Vége van

Még ha Kriszta meg is fog ölni érte, mert neki még nem, akkor is kimondom: Vége van. Vége van, vége van, vége van! Számomra vége van. Oké, még a hétvégén írni fogok egy egy oldalas házidogát a tesi ötösért a kviddicsről (igen, halálosan komolyan gondolom xD) és/vagy a kendóról (mert Otomen♥), de ez már igazán nem számít. Azt hiszem más már nem lesz, ma megírtam az utolsó dogáimat (jó szarok lettek). Az utóbbi napjaim a sorozatos kiborulásokról szóltak, főként annak kapcsán, hogy se a logaritmust, se a trigonometriát nem sikerült egy nap alatt jobban megtanulnom, mint mikor vettük őket (hónapokkal ezelőtt), így nem fogom megkapni matekból a jobb jegyet... Az a helyzet, hogy jelenleg nem is vagyok jobbra képes belőle. Nem értem meg, ahogy a tanár tanítja, arra meg nincs motivációm, hogy egyedül normálisan megtanuljam. Eleve nem sokat tanultam az utóbbi időben, ennek több oka is van, de most nem részletezném... Jövőre amúgy valószínűleg matektanárhoz fogok járni, hogy le tudjak belőle viszonylag jól érettségizni. Egyébként ez a másik. Úgy érzem egyre jobban elveszek, és ahogy közeledik a döntés időpontja, én egyre kevésbé tudom, igazából mi is akarnék lenni. Mindenhez, ami egy kicsit is vonz, őrült sok pont kell... Ráadásul az anglisztikához előírás az emeltszintű angol érettségi, viszont ha olyat is teszek, akkor nem fog számítani a nyelvvizsgám (19-én megyek^^). Kommunikáció és média... Mostanában annyira úgy érzem, mégsem vagyok odavaló. Ja, és akkor még... Most szépen "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" stílusban töredelmesen beismerem, hogy hihetetlenül szívesen mennék japán szakra is... Nem tudom még, mi lesz. Annyi biztos, hogy jövőre valahogy össze kell kaparnom a maximális plusz pontot, valamint marha jól kell magyarból és angolból érettségiznem, mert különben sehová sem fognak felvenni, még ha sikerül is eltalálnom, mit akarok.

Ééés íme, itt vannak az én drága felvidító tündérkéim az új PV-jükkel. :) Jó, hogy vagytok, SuG^^

Egyébként az elmúlt több, mint egy hétben írtam egy rakat piszkozatot, majd átnézem őket, mit szeretnék ténylegesen fel is tenni belőlük (van ami összvissz egy Ady versből, vagy egy videóból áll :S). Meg befejezem a beszámolómat egy héttel ezelőttről, szóval az majd itt, ez alatt fog felbukkanni, ahogy végzek vele. :D A többit nem tudom még, azok nagyon hangulati cuccosok voltak. Nem tudom, akkor miért nem raktam fel őket... :S
(szerk.: Na, már fent is van a csütörtök-pénteki élménybeszámolóm! :D)

Jujj, a Mondo Fórumon megint nagyon lököttek és perverzek voltunk, aminek az lett a vége, hogy közösen írunk egy fanfiction-sorozatot, amiben Takeru lesz a seme (bizony!! :D), az uke meg választható mellé. Kell nekem hülyeségeket benyögni... én írom Kyoval! xD Szóval most gyorstalpalón vagyok Dir en Grey-ből. :) Egyébként... szerintem, mire én ezt végigírom, konkrétan Diru rajongó leszek, vagy nem tudom. xD Egyre-egyre jobban tetszik a zenéjük (kiv. azok a számaik, amik szinte végig hörgésből állnak, az nem az én stílusom o.O).

