Sayanap

Szombaton Kata 20. szülinapjának alkalmából KamiNap került megrendezésre. :) Reggel találkoztunk a kamisokkal a vasútállomáson. Nomint kicsit megvárakoztattam, de a vonatot kényelmesen elértük. Olyan háromnegyed óra volt az út, addig beszélgettünk mindenféléről. Jászszentlászlón már ott várt minket Kata, aztán az anyukája kétszeri fordulóra elvitt minket a panzióba, ahol a szülinapi hepaj megrendezésre került. Mivel mi Nominnal az első turnussal mentünk, a helyszínen úgy döntöttünk kicsit körbenézünk a környéken, amíg a többiek is megérkeznek, úgyis Molly is nagy munkában volt még. Egy bácsi, miután megbizonyosodott róla, hogy tudunk magyarul, ajánlott nekünk egy tanösvényt, meg is mutatta hol kell bemenni, és hol fogunk kijönni. Gondoltuk, tíz perc alatt megjárjuk, miért ne? El is indultunk, először egy tó felett mentünk át egy fapallón, amin egy ijesztő megcsúszásom után csak összekapaszkodva mertünk tovább araszolni. Miután kikeveredtünk, annyira belemélyedtünk a beszélgetésbe, hogy egyszer csak arra eszméltünk, hogy már rég ki kellett volna érnünk, de ehelyett mi valami saras kocsiúton baktatunk... Ekkor rájöttünk, hogy valószínűleg eltévedtünk. xD Sétáltunk, sétáltunk a puszta közepén, néha fel-fel tűnt egy-két emberalkotta építmény, azonban az egyik sem a mi panziónk volt. Egyszer csak egy keresztúthoz értünk, ahol briliáns földrajztudással kiokoskodtuk, hogy merre menjünk, abból, hogy milyen szögben jöttünk el, merre kell tartanunk, valamint hogy a másik út közelében fekvő távoli tanya mellett nincs tó. Ahogy mentünk tovább, egy autó jött szembe, s mi elhatároztunk, hogy kérünk útbaigazítást. A kocsi lassított, én pedig közöltem, hogy egy panzióban vagyunk, és eltévedtünk, mire a bácsi megszólalt, hogy "Tündérbogárkáim, éreztem, hogy eltévedtetek!". Ekkor esett le mindkettőnknek, hogy ez az a bácsi volt, aki ajánlotta nekünk a tanösvényt. xD Mondta, hogy csak tovább, amerre az út kanyarog, jó fele megyünk, de siessünk, mert a lányok már keresnek minket. Mikor már csak pár méter választott minket el a panziótól, hallottuk, ahogy Molly valahonnan a tanösvény közepéről Nomin nevét kiálltja. Jeleztünk, hogy még élünk, mire először azt a választ kaptuk, hogy menjünk a hangja után, de végül inkább úgy döntöttünk, megvárjuk őket ott. Molly előrebocsátott nekünk egy-egy seggbe rúgást, ami hálisten elmaradt, de elérte, hogy úgy érezzük magunkat, mint két rossz kisgyerek. xD

Nomin a Bánat Mocsarában ^^

Együtt visszasétáltunk a házhoz, aztán beszélgettünk addig, amíg Katáék meg nem érkeztek az ebéddel. Akkor mindenki asztalhoz ült, először megküzdöttünk a rántott hús életlen késsel való szeletelésével, aztán pedig következett a a szülinapi túrótorta. Utána nekiálltunk beszélgetni, illetve végignézegetni a lányok X-Japan photobookjait. Hiába volt kaminapnak kikiáltva az összejövetel, mangát végül senki sem hozott, ráadásul a békebeli panziós tévén sem sikerült beüzemelni a konzolokat... Most mondjam azt, hogy én nem bántam, hogy így alakult? :) Volt viszont táncszőnyeg, amit most próbáltam ki életemben először, és nagyon béna voltam, mint ahogy számítottam is rá. xD Aztán nekiálltunk közösen társasozni. Valami olyat játszottunk, amihez logikázni kellett volna, de nem nagyon kötött le, úgyhogy csak húzogattam és rakosgattam a kártyákat ahogy jöttek. De poén volt, mondták, hogy válasszam ki azt a karaktert, amelyik szimpatikus, így hát Orgyilkos lettem, majd építettem Szellemházat és Temetőt Fogadóval, ahol húsos pitét szolgálnak fel. xP Közben kapcsoltunk be zenét háttérnek, mire Stofi kérte, hogy valami rockos legyen. Mondta Molly, hogy nézzen már ránk, mi mást raknánk be? Erre közölte, hogy például belőlem nem nézi ki, hogy rockot hallgatok... Köszönöm, Stofi! ^^ Aztán nagy sokára véget ért a játék, aminek be kell, hogy valljam, örültem. xD

