2010. november 3., szerda

Vámpírfilmek Éjszakája

Pénteken, a sulibál után, részt vettünk az Alkonyattól pirkadatig elnevezésű igencsak kommersz vámpírfilmes rendezvényen a művházban. :) Öt filmet vetítettek, a az eddigi három Alkonyatot, a Rémségek cirkuszát és az Engedj be!-t. Mi az utolsó három filmre váltottunk bérletet, mert nem vagyunk oda annyira az Alkonyatért, hogy újranézzük az első kettőt is.
A vetítések előtt volt kora este véradás is, illetve arcfestés, könyv- és DVD-vásár, de ezekből szinte semmit sem láttunk, mert így is épp, hogy odaértünk a vetítésre. Ezúton köszönöm Kriszta nővérének, Aliznak a kávét, majd valahogy meghálálom. :) Úgy hirdették, hogy a jelmezben érkezők ajándékot kapnak, de vagy ezt is lekéstük, vagy nem volt elég feltűnő a maskaránk. xD


Alkonyat III.: Napfogyatkozás
Mivel utolsó pillanatban érkeztünk, így csak a legszélén, elől sikerült helyet találnunk... Azt kell mondjam, én ennyit még nem szenvedtem filmen. Borzasztó szögből láttam, ültem egy negyed órát kitekeredett nyakkal Edit mellett, de utána feladtam és egyel feljebb költöztem Krisztáékhoz, ahonnan már kicsit kényelmesebb rálátás nyílt. Viszont még mindig az ajtó mellett ültünk, ahonnan jött a hideg, én pedig ügyesen leadtam a kabátomat a ruhatárba... Így beburkolóztam a sálamba, majd elcsórtam Krisztáét is, aztán a kabátját, és ezekbe burkolózva ültem végig a filmet. xD
Az kell mondjam, nem volt rossz. A harmadikig olvastam a könyveket is, de ennél a résznél betelt a pohár... Ezért nem kell folytatásokat írni. Nekem az első rész tetszett, akkor még tömeghiszti sem volt, és érdekes újdonságként lehetett rá nézni. (Most őszintén, ha ez csak egy regény lenne a sok közül, zavarna bárkit is, hogy van egy könyv a világon, amiben csillognak a vámpírok? Csepp a tengerhez...) Ráadásul az írónő sikeresen elérte, hogy a harmadik kötet alatt az elviselhetetlenségig megutáljam Bellát és Edwardot... Mindegy, a filmben most sokat szerepelt Jasper, akit nagyon szeretek, és örültem neki. Meg persze Jacob. :) Ők voltak a film pozitívumai, no meg a zene, ami minden alkalommal zseniálisan jó, ezt el kell ismerni. Most kicsit szűntek az ellenérzéseim az egésszel szemben, szóval majd lehet elolvasom a negyedik kötetet  is, ha úgy alakul.


Rémségek cirkusza
Amíg a Napfogyatkozáson majdnem teltház volt, addig erre már eléggé megcsappant a közönség létszáma, így sikerült feljebb és beljebb helyet foglalnunk. Mivel ezt a filmet már láttam, ezért teljes lelki nyugalommal aludtam el néha-néha pár másodpercre rajta, és így nagyon jó volt. :) Egyébként szeretem ezt a filmet, miután tavaly megnéztük, el is olvastam a regényváltozat első kötetét a neten. Elég meseszerű (még a többi vámpírfilmhez képest is), de egyrészt imádom a cirkuszokat, így eleve tetszik ez a szörnycirkusz-dolog, másrészt pedig tényleg jól lehet szórakozni rajta.
Mikor vége lett, megrohamoztuk a büfét (értsd: alig állva a lábunkon betámolyogtunk), ahol vettünk kávét, mert így negyed négyre már kezdett fogyni az erőnk. Kriszta és Aliz haza is mentek, sajnos. Mi sikeresen feltámasztottuk magunkat, és visszamentünk a moziterembe.


