Valentin-napon

Hello, ma van a névnapom! xD Amúgy boldog Valentin-napot mindenkinek! :)
Nos, tehát. :D Pénteken voltunk Nova Prospect akusztikus koncerten, ami nagyon-nagyon jó volt. :) Sokat hallgattam a számaikat a napokban, és hát egyre jobban tetszik. Bé szavamra büszke vagyok Kecskemétre! :D A koncertre gyalog szándékoztam menni, de hatalmas köd szállt le, úgyhogy az eleve fél órás késésemet is kompenzálandó, a busz mellett döntöttem. Várakoztam hát a megállóban, és mikor 5 perccel hamarabb odaért a kedves jármű, gyanútlan örömmel ugrottam fel... Elindultunk, aztán megyünk, megyünk, és a busz egyszer csak elkanyarodik! Ebben az a durva, hogy egyenesen kellene haladnunk egészen a központig. Gyorsan felpattantam, elkezdtem fel-alá szaladgálni a buszban, hogy kiderítsem, mire szálltam fel, és hol tudok a Malomhoz legközelebb leszállni. Egy bácsi kedvesen felvilágosított, hogy hát, már csak a végállomáson... Jepp. Úgyhogy felhívtam Petrát, hogy induljanak el értem, mert elvisznek a rézfaszú baglyok a ködös éjszakában... Azt mondta, oké, csak megvárja Krisztát, én is induljak el az Rákóczi úton a központ felé. Kár, hogy én csak a Nagykőrösire jutást ismertem... De hát, oké, megpróbálom. Először két kislányt kérdeztem meg, akik kedvesen elmondták, hogy jutok el a Rákóczi útra, ami annyira nem is az volt, mert a Nagykőrösi. :D (Amivel amúgy az volt a probléma, hogy nem elég kivilágított.) Elindultam tovább. Jött szembe egy középkorú, szemüveges néni, elkezdtem volna megszólítani, hogy "Elnézést, elnézést!", mire keresztül nézett rajtam! Nem tudom még mindig mire vélni. Oké, hogy platform csizmában voltam, meg erősen ki volt húzva a szemem, de azért nem valami romlott rockribancnak néztem ki, szerintem... Szóval nagyon kösz, mindenesetre. A következő szembejövő ezzel szemben nagyon kedvesen adott - végre megfelelő - útmutatást, még örült is nekem. :D És most megjegyezzem, hogy egy talpig feketébe öltözött, gothrockernek kinéző csaj volt? Érdekes következtetéseket lehet levonni... Na, de menjünk tovább. Megálltam a zebránál, várva a zöldre, mikor a mögöttem lévő rosszhírű parkból hirtelen egy csapat fiú kezdett kiszállingózni. Miután az összes alak kibontakozott a ködből, alaposan végigmértek, amit az ekkora már paranoikussá vált elmém egyetlen kívánság ismételgetésével próbált kezelni: "Ne arra jöjjenek, amerre én, ne arra!". Hálisten, ők elindultak a vaksötét Nagykőrösin, én meg sikeresen megtaláltam a Rákóczit! :) Nem tudom, jól jártam-e. Köd, sötét, és az egész utcán egy lélek sem járt. Ááá, nem féltem. xD Próbáltam erőteljest rávenni magam, hogy kizárólag az épp hallgatott zene szövegére koncentráljak, és szedjem a lábaimat. ~Lock me up, throw away the key~ És ekkor megláttam egy nagyon Petra-szerű alakot jönni a ködön át kettedmagával, ahogy közelebb érve megbizonyosodtam a kilétükről, kitörő örömmel rohantam oda hozzájuk és a nyakukba vetettem magam. Ezúton is köszönöm a megmentést! :D Utána visszasétáltunk a Malomhoz, ahol hosteskedő Szilvi barátnőnket boldogítottuk egy darabig, miközben bevártuk Editet, aztán pedig elindultunk az Amstelbe. Sajnos ülő helyet nem sikerült szereznünk, pedig nagyon szerettünk volna. Egyébként az Amstel, fellengzősebb nevén Kilele Music Café igazából csak egy kis lyuk. :) Aztán HIM és 30STM aláfestésre kiválogattuk a kedvenc zenészkéinket és jól szemmel is tartottuk őket, amíg ott voltak. ;D Később a zene Lady Gagába fordult, úgyhogy ideje volt kezdeni. A Nova Prospect nagyon jól szólt akusztikusan, nekem még sokkal jobban tetszett ez a koncert, mint a legutóbbi, bár lehet az is közrejátszott, hogy akkor még egyáltalán nem ismertem a zenéjüket. Utánuk egy Z.U.P. nevű együttes következett, akik tényleg nagyon aranyosak és lelkesek voltak, csak hát... egyáltó helyünkben el tudtunk volna aludni ott az első sorban. Britney Womenizertől kezdve Hienen át a Gorillazig midenfélét átdolgoztak a saját stílusukra, ami ilyen afrohangszeres andalító lágy zene volt... Kissé lenyomott minket, el kell ismerni. Két koncert között spanoltak velünk volt iskolatársaink, még az általánosból, és nagyon durva volt, Petrának még a vezetéknevére is emlékezett az egyik, mi meg... :o