Még a hétvégén elköltöztettem a dalszöveg fordításaimat egy blogspotos blogba. Oldalt is kint van a link hozzá. ;) Húúú, nyáron mennyi mindent fogok fordítani... :D Meg elolvasok egy csomó könyvet, megnézek egy csomó filmet, doramát, animét, PV-t, valamint jó sokat leszek azokkal, akiket szeretek. És minden szép lesz és jó. Csak tartsunk már ott.

Angyal

Lecseréltem a fejlécet. :) Öhmm... én rajzoltam! :D Nekem tetszik. *.* Vittem magammal ceruzát rajzórára egyik héten, aztán Puskás Peti Angyal c. számat hallgattam aznap suliba menet, és nem ment ki a fejemből, így amíg a tanár magyarázott valamit, addig ezt rajzolgattam. Amúgy is szokásom dalszövegeket "lefirkálni" a jegyzetfüzetembe, ha unatkozom órán, csak azok bénácskák. Ez viszont, szerintem, meglepően jó lett. Úgyhogy az eheti rajzórán megcsináltam az árnyékolását, ma pedig bescanneltem, mert akármit rajzolok (ált. mondjuk csak rajzórára), azt be szoktam, hogy megmaradjon. Aztán jött az ötlet, hogy csinálok belőle fejlécet, mert már úgyis untam a Mötley-sat. Meg ez most így tök személyes. :) Igazából büszke is vagyok rá. :L Nem szoktam rajzolni, pedig mikor kicsi voltam, elvileg jól tudtam. Csak utána a felső tagozatos rajztanárom kiirtotta belőlem az ez irányú érdeklődést. :S Ez mindig elkeserít, mert azért mégiscsak képzőművész lánya vagyok... De hát, ez van. Apukám azt mondja, még nem lenne késő, mert ő is kb. ennyi idős korában kezdett vele komolyabban foglalkozni, de szerintem már az. Konkrétan szégyellem, ha valami nem jót rajzolok, mert azzal... "szégyent hozok" Apukámra. Tudom, hogy nem így van! De akkor is, inkább semmit, mint rosszat...

Egyébként olvasom reggelente a 102-t angolul. Félelmetesen korán kelek miatta, mert így kb. 2× annyi idő elolvasni egy fejezetet. Nem mintha béna lennék, mert alig kell egy-két szót megnéznem, de azért mégiscsak angolul van, na! :) Huhh, most nem nagyon tudok így hirtelen másról írni. Holnap jön Niki, aztán majd megyünk mindenfele, koncertre, színházba... :)

Még mindig 102♥

Nem vagyok In 102 Languages, I Love You-függő. Nem. Hanem jelenleg ebben élek. Halálosan komolyan. Mindenről eszembe jut, valahogy mindig ott motoszkál a fejemben a történet. Már második éjszaka volt tegnap, hogy mikor végre felálltam a géptől, kimentem a fürdőszobába és belenéztem a tükörbe, nagy vörös szemekkel bámultam vissza magamra. Ma reggel is olvastam, így indulás előtt jó vastagon ki kellett húznom a szemem, mert kissé meglátszott, hogy negyed nyolckor még a gép előtt pityeregtem. Húúú, de hülye szó ez erre... Rég volt rám valami ekkora hatással. Komolyan, már-már vetekszik azzal az állapottal, amibe A Pókasszony csókja ill. a Volt egyszer egy csapat c. musicalek után kerültem... Csodálom azt az, egyébként velem egykorú lányt, aki megírta ezt a történetet. Hogy őszinte legyek, jobb, mint pl. az Alkonyat-sorozat... Kicsit talán irigylem is érte. :) Mondogattam régen, hogy én nem akarnék pl. Daniel Steel (aki nő! :o) vagy Nora Roberts lenni, és ontani magamból a ponyvát, akkor már inkább lennék Emily Bronte és megírnám az Üvöltő szeleket (amit legnagyobb fájdalmamra még csak filmen láttam, mert egyszerűen nincs időm elolvasni...), semmi mást. De be kell valljam, már egy ilyennel is beérném. xD Persze most sem azt akartam írni, mint aminek látszik. Írjon csak még a kedves szerzője sok-sok mást is, mert tehetséges! :)