Engedj be!
Ezen a filmen már alig voltak, így tökéletes helyre tudtunk ülni, magasra és középre. Végre egyáltalán nem fáztam. Ráadásul a lábunkat is át tudtuk nyújtani az előttünk lévő ülésre, így még kényelmes is volt. Engem ez a film érdekelt leginkább, mert nagyon jó kritikákat olvastam róla. Még régebben el is kezdtem itthon nézni, de csúszott rajta a felirat, így feladtam. A váltás kicsit erős volt az előző vígjátékos Rémségek cirkusza után, de szerintem ez volt a legjobb film aznap este. Legalábbis ez járt még utána is sokáig a fejemben. Egyértelműen érezhető volt rajta, hogy európai alkotás, és a művészfilm jelleget is hozta az egész képi világa. Csupán tizenhatos karikával futott, én simán ráraktam volna egy tizennyolcast is, bár lehet, hogy csak a mi idegeink voltak gyengék, így hajnalban már. De az egész elképesztően nyomasztó is volt, a véres és ijesztő jeleneteken túl...
Az alaptörtének megtévesztő. A szerencsétlen szőke kisfiú, Oskar, akit bántanak az iskolában, megismerkedik a titokzatos szomszéd kislánnyal, Elivel. Közben pedig megmagyarázhatatlan gyilkosságok történnek. Ezt olvasva biztos mindenki azt hiszi, sablon film, de nem az. Van benne valami, lehet, az európai érzékenység, ami miatt nagyon képes hatni, megfogni az embert. John Ajvide Lindqvist Hívj be! c. regényéből készült, ami nem mellékesen korábbi, mint az Alkonyat, és ami ezennel rákerült az egyszer-majd-el-akarom-olvasni listámra.


A filmnek negyed hatkor lett vége, Edit rögtön sietve elment, nehogy lekésse a buszát. Mi az előtérben találkoztunk egyik osztálytársnőnkkel és a nővérével, akikkel ott maradtunk kicsit beszélgetni. Után mindenki szétszéledt, én is indultam a buszomhoz. Nomin volt olyan aranyos és megvárta velem kint a hidegben, és addig, mivel ő már olvasta a Hívj be!-t, mesélt a könyv és a film különbségeiről. Végül kb. hatra érhettem haza. Szerintem megérte elmennünk, én jól éreztem magam. :)

2010. november 2., kedd

Halloween

Pénteken volt iskolabálunk. Fénykorunkban évi kettő volt, de a tavalyi nem túl sikeres őszi után (Amit amúgy mi szerveztünk, és halálosan meglepődtem, de még beszámolóm is van róla!) a tavaszi elmaradt. Hát, meg kell mondjam, most is elég lapos buli sikeredett... A meghirdetett koncertek elmaradtak, és kevesen is voltunk. Bár azért én jól éreztem magam. :)

Az egész ötkor kezdődött, nekünk háromnegyed hatig táncunk volt, utána pedig nekiálltunk megcsinálni a sminkünket a mosdóban. Merthogy mindenkinek be kellett öltözni! (Hálisten 90%-ban meg is tettük.) Mivel este Vámpírfilmek Éjszakájára mentünk, nekem meg amúgy sem volt kedvem sokat költeni a jelmezemre, vettem egy vámpírfogsort, eljöttem piros-feketében, csizmában, hosszú fekete kabátban, aztán annyi volt. Meg kifestettem a szemem iszonyatosan feketére. Edit pedig beszólt, hogy nem is sokban különbözök a hétköznapi kinézetemtől. xD Ő és Kriszta cicák voltak, bár utóbbi sikeresen otthon hagyta a fülét, de így is nagyon kawaii volt. Miután elkészültünk, nekiálltunk fotókat csinálni.

