekel mások véleménye. Sajnos nagyon is érdekel... Már elkezdtem ennek a nagy tömeghisztinek a hatására kiszeretni az Alkonyatból. Oké, sose voltam hardcore twilighter (Óóó, hogy ezt a szót hogy utálom...), de én még azelőtt vettem meg a könyvet, hogy bejött volna a film, és ez az egész őrület Magyarországra... Akkor még senki sem tudta, hogy mi ez. Én is csak hirtelen felindulásból vettem meg, csak azért, mert megfogott a borítója és a tartalma, amúgy semmit sem tudtam róla meg a külföldön már learatott sikeréről. Nem kezdtem el rögtön olvasni, mert még valami mást olvastam akkor, aztán mikor rá került a sor... Hát... Elvarázsolt. Ez van. Köss belém! Olvastam és szerelmes lettem. Nem tudtam volna megmondani, kibe (mibe?), egyszerűen csak az egész érzés annyira jó volt, és annyira nagyon szerettem emiatt... Oké, elismerem, néha volt, hogy kicsit... hááát, csöpögött. :) De ezt igazából csak egy-két résznél éreztem, egyébként sodort magával... Utána, mikor kb. a 3/4-énél jártam (Én be szoktam osztani a könyveimet, hogy nehogy túl gyorsan kiolvassam, mert így jobban rögzül. :$), mikor hirtelen napról napra egyre több osztálytársnőm kezében láttam meg a könyvet (közben kijött a film). Áááá, nem lettem ideges! :@ Utána valahogy túltettem ezen magam, és megnéztem a filmet (utolsó vetítést xD). Tetszett. :) Szerintem gyönyörűek benne a képek, nem is értem, hogy lett tömegfilm (oké, a téma miatt), mert amúgy nekem az eleje kicsit vontatottnak is tűnt (bár én az ilyeneket szeretem :P). És persze a zenéje is első osztályú. Naná, a mai napig nagyon zavar, hogy ezzel rajtam kívül még ennyi rengetegen tisztában vannak! :) Utálom látni a címlapokat Robert Pattinson szerelmi életéről, utálom, hogy divat lett belőle, utálom, hogy majdnem elkezdtem emiatt nem szeretni... A francba is! Nem azért szeretem, mert divat, és az a paranoiám, hogy majd mások azt hiszik, azért. Áhhh... Utálom ezt a hozzáállást amúgy... Egyébként szeretem a Tokio Hotelt is, ha gáz, ha nem, és azt is rohadtul nem azért, mert pár éve a csapból is ők folytak... Egyszerűen csak nyáron valahogy többször is beleütköztem, és megtetszett a zenéjük. Annyira, de annyira szeretném azt mondani, hogy nem érdekel kinek mi a véleménye erről, de csesszus érdekel... Ez így nem lesz jó. Sosem számított nekem, hogy valami divatos-e, vagy sem... Aztán ált. egy fokkal rétegebb dolgokat szeretek, mint az átlag. Viszont az a poén, hogy még mindig vannak alattam rétegek, akikhez képest kommersz vagyok... Mert csak az a jó, ami szar, és ha valami felkapott, már nem lehet jó? Váááá. Bele fogok ebbe zavarodni. Utálooom, hogy csak két véglet lehet ezekkel a dolgokkal, vagy imádod (akár ha csak divatból is), vagy utálod. Én egyiket se. És akkor őrlődök. Hülye vagyok. Nem fog érdekelni mások véleménye, nem fog, nem fog!
Egyébként az Újhold már egy fokkal gyengébb volt, bár az első 2-3 fejezet, az mindent vitt, szerintem az egész első kötetet überelte. Viszont a közepén kicsit leült a történet, s csak a végén pörgött fel ismét, szerintem. A többit még nem olvastam. Szerintem a Napfogyatkozást majd kérem karácsonyra, és akkor beiktatom a kötelezők közé. :) Mert érdekel. Ez van. Mellesleg, azok közül, akiket láttam Alkonyatot olvasni, nem olyan sokan fogtak neki az Újholdnak... Majd meglátjuk mit hoz magával, ha kijön a filmváltozat. De szerintem az, aki csak divatból csinál valamit, az úgysem tud kötődni ahhoz hosszabb ideig. Nem tudom.
Gyakran hasonlítják az Alkonyatot a Harry Potterhez. Ilyen viszonylatban viszont megjegyezném, hogy a Harry Potter egy komoly fejezet az életemben, és ha össze kell hasonlítani, akkor nem kicsit ráver nálam az Alkonyatra. Mivel a HP már 7 éves korom óta része a világomnak, ezért olyan szerepet tölt be, amit nem hiszem, hogy valaha más könyv átvehet. Ezen nőttem fel, együtt Harry-vel, Ronnal és Hermionéval! :D Valahogy én oda csöppentem, ahol a környezetemben koránt sem olvasták olyan sokan, mint szerte a világban, szóval egyedül egy annyira nem is szívlelt osztálytársnőmmel tudtam róla beszélgetni tizenegy-két évesen, gimiben meg tök jó volt találni olyan embereket, hogy "húúú, te is olvasod?". :D Így a HP-világot pláne nem érzem kommersznek. Attól, hogy megtelik a mozi, mikor kijönnek a filmek, attól még valahogy megmaradt az a varázsa, az a titok, amit csak azok tudnak, akik olvasták. Sokkal több, mintsem divatnak lehessen titulálni, ez életérzés.
Még amiről nem írtam, az a vámpír-mánia jelenség. Azóta, hogy 2006 augusztusában láttam a Vámpírok bálja c. musicalt, ki volt írva az LD50-emre a Szeretem rovatba a vámpírok. Ezt idén ősszel kitöröltem. Már az egész túl-túl-túl. Nézzétek csak meg pl. EZT... Tönkretették a vámpír-kultúrát, divatcikket csináltam belőle. :( Ebben NEM óhajtok részt venni! Úgy gondolom ez nem feltétlen az Alkonyat hibája... Azzal önmagában nem lett volna semmi baj, a majmolása nem kellett volna.
Egyébként én gonosz vámpír párti vagyok alapjáraton. :D Az Alkonyatból is odavagyok Jamesért! :D Ha vámpír lennék tuti, hogy nem lennék vega (amúgy se). Az igazi vámpír olyan, mint Lestat az Interjú a vámpírralban. Ő az etalon! :) Amúgy nincs különösebb bajom az Alkonyatos vámpírokkal, bár oké, a napfényre csillogás az tényleg durva. :D
Azt hiszem megint sikerült hihetetlen mennyiségű hülyeséget összehordanom. :P A lényeg, hogy nem érdekel ki mit gondol, rühellem a divatot, meg azt hogy divat utálni a divatot, azt szeretem, ami tetszik!

u.i.: Ha valaki előttem Twilightnak, New Moonnak stb. meri hívni ezeket a könyveket/filmeket, az számoljon a következményekkel. Könyörgöm, szó szerint le van fordítva, mi meg magyarok vagyunk! A borzasztó című Tuti gimit nyugodt szívvel hívja mindenki One Tree Hillnek, de a normális fordításokat alkalmazzuk már...