Már csak 10 fejezetem van hátra a fordított verzióból. Tegnap megírtam a fórumra az első bejegyzésem, amiben megkérdeztem, hogy tervezik-e tovább csinálni. Még nem kaptam választ. Az a baj az ötletemmel, miszerint angolul folytatom, hogy azt ugye hosszadalmasabb olvasni, nekem meg záros határidőn belül be kellene fejezni magyar faktra a Swift: Gullivert, alapórára meg elolvasni a Mikszáth: Beszterce ostromát... Le vagyok maradva a kötelezőkkel, nagyon. Annyi rengeteg lesz... Tudom, előre kellett volna gondolkoznom, de hát... Túl csábítóak voltak a nemkötelező olvasmányaim. :L Majdcsak lesz valahogy. Összeszedem magam és...

Rájöttem, hogy amióta elkezdtem ezt a blogolás-dolgot, azóta jelentősen csökkent a jegyzetfüzet-függőségem, mert felírom ide a dolgokat és nem szeretek duplikálni... Itt meg eleve kifejtettebb, még ha nem is olyan klassz naponként leosztásban sorakoznak, mint a füzetemben, ami inkább csak címszavas. Bár ott több "címszó" szokott lenni. :L Lehet visszatérek a 9.-es vezetési modellhez, ami nem volt ilyen részletes, mint a mostani, mert ezzel így folyton lemaradok, és kellemetlen, mikor órán próbálom pótolni... :S

102♥

Ma levették a fogszabályzómat. Ééés annyira jó! :D Pedig... hát, be kell valljam, úgy összeszoktunk az elmúlt több, mint másfél évben, hogy komolyan kicsit sajnáltam, meg azt hittem hiányozni fog... Hülye vagyok? :L Az! :D Mert állati jóóó! :D Szabályosak a fogaim, éljen, éljen! xD Úgyhogy ma egész nap nem voltam suliban, mert még délután is vissza kellett menni, hogy felszereljenek egy retainert, ami majd tartja az alsó fogsorom, hogy nehogy megint összekócolódjanak. :P Ezt majd évekig hordani kell, de belülről van és nem látszik. :) Ami rosszabb, hogy most egy darabig kivehető fogszabályzó... Utálom őket. Ez a harmadik. Nyáron meg kiműtik a bölcsességfogaim, mert ha engednénk kinőni őket, akkor megint összetorlódnának a fogaim. püfff... úgy hangzik, mintha valami FOGorvosi ló lennék. xD Pedig esküszöm, nem volt olyan vészes... Csak nem annyira fértek el alul fogaim, volt egy ferde szemfogam, meg mélyharapásom (NEM gondolni arra a horrorfilmre! xD). Egyébként iszonyat gyorsan elment ez a másfél év... :S

In 102 Languages, I Love You-függő lettem. Gyönyörűszép. Egy halálos beteg lányról szól, akit 10 éves kora óta a széltől is óvtak, de 16 évesen, miután összefut (szó szerint) az utcán Frankievel, úgy dönt, hogy meg akarja tapasztalni az ÉLETET még mielőtt véget érne, azt akarja, hogy ne úgy menjen el, hogy ne emlékezzen rá senki, ne hiányozzon senkinek. *.* Természetesen, My Chemical Romance-fic lévén, felbukkan benne az MCR teljes legénysége, ám mivel az egész a múltban játszódik (Frank is még csak 17), ezért még nincs meg a banda, meg semmi ilyesmi. Azt olvastam, hogy az írója (aki egyébként amerikai) átírja regénnyé, amit meg is tudok érteni, mert tényleg nagyon szép történet, és akár totál elvonatkoztatható az MCR-től. De persze így is jó. :) Csak van egy bökkenő... 67 fejezetet van csak lefordítva a 102-ből! :o Ez egész eddig nem izgatott, de ma megnéztem, hogy az utolsó fordítás augusztusban került fel... Ergo... :( Egyébként olyan rossz látni, hogy úgy ki van halva az a fórum... (Mondja az, aki életében nem írt oda egy betűt se, csak olvasgatni szokta. xD) De hát nem tudok mit csinálni, úgyhogy majd gondolom elolvasom a maradék fejezeteket angolul.