én, Kriszta, Edit, Rita
Nem, Rita NEM útszéli prostinak öltözött, hanem boszorkánynak, de ember legyen a talpán, aki ezt megmondja. xD Egyébként, Edit nem ismerte meg őt, mikor először odament hozzá ebben a szerelésben. :D Mondjuk ez jól jöhetett, mert szegényke beteg volt csütörtök-pénteken, aztán egész bál alatt bujkált a tanárai elől, nehogy meglássák, hogy ide bezzeg eljött. Ahogy ott ácsorogtunk, odajött hozzánk Norie-chan, hogy csináljunk közös képet. Yukatát viselt, és olyan gyönyörűszép volt! :)


Utána elkezdtünk beszélgetni, Norie-t rendesen megleptem, mikor elkezdtük megtárgyalni, milyen zenéket szeretünk, és közöltem vele, hogy ismerem a kedvenc együttesét, az Arashit. Nézett rám nagy szemekkel, mire még felsoroltam neki pár J-Pop együttest. xD Utána elmagyaráztam, hogy nagyon szeretem a japán zenét, bár én inkább rockot hallgatok. Ő sajnos nem ismerte az én kedvenceimet. :( Aztán, kaptam Norie-tól gyönyörű evőpálcikát ajándékba. *-*  Krisztának sajnos nem sokára indulnia kellett, mert ő még hazament a következő programunk előtt. Miután elment, Norie-val leültünk a termünkkel szembeni kőpadra, ahol majdhogynem a bál háromnegyedét töltöttük. Nagyon sokat beszélgettünk, végre volt elég időnk arra, hogy leküzdjük a nyelvi akadályokat, amire a tízperces szünetek eddig nem voltak elegendőek. Próbáltam mindent magyarul mondani neki (tőszavakban), utána amit nagyon nem értett, azt lefordítottam angolra. Ezenkívül mutatott képeket is a fényképezőgépén a családjáról, barátairól, búcsúztatójáról. Valamint élőben meg tudta mutatni az egyik srácot, aki tetszik neki a sulinkból, s hosszas ügyeskedés után, még fotót is tudtam neki csinálni róla! Kiderült, hogy mindkét srácot, aki tetszik neki, ugyanúgy hívják. xD Nagyon jó volt végre jobban is megismerni Norie-t. Annyira szeretem ezt a csajszit! :D


Kicsit késve bár, de megérkezett Petra, valamint Kitti és barátja. A lányok Törpilláknak öltöztek! :) Hamarosan lecsapott ránk az angol tanárom, hogy menjünk jelmezversenyre, nagyon jó lesz, rock zenére kell végiglejteni a termen. Belementünk, mindanyian. Edit egyezséget kötött a tanárnővel, hogy cserébe kareoke-znia kell velünk. A versenyen sajnos egyikünk sem ért el helyezést, pedig olyan szépen vicsorogtam a zsűrire a fogaimmal... Mondjuk a velőtrázóan sikoltó halott menyasszonyok mellett esélyünk sem volt. xD Utána bementünk Norie-val a kareoke-hoz, amit régi kedves iskolatársunk, Norbi csinált idén is. :) Mivel Edittel már énekelni szerettünk volna, elindultam megkeresni Petráékat, de végül ott ragadtam a mosdóban Nominnal és barátnőivel rémtörténeteket mesélni. Nomin egyébként boszorkánynak öltözött. De a vámpír elkapta.


Ahogy Editcicát is... Majd ellopta a füleit a maga számára, és bumm, így lett a vámpírmacska! xD


Végül összeszedtük Petrát és a tanárnőt is, majd együtt elénekeltünk két Nirvana számot, hálisten a mikrofon nem nagyon került a közelembe a mutatvány közben. xD Utána lassan szedelőzködni kezdtünk, mert a bál csak tízig tartott. Elbúcsúztam Norie-tól, utána nekiálltam összeszedni a többieket. Végül külön indultunk el Nominékkal, de útközben egyesítettük csapatainkat, s reménytelen kutatásba kezdtünk kaja és kávé után. Megismerkedtünk Nomin barátnőivel is, akik nagyon aranyosak voltak. :) Végül majdnem utolsó pillanatban ugyan, de beestünk az első vámpírfilmünk vetítésének kezdetére... De erről majd a következő bejegyzésben! :)


Az utolsó két képen a Hupikék Törpikék láthatóak, valamint az unaloműző foglalatosságunk Nominnal. xD

2010. október 27., szerda

J-Rock teszt 2.