Martin, Kata, Ádám, Spali

Kimentünk a konyhába kávét főzni, de mivel nem volt kimérő, ezért saccra raktuk bele a vizet a gépbe. Ennek eredményeként ömlött a kávé mindenfele, még a bögrét sem tudtuk úgy kiszedni a főző rész alól, hogy ne folyjon ki még egy tetemes adag. Nem is jutott mindenkinek belőle, de mostohatesóm, Gergely átengedte nekem az övét, amiért nagyon hálás voltam. :) Utána Kata, Molly, Nomin és én nekiálltunk szendvicseket készíteni vacsorára. Evés után folytattuk a játék előtti foglalatosságokat, mi például beszélgettünk. Egyszer csak észrevettük, hogy Spali és Ádám az asztal másik végén azt parodizálják ki, ahogy egyik oldalon Nomin és Molly, a másikon pedig Kata és én fossuk a szót levegővétel nélkül. xD Közben Kata elment beizzítani a tracklistet az esti Kamikaze-jellegű J-Rock bulihoz, így átültem Molly és Nomin közé. Valahogy sikerült elvinnem a hülye paranoiáimmal a beszélgetést ilyen nagyon lelkizős irányba, aminek eredménye újabb parodizálás volt, majd megkaptuk Spali és Ádám férfiasan egyszerű megoldási javaslatait is. xD Időközben Kata anyukája készített nekünk nagyon finom bólét is, utána elment, s hamarosan vendéglátónk pár nem kamis barátja is.

Végezetül pedig kezdetét vette a buli! Pár szám után egy Girugämesh dal következett, amire valakinek az az ötlete támadt, hogy térdelve headbangeljünk rá. Naná, hogy mind a négyen benne voltunk! xD Nagyon nagy volt, de utána mindenki a nyakát fájlalta, illetve szédültünk is. Ennek ellenére a buli alatt még többször megismételtük ezt a mutatványt. Félidőtájt Nomin nagyon elfáradt, így fel ment pihenni, s Molly is egyre hosszabb és hosszabb ideig "nézte meg, hogy van". Azért pár számra sikerült őket még lerángatnunk, hiszen a Gackt: Vanilla kihagyhatatlan, illetve Molly állta a szavát, hogy Sex Machinegunsra tombolni fog. xD Kata, Spali, Ádám, Gergely és én a végéig álltuk a sarat, ami nem kis teljesítmény, ha belegondolunk, hogy hat órányi zene ment végig. Az egyik kedvenc jelenetem volt, mikor a Gackt: Jesus és D'espairsRay: Lost in re:birth között megszólalt a Vampire Knight második openingje, ami olyan szinten jelentett groteszk váltást, hogy Katával, komoly röhögőgörcsöt okozva ezzel a fiúknak, nekiálltunk balettozni rá. xD Bár a táncikálásaink eleve viccesek voltak, ugyanis szerintem a lelkes hét fős partyarc-gyülekezetünkből igazából senki sem tud valami nagyon jól táncolni, de azért igyekeztünk. ^^ Közben a többiek fent számítógépes játékoztak laptopon (hiperkockaaa), meg filmeket néztek. A vége felé már előre megnéztük, milyen számok fognak következni, és a nagyon erős blokkokra rápihentünk. Egyre ritmustalanabb ringatózást eszközöltünk a dalokra, amiken Nomin jókat szórakozott, mikor néha lenézett ránk. Hajnali négy körül, mikor már alig volt pár dal hátra, már konkrétan csak ültünk egy-egy széken és próbáltuk bealvás nélkül elviselni az ordító zenét. Csöppet mazochisták vagyunk, na... Azt hiszem, összesen két szám maradt csak ki, de helyettük időközben Gergely igényelt Nightwisht és Death Note-os számokat, szóval mennyiségre meg voltunk. xD Végül levezetőnek beraktuk Hyde Evergreenjét, amire szépen elsasszéztunk aludni.

Három és fél - négy óra alvás után nagy nehezen levonszoltuk magunkat, de fájt mindenünk, legjobban a nyakunk. xD Próbáltunk valamit pakolászni, de leginkább csak a lufikat gyilkoltuk le. Aztán megérkezett Kata anyukája, hogy kiszállítson minket a pályaudvarra. Először a fiúkat vitte, s annyira elment az idő, hogy a következő turnussal, azaz Mollyval, Nominnal, Grass-szal és velem már autósüldözésbe illően száguldani kellett. Egy osonó útvonalon, a házak között rohantunk a sínek felé, hogy elérjük a vonatot. A kalauznő ránkiálltott, hogy álljunk meg, mert elüt a másik vágányon közlekedő vonat, amit mi észre sem vettünk... Hálisten, épségben feljutottunk a járatunkra, ahol viszont a néni elkezdett összeszidni minket a vakmerő akciónk miatt, illetve rémtörténetet mesélni egy vonatbalesetet szenvedett lányról... A pályaudvarra kijött értem és Gergelyért Hajni, aztán hazavittük Mollyt is. :)

Nagyon-nagyon jó buli volt! Hihetetlenül jól éreztem magam Veletek. ♥ Még sok-sok ilyet! És, természetesen, itt is:

Nagyon Boldog Születésnapot, Kata! :) ♥