Halloween

Pénteken volt iskolabálunk. Fénykorunkban évi kettő volt, de a tavalyi nem túl sikeres őszi után (Amit amúgy mi szerveztünk, és halálosan meglepődtem, de még beszámolóm is van róla!) a tavaszi elmaradt. Hát, meg kell mondjam, most is elég lapos buli sikeredett... A meghirdetett koncertek elmaradtak, és kevesen is voltunk. Bár azért én jól éreztem magam. :)

Az egész ötkor kezdődött, nekünk háromnegyed hatig táncunk volt, utána pedig nekiálltunk megcsinálni a sminkünket a mosdóban. Merthogy mindenkinek be kellett öltözni! (Hálisten 90%-ban meg is tettük.) Mivel este Vámpírfilmek Éjszakájára mentünk, nekem meg amúgy sem volt kedvem sokat költeni a jelmezemre, vettem egy vámpírfogsort, eljöttem piros-feketében, csizmában, hosszú fekete kabátban, aztán annyi volt. Meg kifestettem a szemem iszonyatosan feketére. Edit pedig beszólt, hogy nem is sokban különbözök a hétköznapi kinézetemtől. xD Ő és Kriszta cicák voltak, bár utóbbi sikeresen otthon hagyta a fülét, de így is nagyon kawaii volt. Miután elkészültünk, nekiálltunk fotókat csinálni.

én, Kriszta, Edit, Rita

Nem, Rita NEM útszéli prostinak öltözött, hanem boszorkánynak, de ember legyen a talpán, aki ezt megmondja. xD Egyébként, Edit nem ismerte meg őt, mikor először odament hozzá ebben a szerelésben. :D Mondjuk ez jól jöhetett, mert szegényke beteg volt csütörtök-pénteken, aztán egész bál alatt bujkált a tanárai elől, nehogy meglássák, hogy ide bezzeg eljött. Ahogy ott ácsorogtunk, odajött hozzánk Norie-chan, hogy csináljunk közös képet. Yukatát viselt, és olyan gyönyörűszép volt! :)

Utána elkezdtünk beszélgetni, Norie-t rendesen megleptem, mikor elkezdtük megtárgyalni, milyen zenéket szeretünk, és közöltem vele, hogy ismerem a kedvenc együttesét, az Arashit. Nézett rám nagy szemekkel, mire még felsoroltam neki pár J-Pop együttest. xD Utána elmagyaráztam, hogy nagyon szeretem a japán zenét, bár én inkább rockot hallgatok. Ő sajnos nem ismerte az én kedvenceimet. :( Aztán, kaptam Norie-tól gyönyörű evőpálcikát ajándékba. *-*  Krisztának sajnos nem sokára indulnia kellett, mert ő még hazament a következő programunk előtt. Miután elment, Norie-val leültünk a termünkkel szembeni kőpadra, ahol majdhogynem a bál háromnegyedét töltöttük. Nagyon sokat beszélgettünk, végre volt elég időnk arra, hogy leküzdjük a nyelvi akadályokat, amire a tízperces szünetek eddig nem voltak elegendőek. Próbáltam mindent magyarul mondani neki (tőszavakban), utána amit nagyon nem értett, azt lefordítottam angolra. Ezenkívül mutatott képeket is a fényképezőgépén a családjáról, barátairól, búcsúztatójáról. Valamint élőben meg tudta mutatni az egyik srácot, aki tetszik neki a sulinkból, s hosszas ügyeskedés után, még fotót is tudtam neki csinálni róla! Kiderült, hogy mindkét srácot, aki tetszik neki, ugyanúgy hívják. xD Nagyon jó volt végre jobban is megismerni Norie-t. Annyira szeretem ezt a csajszit! :D

Kicsit késve bár, de megérkezett Petra, valamint Kitti és barátja. A lányok Törpilláknak öltöztek! :) Hamarosan lecsapott ránk az angol tanárom, hogy menjünk jelmezversenyre, nagyon jó lesz, rock zenére kell végiglejteni a termen. Belementünk, mindanyian. Edit egyezséget kötött a tanárnővel, hogy cserébe kareoke-znia kell velünk. A versenyen sajnos egyikünk sem ért el helyezést, pedig olyan szépen vicsorogtam a zsűrire a fogaimmal... Mondjuk a velőtrázóan sikoltó halott menyasszonyok mellett esélyünk sem volt. xD Utána bementünk Norie-val a kareoke-hoz, amit régi kedves iskolatársunk, Norbi csinált idén is. :) Mivel Edittel már énekelni szerettünk volna, elindultam megkeresni Petráékat, de végül ott ragadtam a mosdóban Nominnal és barátnőivel rémtörténeteket mesélni. Nomin egyébként boszorkánynak öltözött. De a vámpír elkapta.

Ahogy Editcicát is... Majd ellopta a füleit a maga számára, és bumm, így lett a vámpírmacska! xD

Végül összeszedtük Petrát és a tanárnőt is, majd együtt elénekeltünk két Nirvana számot, hálisten a mikrofon nem nagyon került a közelembe a mutatvány közben. xD Utána lassan szedelőzködni kezdtünk, mert a bál csak tízig tartott. Elbúcsúztam Norie-tól, utána nekiálltam összeszedni a többieket. Végül külön indultunk el Nominékkal, de útközben egyesítettük csapatainkat, s reménytelen kutatásba kezdtünk kaja és kávé után. Megismerkedtünk Nomin barátnőivel is, akik nagyon aranyosak voltak. :) Végül majdnem utolsó pillanatban ugyan, de beestünk az első vámpírfilmünk vetítésének kezdetére... De erről majd a következő bejegyzésben! :)

Az utolsó két képen a Hupikék Törpikék láthatóak, valamint az unaloműző foglalatosságunk Nominnal. xD