Keresgettem a google-ben J-Rock tesztet, aztán találtam is egy lefordított variációt. Remélem a fordítója nem haragszik meg, hogy elloptam. :)

magyar verzió © Zelda
................................................................


1) Az első japán szám, amit valaha hallottál?
Nightmare - The World (mert édes egyetlen Death Note opening ♥)

2) Mi keltette fel az érdeklődésed a Jrock iránt?
Editkém olvasott a Mondóban a visual keiről, aztán túl sokat bizonygatta nekem, hogy a Cinema Bizarre az az, engem meg már elkezdett idegesíteni, hogy azt se tudom, eszik vagy isszák a visual keit, így hát utánanéztem. :'D

3) Kedvenc személyed a Jrockban? (csak egyet)
Ha csak egyet lehet, akkor Hyde, mert egyszerűen zseniális, bármit csinál.

4) Megveszed a zenét?
Nem nagyon... Sajnos nagyon ritkán van lehetőségem eredeti CD-t venni. :S

5) Írsz/olvasol fanfiction-t?
Fuck yeah. xD

6) Top10 előadód/zenekarod?
1. LM.C
2. D'espairsRay
3. Miyavi
4. -OZ-
5. VAMPS
6. L'Arc~en~Ciel
7. Hyde
8. SuG
9. Gackt
10. Dir en grey
Nem reális. Nem tudom őket sorrendbe rakni, főként, hogy Hyde-ot és az együtteseit nem szeretném szétválasztani... Szóval a közepén borul az egész. :'D

7) Hogyan ismerted meg őket?
Az LM.C-t a Mondóból. :'D A Despa volt az egyik első, úgy ajánlották, és hát beleszerettem. :) Miyaviról sok lehúzó véleményt olvastam, és érdekelt, mennyire igazak (semennyire!). Hyde-ot láttam a Moon Childban, aztán utánanéztem a zenéinek, így jött a Vamps és Laruku is. Az -OZ- és SuG esetében belefutottam egy-egy PV-be, amik nagyon megtetszettek. :D Gacktról és a Diruról pedig szépeket hallottam, így letöltöttem tőlük best ofokat. :)

8) Voltál már koncerten? (ha igen, kién)
Igen! :3 D'espairsRay ♥

9) Mit gondolsz a Dir en grey utálókról?
Még nem találkoztam velük ilyen konkrétan. :S De a Dirut szeretem, az utálkozókat pedig alapból utálom, így tehát csupa szépet...

10) Mit gondolsz, miért olyan népszerű a Dir en grey?
Mert kegyetlen jó a zenéjük és zseniális az énekesük? De csak tippelek. xD

11) Miért van minden Jrock kérdőívben megemlítve a Dir en grey és a Malice Mizer?
Mert nagynevű bandák, akiket valószínűleg mindenki ismer, aki érdeklődik a J-Rock iránt.

12) Hiszel a rajongókban?
Milyen értelemben? Szeretem a rajongókat. Megértem őket. :3

13) Ezt a kérdést ugrom, mert fogalmam sincs, miért lett feltéve, nem is ismerem az illetőt, úgyhogy semmiképp sem akarok itt hülye pletykákat terjeszteni. xD

14) Top10 szám, amit megállás nélkül hallgatsz
Fúúú, de utálom az ilyen kérdéseket... Inkább leírom a fentiektől a kedvenc számaimat. :)
1. LM.C - OH MY JULIET
2. D’espairsRay – KAMIKAZE
3. Miyavi - We love you ~Sekai wa Kimi wo Aishiteru~
4. -OZ- - Rain Delay
5. VAMPS - DEVIL SIDE
6. L'Arc~en~Ciel - New World
7. Hyde - The Cape Of Storms
8. SuG - nama yoku HoliC
9. Gackt - Jesus
10. the GazettE - Filth in the beauty
Megint csaltam. xD Egyszerűen nem hagyhattam ki a Filth in the beauty-t. :3

15) Rajongsz a japán zenéért?
Igen-igen! :D

16) Szerinted mi inspirálta Japánt arra, hogy "rock" zenét csináljanak?
Nyilván a világleigázó terveik szerves részét képezi... They wanna rock the World! xD

17) Próbáltál már leutánozni valamilyen jrock stílust? (ruhákban, hajban, sminkben)
Ööö, néha. De szerintem valamennyire alapjáraton is hatnak rám.

