Hát, ez a hét gyorsan eltelt. Mostanában mind olyan gyorsan telik...Két hónap múlva ilyenkor már tudni fogom az írásbeli érettségijeim eredményeit. Durva. Volt érettségi tájékoztatónk, ahol az igazgató kifejtette, hogy a mi iskolában általában jó érettségik szoktak születni, és 90valamennyi %-ban fel is veszik a diákokat egyetemre, igaz ugyan, hogy olyan rossz félévi évfolyamátlagot az iskola történetében végzős évfolyam még nem produkált, mint mi. Hát, köszönjük a lelkesítést. xD Az átlagon meg biztos sokat segített volna, ha nem egy sértődékeny napóleonkomplexusos biológia tanár tanít minket, aki miatt csomó ember átlaga egyes lett a bukás miatt.
A héten Krisztával átismételtem a daruhajtogatást, mert már nem emlékeztem rá, de mindenképp szerettem volna csinálni párat, így Japánra gondolva, vagy ilyesmi. Aztán előkerestem az általános iskolás színes papírjaimat, amiben az akkori kislány énem csak a szürke (pedig azóta kedvenc szín), a fehér, a fekete és a barna lapokat hagyta a későbbi önmagára. xD Az ezt követő napokban pedig rögeszmés daruhajtogatásba kezdtem, most konkrétan teli van velük a szobám. De hamarosan új kihívás kellett, úgyhogy nekiálltam egyre kisebbeket és kisebbeket hajtogatni, a minimumom végül a 8×8 mm-es papírból készült példány lett, szegényke nem olyan szép, mint a nagyobb társai, de én büszke vagyok rá. xD ♥ Azonban, miután ezt a küldetést teljesítettem, megint kellett valami új, úgyhogy tegnapra Edit hozott nekem origami könyvet és abból hajtogattam pár dolgot. Ja, egyébként a fentieket mind-mind az iskolában, szóval rendkívül hasznosan telt a hetem.
Különböző méretű darvak ^^ (Az ott középen egy ötforintos.)
Balról jobbra, fentről lefelé: japán füles kosárka, koreai-kínai-japán hajó, madár, "vízibomba"/japán labda.
A "madár" az elvileg az egyszerűbb verziójú daru, amit ki akartam próbálni, mert én csak a bonyolultabbat tudtam eddig. De maradok a továbbiakban is annál, mert az jobban tetszik.
.................................................................
Aztán, ezenkívül szokásos érdektelenség a legtöbb dolog iránt. Viszont a Miyavi koncertet már nagyon-nagyon várom. *-* Rengeteget hallgatom mostanában, meg elkezdtem bepótolni azokat a PV-it, amiket még nem láttam. (Imádom Miyavit, de nem feltétlenül a PV-i miatt.) Így akadtam rá a Kekkonshiki no Uta angol feliratos verziójára. A szám eddig is a kedvenceim között volt, de most még jobban bele vagyok szerelmesedve. Egyszerűen annyira mesterien keserű... Nagyon tetszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.