SURVIVOR aka KAMICamp

Augusztus 2-5. között zajlott le a Kecskeméti Anime Meet tőserdei tábora, összesen 16-an vettünk rajta részt. Hétfőn fél 11 körül értem ki vasútra a hatalmas csomagommal, amiben esküszöm nem vittem annyira rengeteg cuccot, de az ágynemű és a két törölköző csak ebben fért el. :'D Az állomáson összeismerkedtem Dorkával és Mesivel, akikkel ugyan találkoztam már szombaton az arborétumos kamin, de akkor elmaradt a bemutatkozás. :S A vonaton Mai (továbbiakban Molly :D) szólt, hogy van hely mellettük, üljek oda hozzájuk. Leültem és elkezdtünk beszélgetni. Ha rövid akarnék lenni, elég lenne annyit írnom, hogy innentől négy napot megállás nélkül végigbeszélgettem Mollyval és Sayával. xD Viszont én nem akarok rövid lenni. ^^

Lepakolás után tudatosult bennünk, hogy a meghirdetett 5 ágyhely valójában csak 2 + 1 franciaágy, s a ház maga is elég kicsi, így a földön is csak hering-stílusban lehet elférni. Ez azonban a kisebbik gond lett volna, ugyanis hamarosan megtudtuk, hogy fürödni csak az udvar közepén elkerítés nélkül álló kerti zuhanyzónál lehet. :o Nos, még ha mindenki bent is marad addig a házban, amíg valaki zuhanyzik, akkor is vannak körös-körül szomszédok! Látszik, hogy fiúk szervezték a tábort, már nem azért. xD Úgyhogy végül inkább a mosdókagyló segítségével oldottuk meg a fürdést, valamint kedden a strand zuhanyzójában. Hát, azt kell mondjam, ennyire még sosem örültem a fürdőszobánknak, mint mikor tegnap hazaértem. :F Mivel az ebédet mindenkinek magának kellett intézni, miután szembesültünk a nomád körülményekkel, Molly és Saya elmentek ebédet szerezni, én pedig leültem az otthonról hozott kosztommal Dorkához, Mesihez, Almihoz és Bellához. Ők újak, úgyhogy gyorsan megismerkedtem velük. :) Ebéd után mindannyian nekiálltak mangát olvasni, úgyhogy én is választottam egyet a házigazda, Zalán 119 mangája közül. Elkezdtem az Élnit, de kb. a negyedéig jutottam, mert után visszaért Molly és Saya, s elkezdtük a végeláthatatlan beszélgetést a fúriafűz alatti pléden heverészve. Egymástól függetlenül én ugye most néztem újra az összes Harry Potter filmet, Molly most olvasgatja újra a könyveket, és Saya is épp elkezdte újranézni a filmeket, szóval akármiről beszéltünk, folyton visszacsatoltunk a HP-hez, valamint megállás nélkül a filmekből és/vagy a könyvekből idézgettünk. :D Valamelyik nap Molly alkotott is egy táblát, és kiragasztotta a sátrunkra: Harry Potter meet. xD A délután folyamán rendszeresen zaklattuk Koolát és Dai-t azzal, hogy mikor lesz már bemutatkozás, mert nem ismerjük az új lányokat, de mindig a "majd" választ kaptuk, és végül az egész elmaradt, ahogyan a meghirdetett "A környék felfedezése is". :S Bent, a sötét nappaliban elkezdődött a non-stop videojátékozás, ami az egész táborunkat jellemezte, valamint közben elkezdtek laptopról animéket nézni. Mivel úgy volt, hogy egy egészestés anime levetítése lesz az esti közös program, így mi inkább az előtérben folytattuk a beszélgetést, ám egy idő után kiderült, hogy a vetítés elmaradt, inkább a megkezdett sorozatot nézik. Abba viszont mi már nem tudtunk bekapcsolódni. :S Miután végeztek vele, most már tényleg együtt nekiültünk az Occult Academynak, de egy rész után villanyoltás következett (és pár óra múlva el is aludt mindenki xD). A délután folyamán Molly és Saya meghívott a sátrukba, amit örömmel el is fogadtam, látva a benti tömegnyomort. :D

Másnap felkeltünk fél tízkor, reggeliztünk és elkezdtünk készülődni a strandhoz. Páran, köztük Molly, Dai és Xeaph is, otthon maradtak különféle okokból, ám mi lelkesen elindultunk, Koola vissza is kiáltott az otthon maradóknak, "Este hét körül jövünk!". A strandon először nagy közös labdázásba kezdtünk a hideg medencében, majd kb. egy óra múlva a társaság fele fogta magát és elindult vissza a szállásra. :o Mi elmentünk Sayával ebédelni, aztán pedig vissza a vízbe, s mire kijöttünk, rajtunk kívül már csak Mesi és Bella maradt a strandon. Sayával még meglátogattuk a termál medencét is, utána zuhanyzás (♥), és lassan visszaballagtunk mi is a házhoz. A többiek épp a lányok pici, leeresztett redőnyű, villannyal megvilágított szobájában szaunáztak, úgyhogy mi is csatlakoztunk hozzájuk. Immár mindenki megismerkedett mindenkivel, és nagyon jól elbeszélgettünk. :) Én közben csináltam neskávét, amihez kértem Dai-tól cukrot, ami sajnos só volt, de szerencsére megúsztam hányás nélkül. xD Csináltam egy újat. ^^ Utána kintről szóltak, hogy kezdődik az animevetítés, úgyhogy kivonultunk. Megnéztük a hat részes Murder Princesst. Nem volt rossz, bár néhol elég sablon volt, és a felirat olyan szintű helyesírási és fogalmazási hibáktól hemzsegett, hogy azt már nem bírtuk megállni röhögés nélkül. xD Közben hatalmas vihar tört ki, csak úgy csapkodtak a villámok. Gyorsan kirohantunk a sátrunkba, bementettük a cuccainkat, és megágyaztunk magunknak az előszoba kövén. Dai és Xeaph olyan rosszul aludt előző este a konyhában, hogy erre az estére inkább a sátrat választották. Mivel aggódtunk az életükért, Zalán egy szál gatyára vetkőzött és kivetette magát az esőbe, ám pár pillanat múlva visszarohant: "Nem lehet kijutni!". Erre Molly felpattant és hősiesen kirohant a viharba és elkezdett kiabálni Dai-ék sátra előtt, hogy "Gyertek be, meg fogtok halni!!". Ám ők inkább kint maradtak, mi pedig reszkettünk az életükért. o_O