18) Mit hallgatsz jelenleg?
Miyavi - What's My Name?

19) Szerinted az emberek miért írják le Miyavit olyan gyakran?
Ez komolyan érdekelne engem is! Az még egy dolog lenne, hogy oké, valakinek nem tetszik a zenéje, de attól még nem kellene sokszor ledegradálóan beszélni róla... A rajongóiról meg pláne nem, biztosíthatok róla mindenkit, hogy a legtöbben egyáltalán nem azért szeretjük, ahogy kinéz... Igenis nagyszerű zenész!

20) Én szeretem MYV-t, és te?
Nagyon. ♥

21) Melyik szám ríkatott már meg?
Hyde - The Cape Of Storms *-*

22) Ki a hősöd? (csak egyet)
Nem tudok egyet mondani: az LM.C.

23) Szerinted Mana a legkevésbé sem szép?
Dehogynem. :) Egy csodaszép porosz menyasszony! :D

24) Szerinted Mana-nak vissza kéne vonulnia?
Ugyan miért kellene?

25) Mit gondolsz azokról a bandákról, akik betámadják az USA-t?
Vesztegetik az idejüket. Kevés külföldi együttes tud ott befutni... Meg amúgy is, felesleges.

26) Hány Jrock számod van? (adj számot)
A sajátgép szerint kb. 1400 db.

27) Miért letöltesz, ahelyett hogy megvennél legalább egy albumot?
Beszóóót a teszt. xD Azért mert mindig van valami egyéb, amire költeni kell, és tudom, hogy még a legjobban vágyott lemezek is megvárnak, de pl. egy koncert az nem.

28) Szoktál Jrock fórumokat látogatni?
Igen. A Mondo Fórumra írni is szoktam. :)

29) Mi aggaszt jelenleg a Jrock-ban?
Hizumi (D'espairsRay) rejtélyes torokbetegsége... ._.

30) Előadó/zenekar, akiben csalódtál? (ha van ilyen, miért)
Van, de már lényegtelen, mert rendeztem magamban az ügyüket. :)

31) Mit gondolsz a fangirlökről?
Amíg nagyon nem durvulnak el, addig semmi rosszat. :) Én is szeretek fangörlködni. :D

32) Mit hallgatsz most?
Miyavi - Moon

33) Legutóbbi megjelenések közül valami, amit imádsz?
LM.C – No Fun, No Future ♥

34) Szerintem a jrockereknek kiskutyákat kéne magukkal hordani. Szerinted?
Beugratós kérdés, beugratós kérdés... Könyörgöm, mondja valaki, hogy ez csak beugratós kérdés!!

35) Miért nem hozzák nyilvánosság elé a szerelmi életüket?
Mert magasabb értelmi szinten állnak, mint a celebek, akikkel ellentétben ők csinálnak is valami értékeset, így nincs szükségük rá, hogy ezzel hívják fel magukra a figyelmet.

36) Szoktál énekelni az utcán sétálva?
Egyedül nem, de ha van mellettem valaki, simán! :)

37) Mi a helyzet a tánccal?
Előfordul az is. xD

38) Ha találkozhatnál bármelyik Jrockerrel, ki lenne az?
Maya és Aiji.