Volt hétfőn Cine-Java Filmklub, meg igazából múlt héten is volt, csak nem írtam róla. Tim Burton volt a téma. :) Megnéztük az Ollókezű Edwardot, projektorról, piciben... Nem volt szegény mozi most a technika magaslatán, azt mondta a nő, hogy csak így tudták megoldani. Ja, és angol volt. Eddig szinkronnal láttam mindig, de mit ne mondjak, nem volt egy nehéz nyelvezete. xD Szokás szerint nagyon édes volt, még mindig imádom a filmet is, Johnny Deppet is, meg Tim Burtont is! :D Ezen a héten meg beszélgettünk róla. Tanulság kettő volt, az egyik, hogy túl sokat tudok Tim Burtonről, mert nem mondtak olyan sok újat, a másik pedig, hogy meg kell néznem a Batman visszatért! xD Az előadás háromnegyedében Edwardot hasonlítottuk össze az előbbi egyik főbb szereplőjével, Pigvinjével. Szóval, jelenleg nagyjából mindent tudok arról a filmről, csak épp látni nem láttam. xD Majd bepótolom. :) Aminek nagyon örültem, hogy megnéztük Tim Burton debütáló kisfilmjét a Vincentet. :) Annyira szeretem ezt az egész Burton-világot! :D Azon gondolkoztam, hogy mióta, és rájöttem, hogy kb. azóta, hogy láttam Johnny Deppet nélkülöző filmjeit is. Ez így hülyén hangzik. Johnny a kedvenc színészen, szóval nem vele van bajom, vagy azokkal a filmekkel, mert egytől egyik fantasztikusak, hanem épp ellenkezőleg. Valahogy inkább Johnny Depp-filmekként gondoltam sokáig rájuk. Aztán jobban megismertem a hamisíthatatlan Burton-stílust is. :) Kaptam anyukámtól névnapomra, előre Karácsonyi lidércnyomásos táskát, aztán azzal mentem mindkét alkalommal a filmklubra, és a szervező nő nagyon meg is csodálta "Itt a fan."! :D Tényleg nagyon klassz. :) Már Olaszországban is nagyon tetszettek ezek a táskák, csak akkor még nem láttam a filmet. :S Biztos szimpatikus lettem a nőnek, mert nagyon rendes volt, miután könyörgő szemekkel előadtam a hétfő este megkoronázásaként a problémámat a portán, miszerint sikeresen beleejtettem a pendrive-omat a potom 3 méter mély szellőzőaknába. xD Nem is én lennék... De nagyon rendesek voltak, és másnap délelőttre (felhívtak rajzórán!) már ki is szedték nekem. :L