Másnap délelőtt, miután is mindenki életben maradt, azokkal akiket le lehetett választani a konzolról, elindultunk egy kis kirándulásra a környéken. Fagyiztunk, aztán a csoport elindult megkeresni a játéktermet. LOL xD Mi pedig, mivel Sayának pénzt kellett felvennie, megérdeklődtük a boltos nénitől, merre van a legközelebbi takarék szövetkezet. Elirányított minket egy irányba, azzal, hogy 10-15 perc séta, és ott vagyunk. Így tettünk jó nagy kerülőt, majd újabb útbaigazítás után ráléptünk a helyes útra, és átsétáltunk Lakitelekre. xD Útközben hozzánk csapódott egy haláli aranyos kutyus, akit el is neveztünk Tapmancsnak/Siriusnak (igen, még mindig HP :D). Útközben megpihentünk párszor, de úgy egy óra alatt el is értük a takszövet. xD Mielőtt elindultunk volna visszafelé, Saya még bement egy boltba, addig mi Mollyval játszottunk falusi vagány csajosat, és a közért előtt kis padon D'espairsRay-t hallgattunk a mobilomról. xD Egyszer csak elhaladt előttünk egy család, és hát Sirius nem ott hagyott minket értük?! A kis hűtlen... :@ Bár jobb volt így, mert rossz érzés lett volna, ha nekünk kell elküldeni. :( Pedig Saya vett neki pástétomot is, amit végül mi ettünk meg reggelire másnap. Hazafelé, mivel már órák óta ebéd nélkül bolyongtunk, betértünk még egy boltba túrirudit és Hello Kitty-s jégkrémet venni, ami Molly szavaival élve úgy nézett ki, mint egy rózsaszín műf*sz. xD Meg Sayával még vettünk egy-egy könyvet is. :D (én: Katherine Paterson: Híd Terabithia földjére, 399Ft) Aztán fél négy körül sikeresen vissza is érkeztünk. :D Nekiálltunk ebédet főzni, aztán a kajánkkal kiültünk az udvarra. Nagyjából vacsoráig kint beszélgettünk, időközben egyre többen csatlakoztak is hozzánk, nagyon jó volt. ^^ Utána elkészült a tábortűz, így hát körbeültük, s nekiláttunk nyárson megsütni a vacsoránkat. Közben Zalán felvetette, hogy meséljünk rémtörténeteket. Mesélt Eszter néniről, akinek ezüst fogai vannak és csak pár szál haja, a szomszédban lakott, de három éve meghalt, és mindig megette Zalán chipsét. Innentől beindult az Eszter néni-mánia, aminek a csúcspontja az volt, mikor fél 11-kor egy idős néni elbaktatott a házunk előtt. xD A szúnyoginvázió miatt végül csak mi hárman, valamint Dai és Xeaph maradtunk a tűz körül. Idővel elkezdtük őket arról faggatni, hogy mikor lesz a meglepetés program, ám kiderült, hogy elmarad, akárcsak az anime és zene kvíz, ez most épp Koola fáradtsága miatt. Nem baj, végül mi öten felkerekedtünk, hogy elindulunk sétálni, beszóltunk a kockáknak is a házba, hogy lehet csatlakozni, de végül csak Almi tartott velünk. Éjszaka már nem volt lelki erőnk kicuccolni a sátorba, így megint csak az előszobában töltöttük az éjszakát. Mi olyan kettő körül békésen elszenderedtünk a pittyegés-Action!-zene-pittyegés mellett, a nappaliban azonban "Utolsó este, használjuk ki!"-elven ötig bambulták a videojátékokat. xD

Az utolsó nap délelőttjét végigfetrengtünk az előszobában, beszélgettünk, majd később a lányok is csatlakoztak hozzánk. :) Mivel senkinek sem volt hangulata főzni, együtt elmentünk a strand melletti büfékhez ebédelni. Vettünk Sayával barackos-túrós óriáspalacsintát csokiöntettel. Izgalmasan hangzik, mi? :D Utána fent összepakoltunk és a maradék időben még beszélgettünk egy kicsit hármasban az udvaron. :) Elképesztő mennyiségű közös témánk volt, egyébként, az állandó Harry Potteren kívül beszélgettünk mi mindenről, a musical színészektől Johnny Deppen, Nikki Sixxen és a sulin át a mindenféle japán és egyéb zenékig mindenről. :D Akármennyire kis elbénázott szervezésben zajlott a tábor, én nagyon élveztem! :) Roppantul örülök, hogy megismerhettem Mollyt és Sayát (az eddigi "Szia, Mai/Saya vagyok!"-nál mélyebben xD). Köszönöm Nektek ezt a fantasztikus négy napot! ^^

Képek:
1.: A SURVIVOR túlélői. :D Én vagyok baloldalt a legszélső leányzó. xD
2.: A gyönyörű táblánk a sátron. :D
3.: Saya a fagyizó melletti faházikóban.
4.: Molly és Tapmancs. *.*