39) Miért?
Mert az LM.C a kedvenc japán együttesem. ♥ Imádom őket, a zenéjüket, és azt, hogy ilyen hülyék tudnak lenni... xD


40) Teli van plakátolva a szobád a képükkel?
Azt azért nem mondanám, de van kint egy LM.C, egy D'espairsRay és egy L'Arc~en~Ciel poszterem. :3

41) Mi a helyzet a magazinokkal? Melyiket szereted?
Külön nem szoktam rá időt áldozni, hogy foglalkozzak velük. Majd ha fogtam már a kezemben többfélét, visszatérek erre a kérdésre. ^^

................................................................

Köszönöm a figyelmet! :D Egyébként ez volt a 150. bejegyzésem. :)

2010. október 25., hétfő

Durvulós

Kaptok tőlem két erősen tizennyolcas karikás klipet, csak mert nagyon jók. :)

Nick Black - Sorry



Ma egész este ezt hallgattam...


Bring Me the Horizon - It Never Ends



Mivel van valami megmagyarázhatatlan hajlamom arra, hogy ha egy videoklip sokkol, kiakaszt stb., akkor ennek örömére elkezdtem hallgatni az adott előadót, így mostanában elég sokat hallgatok Bring Me the Horizont. Azt hiszem a végig hörgős deathcore stílusukkal egyértelműen elnyerték a Legdurvább Zene Amit Hallgatok és Még Tetszik Is Díjat. xD Egyébként amíg csak képet láttam róluk, azt hittem ilyen pop-rock-emo csapat, szóval enyhén szólva szíven ütött, mikor megnéztem a fenti klipet. :)

................................................................

Egyébként, a BMTH énekese, Oliver Sykes tervezi a Drop Dead pólókat. Most már, hogy hallgatom őket, értelmet nyert, hogy van egy olyanom (képen). Alapjáraton 8990Ft-ba kerül, de az enyém turkálóból van, de még a címke is rajta volt, és így került vagy 500 Ft-ba. xD Amúgy akkor még annyit se tudtam, hogy ez ilyen menő Underground Store-os márka, arról Rita világosított fel  mikor először mentem benne suliba. A lényeg, hogy egyre jobban örülök neki. ^^

2010. október 24., vasárnap

Kéményseprők koncert

Egész múlt hétén a végkimerülés szélén álltam. Elég sok az a rengeteg külön akármi, amikre órák után még eljárok, és amikre még tanulnom is kell, valamint a suliban is halálra stresszeltem magam, emellett a hét feléig nagyon durván izomlázam is volt, fájt mindenem, és természetesen alig aludtam. Sikerült eljutni arra a szintre, hogy amíg megyek, csinálom a dolgom, addig valahogy elvagyok, de amint megállok azt érzem, hogy kész vége, nem bírom tovább, elájulok... Apukámmal voltam csütörtökön egy félórás művészettörténet előadáson, amin konkrétan böködnie kellett, hogy ne aludjak el ott helyben. Utána hazajöttem, pihentem, és alig tanultam valamit... Viszont ennek köszönhetően pénteken már sokkal jobban voltam, de lemondtam az iskolai francia filmek éjszakáját, ami - tánc után - este héttől reggel hétig tartott volna, mert úgy éreztem, nem kellene ezzel kísértenem a sorsot. Viszont ekkor jött Rita, hogy este nem akarunk-e Kéményseprők koncertre menni. Krisztával, aki hasonló okokból szintén lemondta a francia estet, hosszas tépelődés és mérlegelés után belementünk a dologba. Rita pedig végül még sem tudott eljönni. xD

