Bőrig áztam. Hazasétáltam a szakadó esőben. Busszal szerettem volna jönni, de végül... Jobb volt ez így.
Fogalmam sincs ki olvassa a blogomat... Mármint, csak néhány emberről tudom biztosan. Nem tudom, még az is lehet, hogy te is olvasod... Nem haragszom, nem sértődtem meg, vagy ilyesmi... Ugyan szomorú, csalódott és kiábrándult vagyok, de ez nem csak miattad vagy emiatt a hülyeség miatt van. Bánom, hogy ilyen helyzetbe hoztam mindkettőnket... Úgy szar ez az egész, ahogy van.
Fogalmam sincs ki olvassa a blogomat... Mármint, csak néhány emberről tudom biztosan. Nem tudom, még az is lehet, hogy te is olvasod... Nem haragszom, nem sértődtem meg, vagy ilyesmi... Ugyan szomorú, csalódott és kiábrándult vagyok, de ez nem csak miattad vagy emiatt a hülyeség miatt van. Bánom, hogy ilyen helyzetbe hoztam mindkettőnket... Úgy szar ez az egész, ahogy van.
Szeretem Mikát. Ezért a számért pedig most még jobban. Mert kimond dolgokat - a saját stílusában. Mert felvállalja, hogy a ő meg a mi személyes hősünk legyen. Több ilyen ember kellene... Vagy csak ilyen emberek kellenének. Persze, ez lehetetlen. Már annak a kevésnek is örülök, aki ezt megteszi értünk. És köszönöm.
"We are young
We are strong
We're not looking for where we belong
We're not cool
We are free
And we're running with blood on our knees
What do they know about us?
Are they thinking of somebody else?
Are they wondering what we might be?
Are they thinking of you or of me?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.