Pandora VS Mars

Voltam hétfőn Avataron. :) Apukám annyit áradozott a rendezőről, meg arról, hogy ez olyan film, amit látni kell, hogy már engem is elkezdett érdekelni, pedig nem annyira szeretem a sci-fiket. Hát iszonyú látványos volt, azt meg kell hagyni! :D A 3D-t a végére sikerült egész megszoknom, most annyira nem kezdett égni a szemema dupla szemüveg alatt, viszont a magaslati jeleneteknél tériszonyom volt, a repkedősöknél meg hányingerem. xD Elvileg ez normális, Edit szerint azt mondják, ilyenkor le kell venni a szemüveget. Hát, sajna erről nem tudtam. :D A történet röviden arról szólt, hogy egy bizonyos Pandora bolygón kutatnak valami értékes ásványkincs után. Az ottani őslakosok (Na'vik) különleges kapcsolatot ápolnak az otthonukkal, erdővel, és nem mellesleg 3 méter magasak és kékek. :D Létezik az Avatar-program, amivel az egyén tudatát át tudják helyezni egy, a DNS-e alapján létrehozott őslakos-testbe. Főhősünk, Jake, ikertestvére is ilyen kiválasztott volt, de elhalálozott, így a tolószékes testvére vette át a helyét, aki ezzel kapott egy esélyt arra, hogy kék emberként újra lábra álljon. A történet egyébként erőteljesen összelopkodott, a Pocahontas-hasonlóságról Laci ITT talált egy angol nyelvű, átfirkált "forgatókönyvet". xD Valamint szerintem Az időgépből is sokat merített, meg a zenéje volt még teljesen olyan. (Ha már a hasonlóságoknál tartunk... A főszereplő pasi borostásan tiszta Ewan McGregor volt, és folyamatosan Hosszú motorozás-feelingem volt, mikor a videonaplójába beszélt. :D) Összességében örülök, hogy láttam, látványvilág szempontjából tényleg nagyon egyedi volt. :)
(És megint volt előtte az Alice Csodaországban ajánlója. 3D-ben, ugye. Annyira mesés lesz. *.* Szeretném majd megnézni... Mi történik? Kezd enyhülni a 3D-utálatom? xD)
Aztán milyen "közérdekű" dologról tudnék még írni, mondjuk a félévi hajtáson kívül... Beszereztem egy rakat zenét, mert már kezdtem nagyon ellaposodni, kellett a vérfrissítés. Az abszolút befutó eddig a The Beatles, amit bevallom, eddig nem nagyon hallgattam, de az Across The Univers (Elmés magyar fordításban Csak szerelem kell, ami történetesen egy másik szám címe... Íme egy példa a rossz címadásra...) film megtette nálam a hatását. Annyira jó! :D Melyik? Mindkettő! :) Meg végighallgattam rendesen is az új 30 Seconds to Mars lemezt, a This Is Wart. Egyre jobban tetszik! :D Az első fele az nagyon, a második az már nem annyira, Search & Destroy-tól kezdve egyedül az Alibi tetszik még. Viszont pl. meglepett, hogy a Hurricane-t jobban szeretem Kanye Westes verzióban, mint simán. :o Na, ez az, amit sosem hittem volna, de valahogy... érdekesebb, színesebb. Pedig nagyon nem örültem, mikor anno bejelentették, hogy Kanye-haver is vendégszerepelni fog majd a CD-n... :S Amúgy az egyik kedvenc számom az albumról. Pénteken elfilózgattam az unalmasabb órákon a "Tell me would you kill to save a life?" (~ Mondd, gyilkolnál, hogy megments egy életet?) során, és akármilyen morbid, délután még a barátnőimnek is felvetettem a kérdést. A másik nagy kedvenc a 100 Suns, annak már a szövegét is tudom kívülről, mert Jared annyira fantasztikusan szépen és érthetően énekli. Be is rakom:

Nagyon szeretnék menni 30STM koncertre Bécsbe (mert hol máshol lépne fel mindenki *irigy*)... Már találtam elfogadható árú jegyeket is rá, mert mikor Nikivel néztük, akkor mindenhol csak ilyen 100 eurósok voltak. :S Legalább kiderült, hogy ebben nem megalomániások. xD Bááár, ha kedves akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a 2000 féle CD-borító is csak azért készül, mert annyira szeretik a rajongóikat, hogy örömet akartak okozni azzal, hogy az ő képüket is rárakják az albumukra. :D Jól van, amúgy tényleg aranyos. :) Csak... már-már gigalománok mindenben. De azért mindenképp nagyon jó lenne látni őket...