Megérkeztünk az Amstelhoz, lementünk, és meglepve tapasztaltuk, hogy tömve van az a picinyke lyuk, ráadásul a fél sulink itt van! :D Kriszta oda is ment a franciásokhoz, hogy mi az, ők sem mennek? Kiderült, hogy igen, csak épp egy kicsit később. Ezen a ponton kicsit mindkettőnknek lelkiismeret furdalása támadt, de utána megbeszéltük magunkkal és egymással, hogy azért innen legkésőbb egyre biztosan hazakerülünk a saját ágyunkba, szóval... Az első együttes a Mirror Inside volt, akik ilyen időnként belehörgős rockot (figyelitek milyen jól műfaj-behatárolok :P) játszottak, nem láttuk őket a legelejétől, meg közben is még letettük a dzsekijeinket, köszöntünk az ismerősöknek, de amennyit hallottam belőlük, nem voltam rosszak. :) Utána a Szóda zenekar következett. Mivel Kriszta legutóbb, második híján, az első sorból élvezte a koncertjüket, mondta, hogy ez alkalommal üljünk le. Találtunk oldalt pár szabad széket, úgyhogy helyet foglaltunk ott. Egyszer csak a mellettünk ülő csajszi nagy lendülettel áthajolt rajtam Krisztához, hogy "Death Note-os kitűződ van?!", majd meglátott engem és felkiáltott, hogy "Jujj, neked LM.C-s! És Miyavis!". xD Rájöttem, hogy én tudom is ő kicsoda, Claudia a Kamikaze bulikról, meg D'espairsRay koncerten is sokat hallottam róla a lányoktól, akik azt hitték ő is jönni fog, pedig nem. xD Elkezdtünk beszélgetni (a jó hangos koncert mellett), kiderült róla, hogy nagy Kéményseprők rajongó. :) Egy idő után, mivel tetszett a Szóda zenéje is, felrángattam Krisztát, hogy táncoljunk. Ennek az lett a vége, hogy a hatalmas pogóban elsodródtunk egymástól, utána borult az egész tömeg, és pedig a földön kötöttem ki. Erre a mellettem álló srác megragadott és izomból felrántott, komolyan mondom, durvább volt, mint maga az esés. :S

Kéményseprők előtt még beszélgettünk Claudiával és a barátjával, nagyon aranyosak voltak mindketten. :) Aztán elkezdődött a koncert. Eddig nem ismertem a Kéményseprőket, de ezek után ki jelenthetem, hogy találtam még egy állati jó kecskeméti együttest! Nagyon-nagyon jók voltak. Mikor este meghallgattam a számaikat MySpace-en, úgy döntöttem, nyugodtan mehetek szoknyában, mert inkább lötyögős alternatív zenét (műfajzááás) játszanak, mintsem vadulósat. Hát, tévedtem. xD Sokkal rockosabbak voltak, mint a felvételeken, de a közönség még ehhez képest is nagyon durva volt, hatalmas és kikerülhetetlen pogó ment. Eleinte hátul, a szélén táncoltunk Krisztával, de tömeg már megint elragadott, s miután végigsodort az egész pincén (vagy mi ez), kikötöttem az első sorban. Meglepődve tapasztaltam, hogy látom az együttest, van levegő és nem is lökdösnek annyira. Eltöltöttem ott egy jó öt percet, majd felbuzdulva visszaküzdöttem magam Krisztáért. Ugyanoda természetesen már nem tudtunk visszamenni, viszont elkeveredtünk bal oldalra a hangfal mellé. Ott találtuk Claudiát és az idő közben sikeresen befutott Mimit is, így úgy döntöttünk, ott maradunk. Sokkal nem volt jobb, mint hátul, de innen legalább láttunk. Néhányszor felkentek a fal melletti fa izére, amin a táskáikat tárolják az emberek, illetve egyszer meglöktek hátulról, hogy ne essek el, belekapaszkodtam az előttem álló srácba, akit amúgy nagyon futólag még ismerek is, de olyan sorozatgyilkos tekintete van, hogy komolyan félek, mikor szembe jön az utcán. Ezután pedig hátrafelé mozdult a tömeg, így szimpatikus ismerősömet vagy másfél-két métert rántottam magammal. xD

A Kéményseprők zenéje nagyon megtetszett és (már-már túl) jó hangulatot is csináltak. Bekerültek a kedvenc kecskeméti zenekarok közé, szívesen elmegyek megnézni őket máskor is! :D Valamint megmutatom őket Nikinek is. Ízelítőnek egy kis Sodorj Duna!


Aztán, negyed egyre már itthon is voltam. Szombaton pedig ebédre átmentem apukámékhoz, és ott voltam egészen ma délutánig. :)