2011. március 11., péntek

Akanishi Jin ♥

Most már mindenképp szeretnék írni egy bejegyzést Akanishi Jinről. Gondolom, aki ránézett mostanában a Plurkömre, a last.fm-emre, a mydramalistemre, vagy csak az Aktuális feliratú dobozkámra itt oldalt, annak már feltűnt, hogy minden téren eluralkodott Jin. Ha tudnátok, mennyire! Ezért is nem írtam eddig... Mert igazából furcsa és kicsit még ijesztő is, mekkora mértékben rajongok érte, annak tükrében, hogy még csak pénteken néztem meg a Bandage-et.

Azt hiszem akkor vesztem el, amikor utána péntek éjszaka rátaláltam az Eternal PV-jére. Mert az már tényleg Akanishi Jin volt, nem pedig Natsu karaktere a Bandage-ből. Nem tudom megmagyarázni, miért, de ezután olyan szinten rám zuhant a Jin-mánia, hogy még én is csak ott tartok, hogy az okait keresem. Ez nem derült égből a villámcsapás volt, hanem derült égből az atomcsapás. Tudjuk, hogy én mindig rajongok, de ennyire durván már rég sikerült bárkiért is... főleg így, rögtön.

Egész héten kb. Jin volt az egyetlen, ami érdekelt. Nagyon dekoncentrált és kedvetlen voltam, az iskolával kapcsolatban főleg, de még a különféle egyéb programjaimmal is. Jinnel ellenben rengeteget foglalkoztam. Elkezdtem nézni két doramáját is, elsőként a Yukan Clubot, ami így az első két rész után egyelőre nagyon nem tetszik, de még próbálkozok vele. Valamint tegnap megnéztem az Anego első részét is, ami már, hálisten, fényévekkel jobb. Meg olvastam Jinnel egy rakat interjút. Nem csak a hangja jó, hanem nagyon szimpatikus, az egész személyisége és az életfelfogása is. El sem tudom mondani, mennyire megfogott ez az ember.

Ez az egyik kedvenc videóm róla. Kis rövidke, de olyan jó ez a szám, olyan szép Jin hangja, olyan meglepően jó az angol kiejtése és annyira jól táncol.



Egyébként, Jin egészen kb. idén nyárig a KAT-TUN tagja volt. Ők az egyik legsikeresebb és legismertebb j-pop fiúcsapat. Én hallgattam ám őket ezelőtt is! Volt egy lemezem tőlük, még japán zenével ismerkedős időszakomból, aztán az tetszett, így, ritkán ugyan, de hallgattam. Most aztán viszont jobban elmerültem a zenéjükben. Nekem komolyan nagyon tetszenek! Van egy csomó kifejezetten rockos számuk, meg úgy eleve, ők eddig a legjobbak az összes j-pop és k-pop csapat közül, akikhez már volt szerencsém. Mondjuk a j-popipar működése továbbra sem túl szimpatikus... Azt hiszem, jó dolog, hogy Jin mert kicsit továbblépni. Ezt a képet egy livejournalon (credit) találtam. Azt írja, Jin ezt szokta elmondani a koncertjei előtt. Szerintem meglehetősen tanulságos.


Ja, és a legkevésbé sem tud érdekelni, hogy Akanishi Jin nem rock, hanem pop.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.