Tegnap volt a 20. Keresztény Polgári Bál Kecskeméten. Namármost, a Málta is a szervezői között volt, akiknél meg apukám barátnője dolgozik, így hát az ő két fia, valamint én is be lettem szervezve önkénteskedni. Egyre kellett menni főpróbára, ahol örömmel konstatáltam, hogy angolostársammal, Timivel leszek a büfébe beosztva. Na, de kiderült, hogy még szerepelnünk is kell! Voltak jelmezeink, azt már előzőleg kiválaszthattuk. Nekem sajnos már nem jutott szép, fehér, abroncsos ruha, így egy zöld, bársony reneszánsz ruhában voltam. A próba alatt a hasonlóan totál tanácstalan Gábortól (Hajni kisebbik fia, aki nálam egy évvel fiatalabb) próbáltam mindig megtudakolni, hogy Akkormostmivan?, de rendszerint ő sem tudta. :) Mindketten először csináltunk ilyet, na! :D Nem volt nagy feladatunk, leginkább csak ácsorognunk kellett a ruhánkban, hogy a vendégek megcsodálhassanak minket. Próba utána hazasiettem, és elszántan megpróbáltuk begöndöríteni a hajam, ami viszonylag össze is jött, csak aztán az este végére totálisan kirúgta a hullámokat... Este fél hatra kellett visszamennem. Miután lement a kis "műsorunk", Timivel és Vivivel (előbbi osztálytársa) birtokba vettük a büfét. Gyönyörű tortaszeleteket, sütit és különféle kávékat árultunk. Hát, akármennyire is igyekeztünk, sajnos nem volt túl nagy sikerünk... A király svédasztalos vacsorához kiadós desszertek is tartoztak, amiket még később is ingyen lehetett fogyasztani, így a sütik 90%-át ingyen elosztogattuk. A kávé meg... Rengeteg embert láttam egy "felfedezőutam" alkalmával, akik a bárban vásárolt kávéjukat kortyolgatták. Köszi! Na, de mindegy, összességében nagyon jó volt ez is, mert megismertem jobban Timit, aminek nagyon-nagyon örülök! :) Utána leküldtek a megmaradt bon-bonokat osztogatni a távozóknak. A többi önkéntes fiatal folyton oda járkált kunyerálni belőle, így egyik alkalommal felmentem, megraktam egy tálcát bon-bonnal, és levittem nekik a terembe, ahol már leginkább csak pihentek és beszélgettek. Nem sokára átpasszoltam a feladatot másnak és én is bementem a többiekhez. Itt jegyezném meg, hogy valami eszméletlenül aranyos volt mindenki. Valahogy annyira jó volt ilyen sok emberrel úgy megismerkedni, hogy teljesen pozitívan és előítéletek nélkül álltak hozzám (meg mindenkihez), és így önmagam tudtam lenni velük, és az egész hihetetlenül jó volt. Rég volt ilyen élményem. :) Egy idő után úgy döntöttünk, hogy átöltözünk és felmegyünk táncolni. Ígyhát farmerban-pólóban benyomoltunk a kis létszámú még ottmaradt vendégség közé. :D Először csak leültünk és beszélgettünk, aztán valami egészen... öhm... szokatlan körtánc-szerű izébe kezdtünk, ami a ritmussal pl. még csak köszönő viszonyban sem volt. A mellettem álló Pistivel megállás nélkül röhögtünk magunkon, mire közöltem vele, hogy oké, elég volt, jöjjön, és akkor táncoltunk ketten. Ez sem volt valami profi, de annál a táncnak csúfolt akárminél azért jobban nyomtuk. XD Viszont kiderült, hogy fiú-szerepben fogom meg az partnerem kezét, mire közölte, hogy lassan, de biztosan összezúzom a férfiúi önbecsülését, mert már felkérni is én kértem fel, és most már ő jön. Na, ezek után még ráadásul meg sem engedtem hívni magam vkb-ra. xD Öhmm... :D Utána ittunk vbk-t, majd kisvártatva visszaért apukám a Katonából, ahol karikatúrákat rajzolt a szülői bálon, és indultunk. Meg kell jegyeznem, hogy apukám kb. úgy nézett ki, mint Drakula gróf. :D Bársony frakkban volt, fodros nyakkendőmiazban, ráadásul még a szeme is ki lett húzva, és mindehhez párosult a méltóságteljes siklása, de komolyan, állati volt. xD Amúgy ő, mint korabeli festő volt jelen a bálon. :)

Ende. :)