NAGYON BOLDOG 17. SZÜLINAPOT RITÁNAK, ÉS FELELŐSSÉGTELJES NAGYKORÚSÁGOT KRISZTÁNAK! :D:P

Nem hiszek semmiben

Vettem egy barna platform csizmát. :D Nagyon-nagyon odavagyok érte, ráadásul tök olcsó volt! :D Már csak annyi a feladat, hogy megtanulok benne járni. Vagyis, amúgy is meg kéne tanulni járni, mert azt nem annyira tudok. xD A nagymamám karácsonyi pénzén akartam venni, de ahogy reagált rá, úgy érzem, át kellene csoportosítani... Elkezdte, hogy fél attól, hogy elmegyek ilyen punkos vonalba, mert húúú már az ujjatlan bőrkesztyűm is, jajj... >( Pedig nem is punkos. Akkor már glam rockos inkább, bár az sem, mert nem csillog és nem lila, mint Brian Slade-é a Velvet Goldmine-ban. De szép. :) Szeretni fogom, tudom. :D Még egy problémám van vele, sajna. Bátorságot kell gyűjtenem ahhoz, hogy felvegyem a halál konszolidált sulimba... De fel fogom, most kit érdekel? Annyira utálom, hogy nálunk nincs senki, aki legalább kicsit is extravagáns lenne, hogy ne lógjak ki konkrétan az egész Katona diáksága közül, ha egyik nap beállítok egy +10 centis telitalpú csizmában... Amióta elballagtak tavaly az utolsó egyéniségek, azóta stagnál az egész... Nálunk nincsenek különcök, basszus egy darab emósunk nem volt anno, még mutatóba se! Mindenki átlagos. Lehet ám, hogy ez az egyik bajom az egésszel... Úgy érzem, hogy megfulladok ott, mert mindenki ugyanolyan, nekem meg pl. nincs akkora bátorságom, hogy nagy levegőt vegyek, és pont én legyek az, aki kitűnik a tömegből. Szeretnék érdekes és különc emberek között lenni-élni. Vonzz a deviancia. xD Az egyetlen esély erre már megint az, hogy majd elmegyek egyetemre. Már megint ez az opció... Áááá, ki kell találnom valamit, mert nemnemnem szabad másfél évig álmodoznom élet helyett!

Egyébiránt, immár minden titkon szövögetett álmom a 30 Second to Mars koncertről széthullott, tekintve, hogy ad1, 15 ezer forint lenne kijutni, míg a jegy csak 8 ezer... ehmm... ad2, nincs jegy!! Nincs! :'( Szar érzés, már megint... De ezt is túl fogom élni, mint a Snow Patrolt meg a Franz Ferdinandot... Ja, meg márciusban a Mikát is túl fogom, mert ilyen költségek mellett hasonlóan esélytelennek érzem. Mi leszel, ha nagy lesz? Hernádi Szabolcs - életművész. És megyek minden koncertre, mint ő. Ez az életcélom. :D

"I believe in nothing
Not the end and not the start
I believe in nothing
Not the earth and not the stars
I believe in nothing
Not the day and not the dark [...]
I believe in nothing
Not in sin, not in God
I believe in nothing
Not in peace and not in war"

Most megint Jared Leto-mániám van. Meg is néztem tegnap a Nagy Sándort is. Éééééééés annyira szerettem most benne! :D Meg szép is volt! :D Meg a film se volt rossz! :D (Háttérinformáció: Elsőre az eunuchnál csak Hephaisztiont, alias Jaredet utáltam jobban, akit emellett kifejezetten csúnyának tartottam, és nem tudtam napirendre térni afölött, hogy NAGY SÁNDOR, A HÓDÍTÓ történetéből gay-filmet csináltak, ráadásul még Akhilleuszt is buzisították benne. xD Mert, már nem azért, de... :Ł Persze, ekkor még azt se tudtam, ki az a Jared Leto. :D)
Aztán, ami "fontos" még az a hihetetlen fanfic-láz, ami Edittel hatalmába kerített minket. xD Elolvastattam vele az Édes zűrzavart, mert az Ville Valo-fic és ő nagyon szereti a HIM-et, aztán belekezdett a személyes kedvenc Páros Párosba (Placebo: Brian, Steve Hewitt) is, aztán mostanra már biztos végzett az I'm Okay-jel (My Chemical Romance: Gee), s már előre ajánlottam neki azt, amit én olvasok most, az In 102 Languages, I Love You-t (My Chemical Romance: Frankie). Közben meg Merengő Fórum fénypontok. xD Összességében nagyon durva. :D Viszont annyira élvezem! :D
Jaaa, és újabban Szexi vagy nemet nézek anyukámmal. xD Viva La AFC Tomi! ;D